190013. lajstromszámú szabadalom • Síkbeli logikai játék

190013 A találmány tárgya síkbeli logikai játék, amely adott számú ábrákat, számokat vagy egyéb szimbólumokat hordozó játszóelem tologatás útján történő rendezésre alkalmas. Logikai játékok már ismertek. Ezek közül példakép­pen említhetjük a különböző egyes kockákból összeállít­ható képjátékot, amelynek az a lényege, hogy a kockák hat lapjára hat különböző képrészlet van felfestve, amelyek a kockák helyes összerakása után hat teljes ké­pet adnak. Ez a játék tulajdonképpen kirakós vagy ösz­­szerakós játék. A 2 315 294 sz. francia szabadalmi leírás olyan esz­közt ismertet, amely keresztrejtvények fejtésének meg­könnyítésére szolgál. Az eszköz egyszerű és olcsó, tulaj­donképpen a rejtvényben egymást keresztező szavak közös betűinek megkeresését egyszerűsíti oly módon, hogy egy tartóban elhelyezi vagy felírja a keresett szó már ismert betűit, majd a tartón végigcsúsztatható keret és az abba merőlegesen befűzött, az abc betűit tartal­mazó tolókocsik segítségével a keresett szó bármelyik betűje helyébe az abc bármelyik betűjét be tudja helyet­tesíteni, illetve helyezni. Je kint ve, hogy itt a betűk a tolókocsikon sem helyüket, sem sorrendjüket nem tud­ják változtatni, ez az eszköz logikai játékként nem hasz­nálható. A 2252/201/1980. magyar mintaoltalom által védett játéknál egy keretben különböző élhosszúságú négyzetek és téglalapok vannak elhelyezve. A 2 271 854 sz. francia szabadalmi leírás olyan játé­kokat ismertet, amelyek közös tulajdonsága, hogy meg­határozott célokba golyókat kell eljuttatni, miközben a cél felé jutásuk útján különböző formájú és alakú rögzített akadályok nehezítik a golyók célbajutását. Ezek a játékok logikai játékként nem használhatók, mivel ügyességi feladatokat tűznek ki célként. A 2 321 915 sz. francia szabadalmi leírás olyan játé­kokat ismertet, amelyeknél mozgatható elemeket meg­határozott célokba kell eljuttatni síkbeli tologatás útján a játék szabad helyeinek felhasználásával. A játék rende­zése a szabad helyeknek a felhasználásával lehetséges, viszont csökkenti a játékok értékét az egynél több sza­bad helyek lehetősége, mert minél több a szabad helyek száma, a játék megoldása annál egyszerűbb lesz. A 181 789 sz. magyar szabadalmi leírás olyan síkbeli logikai játék, amely a helycserére, valamint a rendezés elvére épül üres helyek felhasználásával. A játéknak a játék síkjában párhuzamosan elrendezett elválasztó elemei, záróelemei, játékterei és olyan rendező csator­nái vannak, amelyekben mozgatható akadályok vannak elhelyezve. A játék rendezése a rendező csatornák üres helyeinek felhasználásával lehetséges. A rendező csator­nákban helyezkednek el az akadályok, amelyeknek nagysága a figurák méretével azonos: A játékhoz legalább egy akadály szükséges. Az akadályok és a figurák a játék­terekben és rendező csatornákban síkbeli tologatás útján mozgathatók a játék szabad helyeinek felhasználásával. A játék célját figyelembe véve ez a játék kifejezetten társasjátéknak előnyös. Ismeretesek lapos, négyzet 'alakú testként kialakított játékok, amelyek egy keretben meghatározott számú 3 négyzetlap tologatás útján megfelelő logikai sorrendbe rendezésére szolgálnak. Ilyen például az amerikai ”Sam Lloyd’s Fifteen Puzzle” néven forgalomba hozott já­ték, amelynek négyzet alakú lapos teste négyzethálós beosztású, és tizenöt darab négyzetlap tologatható rajta vízszintes és függőleges irányban. A tizenhatodik négy­zetlap helye üres, és a sorbarendezés ezen üres négyzet kihasználásával érhető el. A játék célja a négyzetlapokon levő számok rendezése, melynek során a rendezéshez szükséges logikai lépések megtételekor - mindig csak egy négyzetlap tolható el a helyéről. A játék kiismerése viszonylag egyszerű, mivel a négyzetlapok vízszintes és függőleges irányban a játéktér egész felületén szaba­don tologathatok, ezért az egymás mellett levő négyzet­lapkák közötti helycsere biztosított a játéktér egész felületén. A találmány célja olyan logikai játék létrehozása, amely a legutóbb említett játékhoz képest az elérhető kombinációk kibővítését, a játék változatosabbá és érde­kesebbé tételét teszi lehetővé. A találmány szerinti logi­kai játék tehát lényegében azonos célkitűzéssel, azonban az eddig ismertektől lényegesen eltérő alapelvek szerint van felépítve. Ezt oly módon teszi, hogy a játék szerke­zeti kialakításában olyan megoldást biztosít, amely lehe­tővé teszi vezető pályák kialakítását. A kitűzött célt és feladatot a találmány értelmében úgy valósítjuk meg, hogy a játék síkjában olyan vezető pályák vannak, amelyek mint rögzített játszóelemek — előnyösen a peremfallal együtt — vezető utakat bizto­sítanak a négyzetlapka alakú, egymás között egyforma méretű, tologatható játszóelemek részére. A találmány szerinti logikai játék egy kedvező kiviteli alakjánál a vezető pályák három darab vezető pálya által alakítjuk ki, illetve biztosítjuk a vezető utakat. Előnyös továbbá az a kivitel, ahol a vezető pályák négy darab vezető pálya által alakítják ki, illetve bizto­sítják a vezető utakat. A vezető pályák és a vezető utak kialakítása tetsző­leges lehet, de a játszóelemek száma mindig legalább eggyel kevesebb a vezető utakon összesen elhelyezhe­­tőnél. A fentiekben leírt logikai játék célszerűen négyzet alakú. A lapos négyzettest alakú logikai játékon belül a játék síkjában olyan vezető pályák vannak, amelyek vezető utakat biztosítanak, a négyzetlapka alakú egy­más között egyforma méretű játszóelemek részére, amelyek helyes logikai sorrendben történő és síkbeli tologatások révén a játszóelemeken és a vezető pályá­kon található számokat, ábrákat, szimbólumokat előre meghatározott sorrendben, az általuk hordozott tarta­lomnak megfelelően lehet elrendezni. A találmányt a továbbiakban két példaképpeni kivi­teli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az 1. ábra a találmány sze­rinti játék egy lehetséges kiviteli alakjának felülnézete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt L, VII. egyenesek mentén felvett metszet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt IL, VI. egyenesek mentén felvett metszet, a 4. ábra az 1. ábrán bejelölt III., V. egyenesek mentén felvett metszet, az 5. ábra az 1. ábrán bejelölt IV. egyenes mentén felvett 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents