189978. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazol- és imidazolszármazékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedést szabályzó készítmények

1 2 A (11) általános képletű 1,3-dihalogén-propán-2-ol­­származékot úgy állíthatjuk elő, hogy 1,3-dihalogén­­■acetont a megfelelő Grignard-re ágenssel reagáltatunk. A reakciót önmagában ismert módon hajtjuk végre (lásd például Johnson és munkatársai: J. Org. Chem. 27,2241/2243/1962/). A (I) általános képletű vegyületeket úgy is előállít­hatjuk hogy a. (111) általános képletű vegyületeket - ahol R* és Y‘ jelentése a fenti — imidazollal, 1,2,4- -triazollal vagy e vegyületek sóival (például a megfele­lő nátriumsókkal) íreagáltatjuk.. A reakciót oldószer jelenlétében, a korábbiakban ismertetett módon hajt­juk végre. A (III) képletű kiindulási anyagok előállítása során a (IV) általános képletű ketonokat - ahol R1 és Y1 jelentése a fenti — dimetii-oxo-szulfónium-metilid­­del (Corey és Chaykovsky:'J. Am. Chem. Soc. 84, 3782) reagáltatjuk. A reakciót a vonatkozó szakiro­dalomban ismertetett körülmények között hajtjuk végre. A (IC) általános képletű vegyületeket az 1 533 705 és 1 533 706 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett eljárással állíthatjuk elő. Végül a (I) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk hogy^ (V) általános képletű vegyülete­ket — ahol Y1 és Y“ jelentése a fenti — (VI) általános képletű Grignard-reagensekkel reagáltatjuk — ahol R’ és X1 jelentése a fenti. A reakciót önmagában is­mert módon hajtjuk végre (lásd például Johnson és munkatársai: J. Org. Chem. 27, 2241-2243 /1962/). A (V) általános képletű vegyületeket úgy állíthat­juk elő, hogy 1,3-dihalogén-acetont imidazollal, 1,2,4- -triazollal vagy e vegyületek sóival (például a megfe­lelő nátriumsóval) reagáltatunk. A reakciót oldószer jelenlétében, a korábban ismertetett körülmények kö­zött hathatjuk végre. A (I) általános képletű vegyületek étereinek elő­állítása során a (I) általános képletű alkoholok nát­riumsóit a megfelelő reakcióképes halogénvegyület­­tel (például metil-bromiddal, metil-jodiddal, benzil­­-kloriddal vagy allil-bromiddal) reagáltatjuk. Hason­lóan állítjuk elő a (I) általános képletű vegyületek észtereit, az alkoholok nátriumsói és a megfelelő sav­­kloridok (például acetil-klorid, benzoil-ldorid vagy metán-szulfonil-klorid) reakciója útján. Ezek az ész­terek és éterek biológiailag labilis vegyületek, és a nö­vényi szervezetben a megfelelő szabad alkoholokká alakulva a szabad alkoholokéval azonos hatást fejte­nek ki. A (I) általános képletű vegyületeket, illetve azok étereit és észtereit tartalmazó készítményeket külö­nösen előnyösen használhatjuk fel a következő gom­bafertőzésekkel szemben: rizs Piricularia oryzae-fertőzései, búza Puccinia recondita-, Puccinia striiformos- és egyéb íiszöggomba-fertőzései, árpa Puccinia hordei-, Puccinia striiformis- és egyéb üszöggomba-fertőzései egyéb gazdanövények (például kávé, alma, zöldség­félék és dísznövények) üszöggomba-fertőzései, szőlő Plasmopora vitivola-fertőzései, árpa és búza Erysiphe graminis- (lisztharmat-)fer­­tőzései, egyéb gazdanövények különféle lisztharmat­­-fertozései (például tökfélék, így uborka Sphaerothe­­ca fuliginea-fertőzései, alma Podosphaera leucotricha­­-fertőzései és szőlő Uncinula necator-fertőzései), gabonafélék Heminthosporium