190086. lajstromszámú szabadalom • Berendezés meleg víz termelésére, elsősorban használati meleg víz termelésére
4 190086 5 ink eredményéből következik, hogy ha a felmelegedett víz hosszú ideig tartózkodik a hőcserélőben, akkor elkerülhetetlen a vizkő kiválása. Ezért van az, hogy a 175 395 sz. HU-PS szerinti berendezésnél is szükségképpen bekövetkezik a vlzkövesedé3. Különösen az olyan berendezéseknél kell számolni fokozottabb vizkökiválássai, ahol az üzemidő egy bizonyos, meglehetősen nagy szakaszában zérus vagy igen csekély mértékű a meleg víz fogyasztása. Az ilyen berendezéseknél - pl. lakóházak használati melegvíz-ellátó berendezései esetében - éjjel alig van meleg víz fogyasztás. Ilyenkor a hőcserélőkben és a csővezetékekben is stagnál a viz és általában hosszabb ideig, mint ami a korábban említett indukciós periódusnak felel meg. Érthető tehát, hogy nagymértékű a vízkővesedés. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy olyan berendezést biztosítson, amelynél a meleg viz hosszabb időn keresztüli stagnálása ki legyen zárva legalább azokban a hőcserélőkben, ahol a hóátviteli együttható magas értékű és drága anyagból van a hőátvitelben szerepet játszó szerkezet. Az említett célkitűzést azáltal éri el a találmány tárgyát képező berendezés, hogy megosztva alkalmazza a hőcserélőket, ennek megfelelően a hideg vízzel táplált első hőcserélő van alkalmazva és ennek a melegítendő viz szempontjából kimenő oldalához sorba vagy párhuzamosan van kapcsolva a második hőcserélő, amely kapcsolás mellett a recirkuláltatott meleg viz csak a második hőcserélőn áramlik át, ugyanakkor az első hőcserélóhöz olyan automatika van rendelve, amely kikapcsolja az első hőcserélő fűtését biztosító hőleadó közeg hőcserélőbe áramlását akkor, ha a meleg viz fogyasztás nullára vagy egy előre meghatározott értékre lecsökken. A találmány vázlatos összefoglalása alapján látható, hogy ha a meleg viz fogyasztásának lecsökkenése idején az első hőcserélőn való áramlás lelassul vagy éppen megszűnik, akkor a szóban forgó első hőcserélő fűtése megszűnik. Ily módon a szóban forgó első hőcserélőben tartózkodó víz hőmérséklete a hideg víz hőmérsékletéhez közelálló, vagy azzal azonos lesz, Így a vizkőkiválás sokkal csekélyebb mértékűre adódik ebben a hőcserélőben. A találmány szerinti berendezés esetében az első hőcserélő és a második hőcserélő is több egymással sorba vagy párhuzamosan kapcsolt hőcserélő tagból állhat. Ez a körülmény a találmány lényegét nem befolyásolja. Az ismeretes egyszerűbbé tétele érdekében beszélünk mind az első hőcserélő, mind a második hőcserélő viszonylatában egyesszámban. A találmány szerinti berendezés felépítése folytán a hideg víz beáramlik az első hőcserélőbe és az ebben felmelegedett víz áramlik a második hőcserélő felé. Soros kapcsolás esetén a második hőcserélőn keresztül folyik, a párhuzamos kapcsolás esetén pedig egy átkötő vezetéken át áramlik a második hőcserélőből távozó meleg víz és hozzákeveredik az első hőcserélőt elhagyó előmelegített vízhez, majd tovább áramlik a tulajdonképpeni meleg viz a fogyasztók felé. Mind az első hőcserélőnek a fűtése, mind a második hőcserélőnek a fűtése csővezetéken áramló hőleadó közeggel, illetve közegekkel történik. A találmány szerinti berendezés lényegéhez tartozik egy vezérlő szerkezet, ugyanis ha az első hőcserélőbe hideg vizet vezető csőbe, vagy az első hőcserélőt elhagyó, már előmelegített vizet vezető csőbe áramlást érzékelőt iktatunk és ezen áramlást érzékelő révén a hőleadó közeget bevezető vagy elvezető csőbe iktatott szabályozó révén működtetett szelephez tartozó beavatkozó szervet befolyásoló ez a vezérlő szerkezet, akkor lényegében teljesíthető a találmány elé kitűzött cél. A találmány szerinti alapgondolat úgy is megvalósítható a gyakorlatban, ha nem áramlást érzékelő révén biztosítjuk az első hőcserélő hőleadó közegének adott esetben való kiiktatását ebből a hőcserélőből, hanem például programkapcsoló vagy időkapcsoló révén. Vannak ugyanis olyan meleg víz fogyasztók, amelyeknél előre meg lehet határozni, hogy mely időpoonttól meddig szűnik meg vagy csökken le a fogyasztás arra a mértékre, amikor az első hőcserélőt tápláló hőleadó közeg áramlását meg kell szüntetni, vagy csökkenteni kell azt. A találmány szerinti berendezésnél is szükséges mind az első hőcserélő, mind a második hőcserélő esetében hőmérséklet sza-. bályozót alkalmazni. Az első hőcserélöhöz tartozó hőmérséklet szabályozó hőmérséklet érzékelője az első hőcserélőt elhagyó víz csővezetékébe van iktatva, mig a második hőcserélöhöz tartozó hőmérséklet szabályozó hőmérséklet érzékelője a két hőcserélő meleg vizét egyesítve vezető csővezetékbe van bekapcsolva. Az említett hőmérséklet szabályozókkal olyan beavatkozó szerveket lehet működtetni, amelyek a hőcserélőkhöz tartozó hőleadó közegek bevezető vagy elvezető csöveibe iktatott szelepekre hatnak. A találmány szerinti berendezésnél a hideg viz áramlásának érzékelésén vagy az első hőcserélőn való vizátáramlás érzékelésén alapuló vezérlő szerkezet beiktatása az első hőcserélő hőmérséklet szabályozója által adott, ugyanis az ezzel kapcsolatban álló beavatkozó szerv elé iktatott kapcsolót befolyásolhat és ezzel mintegy ki tudja iktatni adott esetben az első hőcserélöhöz tartozó hőmérséklet szabályozó hatását. A találmány szerinti berendezés kialakítható úgy is, hogy nem az áramlást érzékeljük az első hőcserélő előtt vagy közvetlenül az után, és nem ennek alapján történik az első hőcserélő hőleadó közegének kiiktatá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
