189976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termény-tápszabályoyással ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére
1 189.976 2 között a távolság növekedni fog. Ezzel csökken az ékszíjtárcsa hatásos átmérője. Automatikusan növekszik tehát a 33 garathenger fordulatszáma, méghozzá az S adagolólés nagyobbodásával összhangban. Ahogy azt majd a 8. ábrával kapcsolatban még részletesebben is elmondjuk, a pneumatikus 39 szabályozószelep - mely tehát a jelátalakítófunkcióját tölti be - elviekben út-nyomás átalakítóként működik: elmozdulást analóg pneumatikus jellé változtat. A 8, ábrán a 39 szabályozószelep függőleges metszete látható. A 39 szabályozószelep 61 emeltyűjének benyomásával megfeszül a 62 nyomóiugó, a 63 rugópapucs 64 elővezérlő fúvóka lilékére nyomja a golyót, ami után a 60 légbevezetésről táplálva a 65 kamrában a 62 nyomórugó erejével, illetve elmozdulásával arányosan megnövekszik a nyomás. A beépített teljesítő membránja lefelé nyomódik el és 67 golyószelepet olyan mértékben nyitja ki, amíg a 66 kamrában azonos nyomás fel nem épül. A 62 nyomórugó nyomásmentesítése után ismét nyílik a 64 elővezérlő fúvóka, aminek következtében a 65 kamrában leépül a nyomás. A 65 kamrában a csökkenő nyomás azt váltja ki, hogy a 66 kamrában lévő nyomás a mebránt felfelé nyomja, minek következtében a 68 golyószelep kinyit. A 3. ábrán a termény-tápszabályzást mutatjuk be vázlatosan. Az ábra baloldalán 70 garattér látható, amit alul 71 oszlatóhenger, 72 garathenger, illetve 73 adagolótolattyü zár le. A 70 garattérben 74 kutasz van elrendezve, amely 75 tartón át 76 csap körül elforgatható. A 75 tartóhoz 77 kar van csatlakoztatva, amely adó szerepét tölti be. A 74 kutasz, a 75 tartó, a 76 csap és a 77 kar együttesen jeladóként működik, amely létrehozza a mechanikus jelet. A mechanikus jelet létrehozó jeladó egység 77 karja 78 húzórugóhoz, másrészről pedig pneumatikus 80 szelep 79 görgőskaijához kapcsolódik. A 80 szelep jelátalakító szerepét tölti be itt, ezzel a jelátalakítóval alakítjuk át a jeladó egység mechanikus jelét pneumatikus jellé. A pneumatikus 80 szelep bemenete sűrített levegős 81 vezetékre csatlakozik, 82 vezérlővezetéke pedig 83 munkahengerhez van vezetve. Ez a 83 munkahenger - mint ahogy ezt még később látni fogjuk - szervókészülék szerepét tölti be. A 82 vezérlővezeték a 83 munkahenger 84 dugattyújának egyik oldalán csatlakozik. A 83 munkahengemek 85 dugattyúrúdja is van, amely 86 csuklócsap útján 87 emelőkaron van rögzítve. Ez a 87 emelőkar 88 csuklónál a malomhengerszék 89 keretszerkezetéhez van rögzítve. A 80 szelep a 87 emelőkar másik végén van rögzítve. A 80 szelep a 87 emelőkar másik végén van rögzítve és az emelő törvényének megfelelően követi a 85 dugattyúrúd, illetve a 87 emelőkar mozgását. Ez utóbbin továbbá 91 ostor, illetve 92 és 93 csap közbeiktatásával 90 adagolótolattyú van erőzárón rögzítve, A 90 adagolótolattyú 94 csapágy körül elfordítható, amivel a közötte és a 72 garathenger között lévő S adagolólés nagysága beállítható. Az egész rendszert valamilyen 95 sűrített levegős forrásról tápláljuk. Ha tehát a funkciót nézzük, a 90 adagolótolattyú, a 91 ostor és a 92, 93 csap együttesen állítószerv szerepét töltik be, hiszen segítségükkel lehet az S adagolórést változtatni. A 80 szelephez érkező sűrített levegős 81 vezetéket 98 kézikapcsolóva! is megszakíthatjuk, ha karbantartási munkálatokat akarunk elvégezni. A rendszer nyomását az említett 95 sűrített levegős forrás révén állandó nyomáson tartjuk, amit (például 6 bar értékben) 99 vezetéken át ellennyomásként a 84 dugattyúnak a 82 vezérlővezeték becsatlakozásával ellentétes oldalán csatlakoztatunk. Ennek a 99 vezetéken át érkező állandó értékű nyomásnak a helyében 100 rugót is alkalmazhatunk. A 3. ábrán a két lehetőség kombinációja van feltüntetve. Ha csak 100 rugót alkalmazunk, akkor az azzal az előnnyel jár, hogy sűrített levegő kimaradása esetén a 73 adagolótolatytyú biztosan zárva marad. A 4. ábrán a szabályzóéi nyomáslefutását mutatjuk be az időfüggvényében, ahogy azt a 82 vezérlővezetékben nyomásmé rővel és rajzolóeszközzel észlelni lehet. A bemutatott értékek egy B passzázsban lévő hengerszéken mért értékeknek felelnek meg. Az első mintegy 50 másodperc alatt a nyomás szembetűnően állandó, amit a 29. másodperc körül rövid nyoma se mele kedés szakít meg. A görbe lényegében vízszintes lefutása mutatja.ahogy a szabályozójel továbbítja az egész,en rövid idejű teljesítményváltozásokat is. Az 50. másodperc táján az egész szabályzókört az 1, l’ őrlőhengerek kézzel történő széthúzásával mesterségesen megszakítottuk, aminek megfelelően a szabályozói jel rögtön nulla értékre esik le. A szabályzás szinte azonnal megszólal a zavarműködésre, ami igen előnyös. Különösen nagy jelentőséggel bír azonban a szabályzás megkezdése azután, hogy az 1, l' őrlőhengerek ismét közel kerültek egymáshoz. A vezérlőjel kifutása a mérés eredménye szerint mintegy egy másodpercig tart. Szinte minden időkésleltetés nélkül újra jelentkezik a vezérlőjel és - ez szabályozástechnikai szempontból különösen érdekes - nigtön közepes értéket vesz fel. A következő kb. 10 másodperc alatt ekörül az érték körül leng, ezután pedig ismét stabilan viselkedik. Figyeljük tehát meg a változás után fellépő rendkívül gyors reakciót, ami minden túlvezérlés nélkül, az érték gyors felvételével, tehát "felcsúszás" nélkül következik be, A 4. ábrán 5 és 10 másodperc közötti, ismételten visszatérő állandó' szabályozó periódusok figyelhetők meg, amelyek viszonylag szűk szabályzási tartományban vannk Az 1, 1, illetve 2, 21 őrlőhengerek számára, de különösen a csapágyak esetében ez rendkívül fontos, mert a termény-tápszabályzó berendezéssel a lengések felerősödését állandóan változó őrlő erő segítségével megakadályozzuk. Az 5. ábrán a szabályozójelet C passzázsban lévő malomhengerszék esetében mutatjuk, amely tehát a technológiai folyamatban hátrább lévő, finomabb terményt előállító hengerszék. Itt a hengerszékhez vezetett terménymennyiség hosszabb és rövidebb periódusokban szinte egyáltalán nem változott. Ezt vezérléstechnikailag rendkívül könnyű uralni. A mérés megkezdése után kb. 5 másodperccel zavar lépett fel a terményhozzávezetésben, aminek következtében a vezérlőjel azonnal csökkent Az azután beálló görbelefutást vezérléstechnikai szempontból szinte ideálisnak kell tekintenünk. A 115. másodperc után itt is rövid időre széthúztuk, majd időkésleltetés nélkül azonnal újra összeeresztettük az őrlőhengereket. A görbe az 5. ábrán meglepő módon azt mutatja, hogy nagyon rövid túlvezérlés után egy-két másodperc alatt beáll ugyanaz a szabályozóérték, mint ami a mesterségesen létrehozott zavar előtt volt, az ezután lévő görbeszakasz a zavarkeltés előtti görbeszakasz folytatása. A 6. ábrán bemutatott kiviteli példa esetében a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