spp. és Rhyncho­sporium spp. fertőzései, földimogyoró Cercospora arachidicola-fertőzései, egyéb gazdanövények, például cukorrépa, banán és szója Cercospora-fertőzései, paradicsom, szamóca, szőlő és egyéb gazdanövények Botrytis cinerea (szür­ke penész-) fertőzései, paradicsom Phytophtora infestans-fertőzései, alma Venturia inaequalis-fertőzései (yarasodás). A (I) általános képletű vegyületek egyes képvise­lőit tartalmazó készítmények in vitro körülmények között is igen sokféle gombakártevővel szemben hatá­sosak. Ezek a készítmények például gyümölcsfélék betakarítás utáni kártevőivel (így narancs Pénicillium digitatum- és Pénicillium italicum-fertőzéseivel), vala­mint banán Gloeosporium musarum-fertőzésével) szemben jó fungicid aktivitást fejtenek ki. A (I) ál­talános képletű vegyületek egyes képviselőiből mag­csávázó szerek is kialakíthatók gabonafélék Fusarium spp., Spetoria spp., Tilletia spp. (kőűszög, a búzamag­vak kártevője), Ustilágo spp. és Helminthosporium spp. fertőzéseinek, gyapot Rhizoctonia solani-fertő­­zéseinek és rizs Corticium sasakii-fertőzéseinek meg­előzésére. A (I) általános képletű vegyületek akropetálisan vándorolhatnak a növényi szövetben. A (I) általános képletű vegyületek egyes képviselőiből - megfelelő illékonyságuk miatt - gázfázisban ható készítmények is kialakíthatók a növények gombák ártevőinek irtá­sára. A (I) általános képletű vegyületeket, illetve azok észtereit vagy étereit tartalmazó készítmények növé­nyi növekedést szabályozó hatással is rendelkeznek. A hatóanyagok növényi növekedést szabályozó ha­tása például abban nyilvánul meg, hogy visszaszorít­ják egyes lágy szárú és fás szárú egyszikű, illetve két­szikű növények vegetatív növekedését (satnyulást vagy törpenövést idéznek elő). Ez a hatás például gabonaféléken, földimogyorón és szójababon azt eredményezheti, hogy a szár növekedésének vissza­szorítása révén csökken a megdőlés veszélye, és a növényre nagyobb mennyiségű műtrágya vihető fel. A fás szárú növények növekedésének visszaszorításával egyszerűen szabályozhatjuk például a távvezetékek alatt elhelyezkedő fák magasságát. A satnyulást vagy törpenövést előidéző (I) átalános képletű vegyülete­ket tartalmazó készítményeket előnyösen használhat­juk fel a curkonád szárnövekedésének módosítására, és így növelhetjük a nád aratáskori cukortartalmát. E készítmények felhasználásával szabályozhatjuk a cu­kornád virágzását és érését is. A földimogyoró esetén a vegetatív növekedés visszaszorításával megkönnyít­­hetjük a termés betakarítását, a fűféiés növekedésé­nek visszaszorításával pedig a pázsit karbantartásához szükséges kertészeti munkákat csökkenthetjük. A ké­szítmények például a következő fűféléken idéznek elő törpenövést: Stenotaphrum secondatum, Cyüösurus eristatus, Lolium multiflorum, Lolium perenne, Ag­­rostis tenuis, Cynodon dactylon, Dactyüs glomerata, Festuca-félék (így Festuca rubra) és Poa-félék (így Poa pratense). A készítmények anélkül csökkenthetik a pázsitfű-félék növekedését, hogy egyúttal észrevehe­tő fitotoxikus hatást fejtenének ki a kezelt növények­re, petve hátrányosan befolyásolnák a növények kül­ső megjelenését (elsősorban a növények színét). Ezek a készítmények igen előnyösen alkalmazhatók a dísz­pázsitok és füves sétányok kezelésére. A (I) általános 189.978 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents