190038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövött textilia szövés közbeni vetülékirányú csíkozására, valamint szövethúzó szerkezet az eljárás foganatosítására

190038 Az antíparalelograin-mechanizmuson kívül a talál­mány értelmében azonban más szögsebesség folytonos változtatására alkalmas áttétel is alkalmazható; ilyen a két egymásra merőleges nagytengellyel rendelkező, egybevágó ellipszis-fogaskerékből álló áttétel, ilyen egy elliptikus csapostárcsából és a csapokhoz közvetlenül illeszkedő excentrikus lánckerékből álló áttétel, valamint az a leginkább ajánlható áttétel, amely két szomszédos forgási síkban elrendezett csapos- és vezetőhézagos tár­csából áll, amelyek közül a csapostárcsán kialakított csapok külső érintő körének sugaránál a vezetőhézagos tárcsa sugara nagyobb és a vezetőhézagos tárcsa a csapok befogadására alkalmas sugárirányú vezetőhézagokkal van ellátva, amelyek mélysége legalább akkora, mint az em­lített két tárcsa sugarai együttes hosszának, a két tárcsa középpontjának egymástól mért távolságával csökkentett hossz. A vezetőhézagoknak a vezetőhézagos tárcsa kerületén mért egymástól való távolsága (szöge) úgy van megvá­lasztva, hogy a vezetőhézagok összességükben forgás közben egyidejűleg mindig egy csapot fogadjanak be. Már itt megjegyezzük, hogy a vezetőhézagoknak nem kell okvetlen a tárcsák egész vastagságán átmenőeknek lenniük; kisebb magasságú csapok esetén ezek vezetésére alkalmas hornyokként is kiképezhetek. Ez a legutóbb említett célszerű megoldás a csapoknak a csapostárcsán, annak középpontjától különböző sugarú érintőkor mentén történő elhelyezésével a szövet vetü­­lékirányú csíkozottságát váltakozó ritmusban alakít­hatja ki. Az ismertetett áttételek valamennyien alkalmasak arra, hogy a szövethúzó henger szögsebességét folyto­nosan változtassák, aminek értelemszerű eredménye a vetülékfonalak periodikusan történő sűrűsödése, illetve ritkulása; minél nagyobb a szögsebesség, annál ritkábbak lesznek a szövetben a vetülékfonalak, és minél kisebb a szögsebesség, annál jobban sűrűsödnek. Nyilvánvaló, hogy ha a láncfonalakat is sűrűsödően-ritkulóan bor­dázzuk, akkor a szövet benyomása kockázott lesz. Ha a szövőgépben a szövethúzó szerkezet erőátviteli szerkezetben egyetlen fogaskerékpárt helyettesítünk a találmány szerinti áttétellel, akkor egyszerű periodikus szögsebességhullámzással fogjuk a szövethúzó hengert hajtani, ha pl. két vagy több fogaskerék párt is a talál­mány szerinti áttétellel cseréljük le, akkor a szögsebes­séghullámzást egymásra halmozott hatásokkal bonyolul­tabbá tehetjük, ami által a szövet csíkozott hatása is vál­tozatosabb lehet. Mivel az ismertetettek a szögsebesség folytonos vál­toztatására alkalmas áttételtől függenek, a továbbiakban a csatolt rajzokra való hivatkozással ezek példaként! előnyös szerkezetét és működését ismertetjük részlete­sebben. hiszen a szövethúzó szerkezet további részeit szakember ismeretei alapján megvalósíthatja. A rajzok közül az 1. ábra egy antiparalelogram-mechanizmus műkö­dési vázlata. a 2. ábra ennek szögsebesség-diagramja. a 3. ábra egy cllipszís-fogaskerékpár működési váz­lata. 5 a 4. ábra ennek szögsebesség-diagramja, az 5. ábra egy elliptikus csapostárcsa excentrikus lánc­kerékpár működési vázlata, a 6. ábra ennek szögsebesség-diagramja, a 7. ábra egy csapostárcsás áttétel működési vázlata, a 8. ábra ennek szögsebesség-diagramja, a 9. ábra egy váltakozóan elhelyezett csapostárcsás áttétel vázlatos rajza, a 10. ábra ennek szögsebesség-diagramja. Az 1. ábrán látható antiparalelogram-mechanizmus holtponti alapállásában az / forgattyúkar, a KJ0 kerületi pont és a Cj forgáspont között, a g lengőkar a KJ0 kerü­leti pontok között, míg a h hajtókar a K20 kerületi pont és a C2 forgáspont között helyezkedik el. Az / for­gattyúkar, a g lengőkar és a h hajtókar csuklósán kapcso­lódnak egymáshoz. Amikor az/forgattyúkar pl. az óra­mutató irányával ellentétesen a Ku, KJ2, K13 kerületi pontokon át a Kí4 = K20 kerületi pont felé forog, a g lengőkar és a h hajtókar csuklópontja az óramutató járá­sával megegyező kényszerpályán a K2j , K22, K23 kerü­leti pontokon át a K24 kerületi pont felé halad; ám mig az / forgattyúkar ezenközben az egységnyi idő alatt minden kerületi pont táján azonos a szöget ír le, addig a h hajtókar a K20 kerületi ponttól kezdődően a K24 kerületi pontig minden kerületi pont táján folyton növekvő j3j, ß2, ß3, ß4 szöggel fordul el. Ez az áttétel önmagában ismert, róla említést tesz Diószegi György és Kosa Csaba a „Lengéstan és mecha­nizmusok” c. könyve 116. lapján a 139. ábrával kapcso­latosan (Műszaki Kiadó, 6. kiadás, 1982). A szövő­gépben való alkalmazása lehetséges, ám rejt magában nehézségeket is. A holtpontokon való áthaladásához külön segédszerkezetre (pl. kilincsműre stb.) van szük­sége, ezenkívül — mint a 2. ábra szögsebességdiagram­jában is látható — az egyes v^ szögsebességek közti különbség viszonylag nagy, az / forgattyúkar egy körül­­forgása alatt egyetlen periódus zajlik le, tehát a sebesség­hullám igen erős és széles. Ezért általában a szövőgépben csak vastag szálak esetén alkalmazható. (A 2. ábrán és a továbbiakban bemutatott szögsebesség-diagramok koordinátáiban a f tengely az egyenletes szögsebességű forgató elem elfordulási idejét a Vß a változó sebességgel forgatott elem szögsebességét jelenti.) A 3. ábrán a találmány szerinti szövethúzó szerkezet célszerű kiviteli alakjának erőátviteli áttételét, ellipszis­­fogaskerékpárt szemléltetünk. Míg a hajtó 1 ellipszis­fogaskerék a, nagytengelye irányában kapaszkodik fogaskerekeivel a hajtott 2 ellipszis-fogaskerék b2 kis­tengelye környezetében levő fogaskerekekbe, a hajtó 1 ellipszis-fogaskerék egységnyi idő alatt elfordult a szögének a hajtott 2 ellipszis-fogaskeréken az ennél nagyobb ß szög felel meg. Ahogy- az 1, 2 ellipszis-fogas­kerekek a nyű irányában elfordulnak az l', illetve 2' helyzetükbe, az a szög állandó marad, a ß szög pedig fokozatosan csökken mindaddig, míg a hajtó 1 ellipszis­fogaskerék b, kistengelye kerül érintkezésbe a hajtott 2 ellipszis-fogaskerék a2 nagytengelyével, ezután a ß szög ismét növekedni fog. Az 1 hajtó ellipszis egy teljes korforgása alatt, mint a 4. ábra jelleggörbéjéből láthat­juk. két periódus folyik le. 6 I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents