190064. lajstromszámú szabadalom • Készülék hőteljesítmény mérésére
5 190064 6 rek. Ezen módszerek legtöbbje költséges elektronikát igényel és csupán korlátozott, meghatározott körülmények között pontos. A Q höteljesítmény méréséhez a mérőkészülékeknek még a Cp fajhőt is figyelembe kell venniük. Ez függ az anyagtól, a hőmérséklettől és a nyomástól is. A hőteljesitmény vagy pedig egy bizonyoB időtartam alatt kicserélt hőenergiának az előző mérési módszerek alapján való automatikus avagy nem automatikus kiszámolása során többnyire a közeg sűrűségét is figyelembe kell venni. Ezért a hibák könnyen összeadódnak. A találmánnyal célunk olyan hőteljesitmény- és/vagy hőmennyiségmérőt létrehozni, amely nem tartalmaz mozgó avagy kopó alkatrészeket,-alkalmas csekély átfolyó tömegek esetén és lerakódások képződése, valamint szennyeződések esetén is a közeg turbulenciájától, avagy többfázisú voltától fggetlenül különböző közegek esetén is alkalmazható. A találmánnyal a célt lényegében véve olyan mérőkészülék megalkotásával kívánjuk elérni, amely a höteljesitménymérést a jelenlegi műszaki megoldásokkal szemben három hómérsékletkülönbség mérésének pi-oblémájává alakítja át úgy, hogy a szennyeződések, a turbulencia, az abszolút hőmérsékletek, buborékok, kicsapódások stb. befolyása kiküszöbölhető legyen, és ne kelljen ismerni a közeg fajhőjét. A találmánnyal a célt a következő módon érjük el: 1) A hőenergiát szállító közeg a mérőkészülékben egy nem szigetelt fal mellett halad el, amelyen át a hóteljesitmény egy kisebb része, amit a továbbiakban mérési hóteljesitménynek nevezünk, hozzá- avagy elvezetünk, amelynek következtében a közeg enthalpia-változása miatt az átfolyástól, a fajhőtől és a kicserélt mérési hőteljesítménytől függő hőmérsékletkülönbség alakul ki a közegben. Ezt a hömérsékletkülönbséget mérjük. 2) A mérési hőteljesítmény kicseréléshez a tápláló és visszamenő vezeték közötti, vagy pedig a két vezeték közül az egyik és a környezet közötti, vagy a két vezeték egyike és valamely más hőelnyelő közötti, avagy hőforrás közötti (pl. vízvezeték) energiapotenciált -' hömérsékletkülönbséget - használjuk fel. 3) A mérési hőteljesítményt úgy mérjük meg, hogy azt ismert keresztmetszetű és ismert hővezetőképességü anyagon vezetjük ét, amelybe kettő (vagy több) hőmérsékletérzékelót helyezünk el különböző távolságokban. A közöttük levő hómérsékletkülönbség függ a mérési hőteljesítménytól, az anyag geometriájától és a hővezetőképességétöl. Ezt a hőmérsékletet is megmérjük. 4) Ezen túlmenően megmérjük a közeg belépése és kilépése közötti fő hőmérsékletkülönbséget is. Az energiatétel alapján megállapíthatjuk, hogy a hőteljesítmény kifejezéséből a közeg fajhője Cp kiesik, illetve a mérőkészülék számára mindegy, hogy mi áramlik ét rajta. A hőteljesítményt tehát kifejezhetjük három hómérsékletkülönbséggel és a mérőkészülék anyagától és kialakításától függő konstans segítségével. A kitűzött célt a fenti elvek alapján a bevezetőben ismertetett típusú készüléknél azáltal érjük el, hogy a találmány szerinti készüléknek a hóközlő berendezés, mint mért objektum és a hozzá kapcsolódó nem mert keringtető rendszer között elrendezett, az utóbbi táp- illetve visszaáramló vezetékébe beépített jó hővezetőképességü egy- vágy többrészes részenként a hidegebb illetve a melegebb közeg étáramlásét biztosító két csatornával ellátott készülékteste van, ahol a csatornák a készüléktesttől előnyösen hőszigetelő tömítésekkel elválasztott két-két csőcsatlakozással vannak ellátva és ahol a készüléktest és a csócsatlakozások együttese kívülről hőszigeteléssel és ezt burkoló készülékházzal van körülvéve, és hogy a melegebb vezeték csőcsatlakozásaiba a belépési hely és a kilépési hely közötti hőmérsékletkülönbséget mérő első pár hőérzékélő, a készüléktestbe a két csatorna közé, a mérőkészülék testén átlépő úgynevezett mérési hóteljesítmény útjában egy második pár hőérzékélő, míg a mért objektumokkakl összekötött csőcsatlakozókba egy a vezetékek közötti hömérsékletkülönbséget mérő harmadik pár hőérzékélő van beépítve. Előnyös, ha a készüléktest két, egymással párhuzamos csatornával és azokra merőlegesen elhelyezett páros hőérzékélőkkel van ellátva, és a mérési hőt egyirányba vezető monolittömbként van kialakítva. Előnyös lehet olyan kiviteli alak is, amelynél a készülektest a beepitett hőérzékélők közötti tartományban szét van választva és részei között kisebb hövezetöképességü réteg, adott esetben kötőanyagréteg van. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a készüléktest három, egymás fölött elrendezett lapos csatornával van ellátva, amelyek közül előnyösen e középső csatorna a legmelegebb, felette hidegebb csatorna, alatta pedig a leghidegebb csatorna van. Az utóbbi két csatorna függőleges összekötő csatornával van összekötve és az első csatorna csőcsatlakozóira keresztirányú csőcsat-iakozókkai van ellátva. Mindhárom csatorna előnyösen bordázott kivitelű, és a mérési hőteljesítményt érzékelő páros hőérzékelők két sorban vannak elhelyezve a középső csatorna és a két külső csatorna között, igy a mérési hő kétirányban te r jed. További előnyös kiviteli alak, ha a készüléktest középső része belül bordázott agyként van kialukitva, amelyben belül csatorna van és kívülről gyűrűalakú bordákkal van ellátva. A bordák közül a szélsők a többi felett össze vannak zárva, és a csőcsatlakozókkal ellátott külső áramlási csatornát fognak közre. Ezen a csőcsatlakozók merőlegesek a melegebb közeg csócsatlakozóira, míg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
