190057. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést és/vagy terméshozamot fokozó kompozíciók
3 190057 4 A találmány növényi növekedést és/vagy terméshozamot fokozó hatású, újtípusú kompozíciókra vonatkozik. A növények növekedésének serkentésére és a terméshozam fokozására alkalmazott, ismert megoldások két fő csoportba sorolhatók. Az egyik megoldás szerint a talajokhoz a növények életműködése szempontjából fontos makro- és mikroelemeket adagolnak (műtrágyázás). A jól megválasztott alapműtrágyák (N, P, K) megfelelő szinten tartják a talaj termőképességét. A talaj mikroelemkészlete (Fe, Zn, Cu, Mn stb.) azonban általában állandóan csökken, s főleg talajonként változik. A mikroelemek kedvező hatása csak egy meghatározott, azonban viszonylag széles koncentráció-tartományban jelentkezik. Mivel a növényfajok, sőt az egyes növényfajták nyomelemigénye más és más, szinte lehetetlen a mikroelemek optimális mennyiségének egyértelmű megjelölése, ezen túlmenően egyes mikroelemek egymás hatását gyengíthetik, sőt ki is olthatják. A nyomelemtrágyázás ezért ütközik esetenként akadályokba, és csupán hiánybetegségek fellépésénél várható nyomelemkezeléssel minden esetben figyelemreméltó termésemelekedés. A növényi növekedésserkentés és terméshozamnövelés másik ismert módja az endogén ún. fitohormonok külső adagolása. Az endogén növekedést szabályozó anyagok egyik csoportja a növényi növekedést serkentő hatású auxinokat (pl. ß-indolilecetsav), citokinineket stb. és szinergistáikat foglalja magába, míg a másik csoportba a gátló hatású anyagok, mint az abszcizinsav stb. tartoznak. Tömeges felhasználásuknak a növénytermesztés hatékonyságának fokozására gátat szab, hogy nem állnak korlátlanul rendelkezésre, előállításuk költséges, s így magas a kereskedelmi áruk, valamint hatásuk sok ismeretlen tényezőtől függ (Chemie der Pflanzenschutz und Schädlingsbekämpfungsmittel 4. kötet, Pflanzenwachstumsregulatoren. Fungizide. Holzschutz. R. Wegler, Springer—Verlag, Berlin—Heidelberg—New York, 1977). 182 677, sz. korábbi magyar szabadalmunkból ismert az is, hogy a talajok, trágyák, levek és/vagy szerves hulladékanyagok biológiai értéke fokozható, ha ezeket az anyagokat formaldehiddel kezeljük. A formaldehides kezelés hatására a felsorolt anyagokban levő lizin-molekulák formilezett és Ne-metilezett lizin-származékokká (Ne-monometil-L/DL/ -lizin/ MML/, Ne-dimetil-L/DL/-lizin/DML/, Nf-trimetil-L/ DL/-lizin/TML/) alakulnak, és ezek a vegyületek növényi növekedést serkentő, illetve terméshozamot fokozó hatással rendelkeznek. Hátrányt jelent azonban, hogy a kiindulási anyag lizin-szintje széles határok között változhat, így a kívánt, optimális Ne-metil-lizin-szint beállítása igen nehéz. A 182 677. sz. magyar szabadalomban ismertetett eljárással nincs lehetőség arra, hogy a növényeket az optimális fenofázisban vagy fenofázisokban kezeljük Ne-metilezett lizinekkel. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy ha az Ne-metilezett lizineket vagy az Ne-metilezett lizineket tartalmazó reakcióelegyet önmagukban ismert mezőgazdasági hordozó- és/vagy segédanyagokkal, továbbá adott esetben nyomelemekkel keverjük össze, olyan kompozícióhoz jutunk, amely mentes íz ismert növényi növekedést serkentő kompozíciók és módszerek hátrányaitól, mert egyszerűen ís olcsón állítható elő, a kompozícióban levő növekedésserkentő hatóanyagok mennyisége az optimális szinten tartható, és a kompozíció a növényi növekedés optimális fenofázisaiban vihető fel a kezelendő növényekre. A találmány tárgya tehát növényi növekedést ás/vagy terméshozamot fokozó kompozíció, amely 3.1 ppm—10 súly% Ne-metilezett lizint, és/vagy ennek megfelelő Ne-metilezett lizint tartalmazó, adott esetben előkezelt reakcióelegyet, adott esetben 3.1 ppm-10 súly% önmagában ismert egy vagy több nyomelemet, továbbá a 100 súly% eléréséhez szükséges mennyiségű szilárd és/vagy folyékony hordozóanyagot és adott esetben egyéb segédanyagot (célszerűen tapadásfokozó szert vagy emulgeálószert) tartalmaz. A leírásban és az igénypontsorozatban az ,,Ne-meúlezett lizinek” megjelölésen az N€-monometil-L- lizint, N€-monometil-DL-lizint, Ne-dimetil-L-lizint, NC-dimetil-DL-lizint, Ne-trimetil-L-lizint, Ne-trimetil- DL-lizint és a felsorolt vegyületek elegyeit értjük. Az „Ne-metilezett lizint tartalmazó reakcióelegy” megjelölésen az L- vagy DL-lizin metilezésekor képződő reakcióelegyeket értjük. Az L- vagy DL- lizin metilezését ismert módszerekkel, például nátrium-bórhidrides reduktív metilezéssel, dimetil-szulfátos metilezéssel vagy formaldehides kezeléssel végezhetjük (Biochem. 7, 2192 (1968); Anal. Biothem. 90, 262 (1978); Can. J. Chem. 54, 3310 (1976); Chem. Abstr. 85, 118 182 (1976); Chem. Abstr. 87, 7372 (1977); Pharmazie 35, 25 (1980). Különösen előnyöseknek bizonyultak a szabályozott vagy szabályozatlan formaldehides metilezési módszerek. A „szabályozott metilezés” megjelölésen olyan reakciókat értünk, amikor az L- vagy DL- lizin és formaldehid reakciója során külső beavatkozással — például a reakciókörülmények megfelelő szabályozásával vagy formaldehid-akceptor utólagos beadagolásával — a reakcióelegy Ne-metilezett lizintártalmát előre meghatározott értékre állítjuk be. A „szabályozatlan metilezés” megjelölésen az L- vagy DL-lizin és formalokhid között lezajló, külső beavatkozással nem szabályozott reakciókat értjük. Az „előkezelt reakcióelegy” megjelölésen olyan reakcióelegyeket értünk, amelyekben az Ne-metilezett lizinek mennyiségét ismert módszerekkel (például kromatográfiás úton, a reakcióelegy teljes vagy részleges beszárításával stb.) feldúsítottunk. Egy különösen előnyös megoldás szerint az Nemetilezett lizineket L-lizin vagy DL-lizin és formaldehid szabályozott reakciójában képződő reakcióelegyként használjuk fel a kompozícióban. Az L- lizint vagy DL-lizint célszerűen 25—75 °C-on, 8 és 10 közötti pH-értéken reagáltatjuk formaldehiddel, időről időre meghatározzuk a reakcióelegyben levő Ne-metilezett lizinek mennyiségét, majd amikor a kiindulási lizin 10%-a Ne-monometil4izinné, 2%-a Ne-dimetil-lizinné és 1%-a Ne-trimetil-lizinné alakult át, formaldehid-akceptor (például ammónia, cisztein vagy karbamid) beadagolásával leállítjuk a reakciót. Az így kapott reakcióelegyet közvetlenül vagy adott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
