190039. lajstromszámú szabadalom • Irattartó dokumentumok, iratok rendszerezett tárolására
7 8 Az 1. ábrán vázolt irattartó például szabványos A4-es méretű iratok tárolására alkalmas, és a 2, 3 elő- és hátlapok magassága mintegy 310 mm, szélessége mintegy 220 mm. és ezek a méretek alig haladják meg az A4-es irat 210 X 297 mm-cs méretét, cs az irattartó bármely, az. A4-es méretű iratoK tárolására alkalmas polcrendszerbe akadály nélkül behelyezhető. A 2. ábrán vázolt kiviteli alak lényegében hasonló felépítésű, az egyik különbséget az képezi, hogy az 5 és 11 tokfedlapok mérete a 2, 3 elő- és hátlapok méretével azonos, és az 5, 11 tokfedlapnak mindkét rövidebb oldalához egy-egy szélgerincen keresztül egy-egy rögzítőfül csatlakozik. Könnyen elképzelhető, hogy hajtás után itt olyan két tok képződik, amelyek három oldalról zártak, nyitott, hosszú oldaluk pedig középről hozzáférhető. Egy további különbség az előző kiviteli alakhoz képest a rögzítőfülek és a lapok egymáshoz illesztésének módjában van. Itt minden rögzítőfülön középen szimmetrikusan két-két 14 kapcsolófurat helyezkedik el, és a hozzá csatlakozó lapfelületeken velük szemközt is egy-egy 15 furat található. Ennél a kiviteli alaknál a gyártás helyén elkészítjük a 2. ábrán látható kiterített formát, azt hajlító szerszámmal a tervezett hajlítási helyek mentén megtörjük, de az irattartót nem szereljük véglegesen össze, hanem szállítását, raktározását kiterített állapotban végezzük. A felhasználás helyén a 14 kapcsoló furatokba és a velük szemközti 15 furatokba oldható kapcsokat pattintunk, és ezzel az irattartót készre szereljük. A felhasználásnál jelentkező egyszeri szerelési művelet munkaszükségletét a szállításnál és raktározásnál adódó helymegtakarítás és a ragasztás elmaradása kompenzálja. A felhasználó dönti el, hogy számára a gyártóműnél ragasztott vagy a helyszínen szerelt kivitel az előnyösebb. A 3. ábrán vázolt kiviteli alak az 1. ábrán vázolthoz hasonló, a különbséget itt az képezi, hogy a baloldali tok kétoldalt nyitott, és benne viszonylag kevés irat jól hozzáférhetően elhelyezhető. Itt a baloldali 5 tokfedlap alsó széléhez csatlakozik rögzítőfül. A jobboldali tok kialakítása a 16 rögzítőfül helyzetében különbözik az 1. ábrán vázolt megoldástól, mert itt a 16 rögzítőfül a 11 tokfedlap alsó széléhez csatlakozik. A 4. és 5. ábrákon olyan irattartókat szemléltettünk, amelyekben az iratok fekvő helyzetben vannak. A 4. ábra esetében a két tok felülről nyitott, az 5. ábra esetében pedig a két tok a rövid oldal mentén középen nyitott. A 6. ábrán az 1 hátsó gerinc környezetét kívülről szemléltettük, azaz baloldalt helyezkedik el a 3 hátlap és jobboldalt a 2 előlap. A 3 hátlapon közvetlenül az 1 hátsó gerinc szomszédságában olyan rasztermező van kiképezve, amely alulról fölfelé haladva három 20, 21,22 számjegymezőkből áll. A 20 számjegymező tíz részre oszlik, mindegyiken 1-től 0-ig egy-egy számjegy található. A legfelső sorban az E jelzés utal arra, hogy a 20 számjegymező az egyes helyértékhez tartozik. A felette levő 21 számjegymező hasonló beosztású, és a legfelső sorban levő T jelölés arra utal, hogy a 21 számjegy mező tizes helyértékű számjegyeket jelöl. A felső 22 számjegymező csak két sort tartalmaz, és az SZ jelölés a százas helyértékre utal. Ha tároláskor az irattartókat egy soron belül könnyen felismerhetően, rendszerezetten akarjuk tárolni, akkor a megfelelő pozíció számértéke által meghatározott helyekre például egy-egy színes csíkot ragasztunk. és a rendszerezetten, egy polcon tárolt irattartóknál a csíkok szabályosan balról jobbra süllyednek, illetve :t három helyértéknek megfelelően változnak. A baloldali rasztermezővel 299 szám különböztethető meg, ennél többre nincs szükség, miután egy átlagos polcon ennél lényegesen kevesebb irattartó elhelyezésére van lehetőség. A baloldali rasztermező az ABC szerinti beosztást követi, minden sorhoz két betű tartozik. A baloldali 23 oszlopban az ABC első fele, a jobboldali 24 oszlopban pedig a második fele helyezkedik el. A 7. ábrán az irattartók függesztését szemléltettük, ahol a 7a. ábra a körrel bejelölt részlet nagyított képét mutatja. Az irattartó említett felső szimmetrikus 13 furataiban 25 függesztő elem van például csőszegecseléssel rögzítve. A 25 függesztő elem például kettős, hajlított fémlapocska, amelynek 26 laprésze két oldalról fogja közre a 2 és 3 elő- és hátlapot, de készülhet egyszeres fémlemezből, amely csak egyik oldalról van a lapfelülethez rögzítve. A 26 laprész felett a 25 függesztő elem 27 akasztó részben folytatódik, amelynek egyik oldalról csak részben nyitott, ívelt, célszerűen köralakú 28 nyílása van, és ennek középpontja az irattartó súlyvonalába esik. Függesztett felerősítés esetén az irattartókat a síkjukra merőleges 29 tartórúd tartja, amely lekerekített háromszög alakjában kiképzett 30 rögzít''5 támaszok segítségéve! egy polchoz vagy egyéb tartóállványhoz kapcsolódik. A 28 nyílás nyitott része nagyobb méretű a 29 tartórúd átmérőjénél, így az irattartó kis emelő mozdulattal a 29 tartórúdra akasztható, illetve onnan levehető. A találmány szerinti irattartó gyártása nagyon gazdaságos. mert a kiindulási lap kiterített mérete nem haladja meg a szabványos B/l-es formátumot, amit kartonlapok gyárt ísára elterjedten használnak, ugyanakkor az alakzat csak a rögzítőfülek kinyúlása mértékével tér el a téglalaptól, így a gyártás nagyon kis huüadékveszteséggel megoldható. A felhasználás során egy irattartóban a két tok kétféle csoportosítási szempont figyelembevételét teszi lehetővé. Az a tény, hogy az iratok tárolásához kapcsokra vagy fűzőkre, illetve egyéb kapcsolóelemekre nincs szükség, nemcsak a szerkezetet egyszerűsíti, és az iratok be- is kivételét könnyíti, hanem lehetővé teszi, hogy az irattároló súlypontja a tényleges középvonalba kerüljön. Ez azért előnyös, mert függesztéskor nincs szükség nyomaték átvitelére, azaz a szokásos T-profüú tartósinek helyett egyszerű körkeresztinetszetü függesztőrúd is elegendő. Mivel a függesztésre nyomaték nem hat, nem kell a 25 függesztőelem kapcsolónyílását speciális alakúra kiképezni, és teljes mértékben az elő- vagy fedlipba süllyeszteni. Ez a követelmény ugyanis az ismert megoldások magasságát a 25 függesztőelem teljes magasságának megfelelő mértékben növelte, és nem tette lehetővé a függesztésre szánt irattárolók szabványos polcrendszeren való tárolását. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
