190107. lajstromszámú szabadalom • Zeolittal heterogenizált kénsavtartalmú poralakú tisztítószer
2 190107 3 A találmány tárgya: Zeolittal heterogenizált kénsavtartalmú poralakú tisztítószer porcelán, üveg, kerámia és zománctárgyak tisztítására. Porcelán, üveg, kerámia, zománctárgyak (elsősorban WC csészék, kerámia burkolatok) felületi szennyezéseit különböző ismert tisztítószerekkel, így tisztítóporokkal lehet eltávolítani. A szennyezések mechanikai, vagy mechanikai és vegyi hatás révén távolíthatók el. Általában kvarchomokból, horzsakőből, mészkőből vagy dolomitból jó súroló hatású porokat állítanak elő, amelyekhez vagy lúgosán (pl. szóda vagy nátrium-foszfát), vagy savasan disszociáló (pl NaHSO«) adalékanyagok kevernek attól függően, hogy olajos, zsíros szennyezőanyagokat vagy sólerakódásokat (pl. vízkó), ill. egyéb szennyeződéseket kell eltávolítani. Újabban többféle töltő- és különleges adalékanyagokat is belekevernek a tisztítószerekbe: így fehérítő hatású anyagként olcsó peroxivegyületek vízoldható sóit, fertőtlenítő ill. gombaölő szerként krezolokat, fenolt, klór-fenolokat, vagy kvaterner ammónium vegyületeket, színező, ill. illatosító anyagokat, mint pl. trifenil-metán színezékeket, ill. illóolajokat, továbbá olyan szervetlen sókat (NaaSO«, MgSO* stb.), vagy só keverékeket, amelyek a vizet megkötik és ezáltal megakadályozzák a tisztítóporok öszszetapadását. Ezen túlmenően kisebb-nagyobb mennyiségben ún. mosóaktív anyagokat - anionos vagy nemionos tenzideket - is tesznek a tisztítószerekbe. A savas jellegű poralakú tisztítószerek egyik fő komponense a NaHSO«, melyet általában szemcsézett formában 0,1-1,0 mm-es granulátumként kevernek be; ezen kívül a tisztítószer még higroszkópos adalékanyagot is kell tartalmazzon a NaHSO« összetapadásának meggállására. Azért alkalmaznak szilárd savakat, mint amilyen a NaHSO« vagy oxálsav, mert az olcsó ásványi savakat nem tudták úgy bevinni, hogy poralakú vagy granulált készítményeket kapjanak, amelyek nehézség nélkül felhasználhatók. Az eddig ismert poralakú savas tisztítószerek hátránya, hogy készítésükhöz viszonylag drága szervetlen vagy szerves szilárd savakat kell felhasználni, így a kompozíciók viszonylag költségesek. Másik hátrányuk pedig az, hogy pl. a NaHSO« szilárd sav alkalmazásakor a keverék összetapadásának meggállására nagy mennyiségben kell vízmentes NaaCOa-ot, NajSO«-ot adagolni, ami viszont a szennyvizek elektrolittartalmát (sótartalmát) jelentősen megnöveli, azaz környezetvédelmi szempontból káros. Olyan olcsó, a kénsavat szilárd fázishoz kötötten (heterogenizáltan) tartalmazó poralakú tisztítószer előállítását tűztük ki, célul, melynek alkalmazása esetén e hátrányok - a tisztítószer hatékonyságának csökkenése nélkül - kiküszöbölhetők. A savnak ilyen módon történő helerogenizálására felhasználhatók mindazok a szintetikus és természetes alapú adsr.orbensek, amelyek savállóak és kellően nagy a porozitásúk. Előnyösen alkalmazhatók az előbbiekben említett tulajdonságuk és olcsóságuk miatt a természetes zeolitok közül a klinoptilolit vagy a mordenit, ill. az ezeket tartalmazó kőzet, kémiai kezelés nélkül, ioncserélt formában, vagy dealuminálás és vaB- talanítás (fehérítés) után. Az erős ásványi savak közül a kénsav a legelőnyösebb, mivel az illékony savak (pl. sósav, salétromsav) heterogenizáltan is párolognak s ezáltal a tisztítószer hatóanyagtar talma fokozatosan csökken, a tárolás nehézkessé válik, a légtér szennyeződik. Találmányunk tárgyát képezd tisztítószerek előállításának az a lényeges jellemzője, hogy 20%-nál nagyobb (lehetőleg 50-80%) mennyiségben zeolitol, nevezetesen klinoptilolitot és/vagy mordenitet tartalmazó, lehetőleg 60 jum-nél kisebb szemcséjű riolittufa őrleményt dehidratálás után cc. kénsavval átitatjuk. Ez utóbbi művelet során a kőzetőrleményt keverés közben folyamatosan mindaddig adagoljuk a kénsavba, amíg lisztszerű, száraz anyagot nem kapunk. Ebben az esetben az aktivált zeolitos kőzetórlemény menynyiségo. a kénsavhoz képest akkora, hogy a heterogenizált savas anyag nem tapad össze. A kénsav egy része a zeolit alkáli- és alkáliföldfém kationjaival reagál, másik, nagyobbik része pedig fizikai adszorpcióval kötődik a kőzetórlemény mikropórusaiban, a krísztallitok felületén és az ún. makropórusokban. Az Így előállított anyag a találmányunk szerinti tisztítószer alapanyaga. Belőle a víz a savat kioldja, ami azután ugyanolyan tisztitóhatást fejt ki, mint a NaHS0«-ból képződő savas oldat. A visszamaradó finom zeolitpor súroló hatású, mely eldőrzsölve vagy anélkül, a fellazított vagy oldatba vitt szennyeződésekkel együtt bő vizes öblítéssel könnyen eltávolítható. A kénsavval átitatott zeolitpor a tisztítószer előállítás további műveletei során és a tároláskor jelentékeny vízszorpciós kapacitása révén megköti a vizet anélkül, hogy ösz- Bzetapadria és a terméket újabb lépésben granulálni kellene, mint a szokásos tisztítószerek esetén. Magának a zeolitos kőzetpornak az e öéllítása külön műveletet nem igényel, mivel a bányászott kőzetet egyéb célú alkalmazásokhoz megőrlik s csupán 0,1- -20 mm-eE szemcsefrakciót használják fel, a finomabb por pedig nagyrészt melléktermék. E tisztítószer előállításakor tehát a granulálás, mint külön művelet elesik. A zeolit alkalmazása a tisztítószerben tehát azzal síz előnnyel jár, hogy 1) a viszonylag drága NaHSO« helyett olcsóbb navas hatóanyagot alkalmazunk. 2) a tisztítóport nem kell granulálni, 3) nem szükséges külön szárítószerl alkalmazni, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
