189984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramlástechnikai zajcsökkentők méretezett kialakítására és hangtompító berendezés, különösen csővezetékekben terjedő zajok csillapítására

1 189.984 2 (ti. egy hangtompító hatásosságát a csillapításspek­trum hibahelyei határozzák meg). További hiányosságként említjük meg, hogy a legtöbb gyakorlati esetben egy új hangtompító kialakításánál nem veszik figyelembe a zajforrás és a környezet akusztikai viszonyait, másszóval a hang­tompító méretezés elméleti és numerikus módszerek hiányában nem rendszerszemléletű, ily módon a várt csillapítást egy újabb véletlenszerű tényező befolyá­solja. A találmány alapvető célja zajcsökkentők mére­tezett kialakítására olyan eljárás és annak alkalmazá­sával olyan hangtompító berendezések kialakítása, amelyek lehetővé teszik az akusztikai elmélet korlá­tozó feltételeinek figyelmen kívül hagyásából, az akusztikai környezet hatásának elhanyagolásából, az egyes zajforrások változó üzemállapotainak figye­lembe nem vételéből eredő hibák kiküszöbölését és optimális csillapításspektrum biztosítása mellett az áramlástechnikai és üzemanyagfogyasztási veszteségek csökkentését. További célként tűztük ki a hangtompítóberende­zés és rendszer szerkezeti elemeinek gyártástechnoló­giai egyszerűsítését, a csereszabatos alkalmazható­ságot, valamint a különböző szerkezeti adottságok­hoz történő maximális illeszthetőséget. A kitűzött céltolyan tárgyi eljárás kialakításával és alkalmazásával érjük el amelynek során a találmány értelmében először a zajforrás valamennyi üzemálla­potában mérhető hangnyomásszint spektrumok maxi­mum burkológörbéjének felvételével egy kiindulási pesszimális zajspektrumot határozunk meg, majd a bemeneti pont és a kimeneti pont között áganként egyenlő hangterjedésiúthosszúságú párhuzamos hang­terjedési ágakat képező, egyenként elemi akusztikai hullámvezetőiket) tartalmazó és a pesszimális zaj­­ipektrum domináns frekvenciáin egyenként zajcsilla­pítási maximumokat mutató akusztikai tápvonalrend­szerekből egy kiindulási konfigurációt alakítunk ki, ennek eredő zajcsillapítási spektrumát meghatározzuk ás azt a kiindulási pesszimális zajspektrumomal összehasonlítjuk, majd a kiindulási konfigurációban felvett elemi hullámvezetők hosszméreteit és/vagy az eredő rendszerhosszméreteket optimális eredő zajcsillapítási spektrum eléréséig változtatjuk. A talál­mány szerinti eljárás foganatosítása során az egyes hangterjedési ágakban alkalmazott elemi akusztikai hullámvezetők keresztmetszeti méreteit rendre a levá­gás frekvencia-kritériumot kielégítő módon, tehát körkeresztmetszet esetén legfeljebb az f = 0,293 c/r, míg (1) körtol eltérő keresztmetszetek esetén legfeljebb az fco = 0,5 c^w (2) összefüggés szerint választjuk meg, ahol f a levágási frekvencia Hz-ben, amely minden elemi akusztikai hullámvezetőre nézve legalább akko­ra, hogy felette a pesszimális zaispektmm kiugró domináns összetevőt már nem tartalmaz, c a hangsebesség m/Sec-ben, r az elemi hullámvezető keresztmetszetének su­gara m-ben, ill. w az elemi hullámvezető legnagyobb keresztirá­nyú mérete m-ben. A kiindulási konfigurációban az egyes hangter­jedési ágakban alkalmazott elemi hullámvezetők Induló hosszméreteit (amelyeket később ciklikusan változtatunk) azon hullámvezetők esetében, amelyek kisebb keresztmetszettel egy másik hullámvezetőbe nyúlnak be, a zajforrás hangnyomásszintspektrum domináns frekvenciáinak megfelelő hullámhossz ne­gyedére, a nagyobb keresztmetszetű elemi akuszti­kai hullámvezetők hosszát más domináns frekciák­­nek megfelelő hullámhossz felére, míg az alacsonyabb frekvenciákon (90...250 Hz között) a zajforráshoz csatlakozó ill. a környezethez csatoló hullámvezető méreteit az x = l/4Xi + n.Xj (3) összefüggés szerinti értékekre állítjuk be, ahol x a csatoló elemi hullámvezető hossza, Aj az i-edik domináns frekvenciának megfelelő hullámhossz, n pedig 0, 1, 2... A találmány szerinti eljárás célszerű és előnyös foganatosítási módjainál a kiindulási konfiguráció, majd ezt követően a ciklikus hosszméretváltoztatások révén módosított valamennyi közbenső konfiguráció eredő zajcsillapítási spektrumának meghatározásához az elemi hullámvezetőket akusztikai négypólusokként kezeljük, és a mindenkori konfiguráció eredő zaj­csillapítási spektrumát ezek ismeretében a rendszer­­topológia (az egyes hangterjedési ágak, az ezekben elrendezett hullámvezetők kapcsolatai, viszonya, fek­vése, arányai stb.) figyelembevételével építjük fel. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál teliát a korábbi, ismertetett módszerrel ellentétben a hangtompító berendezést, ill. ennek vagy ezek rendszerét olyan elemi akusztikai hullámvezetőkből építjük fel, amelyben a hangnyomás és részecske­sebesség állapotait nem egy impedancia jellegű adat, hanem négy frekvenciafüggő mennyiség, az ún. akusztikai négypólusparaméterek írják le. Az, elemi hullámvezetők — nn lyek a korábbiakban említett "csövek", "kamrák', "nyílások” helyett szere­pelnek, állandó keresztmetszetű és adott hosszúsá­gú, végeiken nyitott térrészek, melyek akusztikai viselkedése kizárólag egymáshoz kapcsolásuk, lezárá­suk, ill. a zajforráshoz és az akusztikai környezethez történő csatolású módjától függ. Dy módon az ilyen, azonos jeliegű elemi hullámvezetőkből felépülő hang­tompító berendezés ún. beiktatási zajcsillapítási karakterisztikáját (INSERTION LOSS SPECTRUM) kizárólag akusztikai négypólusparaméterek egymás­hoz viszonyított értékei, valamint az akusztikai kör­nyezet és a zajforrás akusztikai jellemzői határozzák meg Általánosan egy elemi akusztikai hullámvezető akusztikai négypólusparaméterei az alábbiak: A = D = chyx B = Zosh-yx C = /l/Zo/sh^x ahol Z0 az elemi akusztikai hullámvezető kritikus akusztikai impedanciája (melyet lezáró impedancia­ként alkalmazva reflexiómentes hullámterjedés alakul ki) y az elemi akusztikai hullámvezető ún. terjedési állandója és x az elemi hullámvezető hossza Amennyiben a zaj terjedésére szolgáló közeg maga is mozgásban van, a Z0 és a y mennyiségek a közeg­gel együttmozgó megfigyelési koordinátarendszer miatt maguk is tartalmazzák mind a hangsebességet, mind a közeg átlagos áramlási sebességét is; így ezek hányadosát, az ún. Mach számot is, ezért fenti össze­függések a közeg áramlásának akusztikai hatását is leírják. Fenti elemi akusztikai hullámvezeték láncbakap-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents