189976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termény-tápszabályoyással ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére

1 189.976 2 A találmány tárgya eljárás termény-tápszabályozás­­sál ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésé­re, amely során a terményhozzávezetés függvényében mechanikus jelet hozunk létre, ebből pneumatikus jelet alakitunk ki, amellyel szerv ókész ülékeket vezér­lőnk, ezekkel pedig adagolótolattyút és/vagy őrlő­hengereket állítunk be. Tárgya még a találmánynak önműködő vezérlésű, terménytápszabályozással ellá­tott malomhengerszék is, amely a tennényhozzáveze­­tés számára adagolótolattyúvaí, ezzel együttműködő, a terményhozzávezetést érzékelő mechanikus jel­adóval, ezzel a jeladóval vezérelt, az adagolótolaty­­tyút és/vagy az őrlőhengereket állító szervókészülék­­kel van ellátva. Ez a berendezés különösen alkalmas a találmány szerinti eljárás foganatosítására. A malomipari őrlés, illetve kenyér, dara, liszt, derce stb. előállítása az őrléstechnika különleges terü­lete. Az ilyen célú hengerszékekkel kapcsolatos minő­ségi követelmények ugyanis rendkívül magasak össze­hasonlítva a más célú őrlőberendezésekkel. Paszta állapotú festékek őrlése során két etető­henger felett terméktartalékot alakítanak ki, úgyhogy az etetőhengerek mindig ugyanolyan mennyiségű ter­méket tudnak bejuttatni. A hengerműre kerülő anyag­­mennyiséget az ebben a tartalékban lévő anyag meny­­nyiségétől függően vezérlik. Ezzel szemben a malom­hengerszék egész őrlési és szitálási folyamat része, amit teljesen önműködően működtetnek. Az őrlés előkészítése egy vagy két soron történik, amiket azután durva szemcsés járatra vezetnek, amelynek száma egy és négy között van. Az ekkor kapott első darát szikszitákon több frakcióra bontják szét, ame­lyeknek egy részét már mint kész terméket elvezetik az őrlési folyamatból. A megmaradó frakciókat folyamatosan további őrléshez és szitáláshoz tovább­viszik. Ennek során a síksziták egyes kimeneteit az ún. "hátsó őrlőpasszázs" számára összevezetik. A nyersanyag minőségétől, az őrlés előkészítésé-* tői és a környezeti befolyásoktól (mint például a lég­­nedvességtől, a hőmérséklettől és hasonlóktól) füg­gően változik az egyes síkszitákra jutó lisztmennyi­ség rövidebb és nagyobb intervallumokban. Ehhez járulnak még a rövid időre fellépő zavarótényezők, mint amilyen a terménynek a ferde felületeken való gyorsabb vagy lassabb lecsúszásából ered. Az egyes zavarótényezők hatása (negatív érte­lemben) összeadódhatnak, de ki is egyenlíthetik egy­mást. A teljesítményingadozás egyenletes keverék esetén gyakorta közepes érték 10%a alatt van, időn­ként azonban 10-30% között van, felső határa azon­ban a keverék szélsőséges megváltozásakor 50% fölé is kerülhet. A hátulsó őrlőpasszázsok, valamint valamennyi lapítóhenger esetében az őrlőhengereket el kell egymástól távolítani, ha nem kerül közéjük őrlendő termény, mert különben az őrlőhengerek viszonylag nagy relatív sebességgel futnak egymásra, aminek a teljes nyomás megléte esetén tönkremenetel a következménye. A termény-tápszabályozásnak malomhengere szék­kel kapcsolatban nem az a feladata, hogy állandó táp­teljesítményt biztosítson, mert mindegyik henger­­izék teljes technológiai lánc részeként a hozzáérkező termény teljes mennyiségét kell fogadnia és feldol­goznia. A fő cél itt sokkal inkább abban van, hogy a termény-tápszabályzás révén egyenletes termény­­elosztás jöjjön létre az őrlőhengerek teljes hosszában. A malomhengerszékek önműködő üzemeltetéséhez két alapvető funkciót alkalmaznak, mégpedig egy­részt a tápteljesítmény szabályozását, másrészt az őrlőhengereknek egy mástól történő eltávolítását és egymáshoz közelítését Mindkét funkció megvalósí­tása számára született még egy sor javaslat, amelyek során a táp teljesítmény szabályozását és az őrlő­hengerek egymáshoz képesti mozgatását is a termény­betáplálás függvényében, illetve megfelelő képpen reagáló érzékelővel kell szabályozni. A 418,971 sz. svájci szabadalmi leírás olyan ma­­lomhengerszéket ismertet, amelynek teljesítményfüg­gő elemeit központi elektrokapacitásos, a tápmennyi­séget mérő készülék vezérli. Ennek segítségével álla­pítják meg, hogy a táphenger felett lévő tárolótérben van-e elegendő mennyiségű termény. Ennek függvé­nyében elektromos vezérlőjeleket juttatnak elektro­­pneumatikus felületekre a hengereknek egymáshoz képesti mozgatására, valamint adagolótolattyú beállí­tására. A különlegesen nehéz termények esetében - azonban megmutatkozott, hogy a tápteljesítmény sza­bályozása nem mindig kiegyensúlyozott, mert a ter­mény gyakran megtapad a kapacitív kutaszon, ez pedig a finom szabályozást megnehezíti. Ezek a nehézségek mechanikus szabályzókészü­lékeknek malomhengerszékek terményhozzávezetésé­­ben való alkalmazásakor nem lépnek fel, ahogy ezt például a 306.619 vagy a 286.914 sz. svájci szabadal­mi leírás bemutatja. A terménymennyiséget ott a ter­ményáramba befüggesztett kutasz állapítja meg, az eredményt pedig emelőkaron át közvetlenül mecha­nikusan szabályzótolattyúra adják, ami közben alkal­mas rugókkal gondoskodnak arról, hogy ez az adago­ló szegmens zárt á lapotában előfeszítéssel rendel­kezzék. Ilyen vezérlés esetében azonban magának a terményáramnak kell a vezérlőtagok elállításához szükséges erőről gondoskodnia. Ha azonban a vezér­léshez viszonylag nagy erőkre van szükség, akkor ez az ilyen típusú vezérlős alkalmazását kizárja. Ez a helyzet például az örlőhengerek egymáshoz képesti mozgatásához szükséges erő esetében. Az 582.423 sz. német szabadalmi leírás villamos és mechanikus szabályzó eszközök kombinácóját írja le, amely nagy vezérlő erők mellett is alkalmazható. Az ilyen kombinált rendszer megvalósításához azonban éppen egy mechanikus és villamos rendszer összekap­csolása miatt sok készülékre, sok pénzre van szükség. Alkalmaznak erre a célra hidraulikus vezérléseket is, amelyek esetében viszonylag kis hidraulikus henge­rek nagy erőt képesek létrehozni, tehát mechanikus impulzusadók alkalmazása is lehetséges. A szervó­­vezérlés számára a kapcsolási erő nagyon kicsi lehet, ami nagymértékben egyszerűsíti a kutasz szerkezetét is. A kis kapcsolóerő ráadásul még azt az előnyt is magában hordja, hogy a kutaszok csak kis ellenállást jelentenek a terményáramban és öntisztító szerkeze­tűre alakíthatók ki. Az a veszély azonban minden­esetre meg van, hogy szerencsétlen körülmények kö­zött olaj tud idegen anyagként az őrlési folyamatba észrevétlenül bejutni, amely például a liszt szennyezé­séhez vezethet A megvalósítással kapcsolatos költ­ségek azonban itt is magasak, az ilyen hidraulikus szerkezeteket ráadásul fokozott mértékben kell karbantartani. Megfigyeltek velük kapcsolatban már olyan zavarokat is, amelyek az alkalmazott olajok viszkozitás változá saí ra vezethetők vissza. Ha most már végigtekintünk a különböző rendsze­reken, a mechanikus vezérlés esetében hátrányként mutatkozik a megvalósításához szükséges nagy beru­házási igény, valamint az automatizálhatóság kérdé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents