189976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termény-tápszabályoyással ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére
1 189.976 2 A találmány tárgya eljárás termény-tápszabályozássál ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére, amely során a terményhozzávezetés függvényében mechanikus jelet hozunk létre, ebből pneumatikus jelet alakitunk ki, amellyel szerv ókész ülékeket vezérlőnk, ezekkel pedig adagolótolattyút és/vagy őrlőhengereket állítunk be. Tárgya még a találmánynak önműködő vezérlésű, terménytápszabályozással ellátott malomhengerszék is, amely a tennényhozzávezetés számára adagolótolattyúvaí, ezzel együttműködő, a terményhozzávezetést érzékelő mechanikus jeladóval, ezzel a jeladóval vezérelt, az adagolótolatytyút és/vagy az őrlőhengereket állító szervókészülékkel van ellátva. Ez a berendezés különösen alkalmas a találmány szerinti eljárás foganatosítására. A malomipari őrlés, illetve kenyér, dara, liszt, derce stb. előállítása az őrléstechnika különleges területe. Az ilyen célú hengerszékekkel kapcsolatos minőségi követelmények ugyanis rendkívül magasak összehasonlítva a más célú őrlőberendezésekkel. Paszta állapotú festékek őrlése során két etetőhenger felett terméktartalékot alakítanak ki, úgyhogy az etetőhengerek mindig ugyanolyan mennyiségű terméket tudnak bejuttatni. A hengerműre kerülő anyagmennyiséget az ebben a tartalékban lévő anyag menynyiségétől függően vezérlik. Ezzel szemben a malomhengerszék egész őrlési és szitálási folyamat része, amit teljesen önműködően működtetnek. Az őrlés előkészítése egy vagy két soron történik, amiket azután durva szemcsés járatra vezetnek, amelynek száma egy és négy között van. Az ekkor kapott első darát szikszitákon több frakcióra bontják szét, amelyeknek egy részét már mint kész terméket elvezetik az őrlési folyamatból. A megmaradó frakciókat folyamatosan további őrléshez és szitáláshoz továbbviszik. Ennek során a síksziták egyes kimeneteit az ún. "hátsó őrlőpasszázs" számára összevezetik. A nyersanyag minőségétől, az őrlés előkészítésé-* tői és a környezeti befolyásoktól (mint például a légnedvességtől, a hőmérséklettől és hasonlóktól) függően változik az egyes síkszitákra jutó lisztmennyiség rövidebb és nagyobb intervallumokban. Ehhez járulnak még a rövid időre fellépő zavarótényezők, mint amilyen a terménynek a ferde felületeken való gyorsabb vagy lassabb lecsúszásából ered. Az egyes zavarótényezők hatása (negatív értelemben) összeadódhatnak, de ki is egyenlíthetik egymást. A teljesítményingadozás egyenletes keverék esetén gyakorta közepes érték 10%a alatt van, időnként azonban 10-30% között van, felső határa azonban a keverék szélsőséges megváltozásakor 50% fölé is kerülhet. A hátulsó őrlőpasszázsok, valamint valamennyi lapítóhenger esetében az őrlőhengereket el kell egymástól távolítani, ha nem kerül közéjük őrlendő termény, mert különben az őrlőhengerek viszonylag nagy relatív sebességgel futnak egymásra, aminek a teljes nyomás megléte esetén tönkremenetel a következménye. A termény-tápszabályozásnak malomhengere székkel kapcsolatban nem az a feladata, hogy állandó tápteljesítményt biztosítson, mert mindegyik hengerizék teljes technológiai lánc részeként a hozzáérkező termény teljes mennyiségét kell fogadnia és feldolgoznia. A fő cél itt sokkal inkább abban van, hogy a termény-tápszabályzás révén egyenletes terményelosztás jöjjön létre az őrlőhengerek teljes hosszában. A malomhengerszékek önműködő üzemeltetéséhez két alapvető funkciót alkalmaznak, mégpedig egyrészt a tápteljesítmény szabályozását, másrészt az őrlőhengereknek egy mástól történő eltávolítását és egymáshoz közelítését Mindkét funkció megvalósítása számára született még egy sor javaslat, amelyek során a táp teljesítmény szabályozását és az őrlőhengerek egymáshoz képesti mozgatását is a terménybetáplálás függvényében, illetve megfelelő képpen reagáló érzékelővel kell szabályozni. A 418,971 sz. svájci szabadalmi leírás olyan malomhengerszéket ismertet, amelynek teljesítményfüggő elemeit központi elektrokapacitásos, a tápmennyiséget mérő készülék vezérli. Ennek segítségével állapítják meg, hogy a táphenger felett lévő tárolótérben van-e elegendő mennyiségű termény. Ennek függvényében elektromos vezérlőjeleket juttatnak elektropneumatikus felületekre a hengereknek egymáshoz képesti mozgatására, valamint adagolótolattyú beállítására. A különlegesen nehéz termények esetében - azonban megmutatkozott, hogy a tápteljesítmény szabályozása nem mindig kiegyensúlyozott, mert a termény gyakran megtapad a kapacitív kutaszon, ez pedig a finom szabályozást megnehezíti. Ezek a nehézségek mechanikus szabályzókészülékeknek malomhengerszékek terményhozzávezetésében való alkalmazásakor nem lépnek fel, ahogy ezt például a 306.619 vagy a 286.914 sz. svájci szabadalmi leírás bemutatja. A terménymennyiséget ott a terményáramba befüggesztett kutasz állapítja meg, az eredményt pedig emelőkaron át közvetlenül mechanikusan szabályzótolattyúra adják, ami közben alkalmas rugókkal gondoskodnak arról, hogy ez az adagoló szegmens zárt á lapotában előfeszítéssel rendelkezzék. Ilyen vezérlés esetében azonban magának a terményáramnak kell a vezérlőtagok elállításához szükséges erőről gondoskodnia. Ha azonban a vezérléshez viszonylag nagy erőkre van szükség, akkor ez az ilyen típusú vezérlős alkalmazását kizárja. Ez a helyzet például az örlőhengerek egymáshoz képesti mozgatásához szükséges erő esetében. Az 582.423 sz. német szabadalmi leírás villamos és mechanikus szabályzó eszközök kombinácóját írja le, amely nagy vezérlő erők mellett is alkalmazható. Az ilyen kombinált rendszer megvalósításához azonban éppen egy mechanikus és villamos rendszer összekapcsolása miatt sok készülékre, sok pénzre van szükség. Alkalmaznak erre a célra hidraulikus vezérléseket is, amelyek esetében viszonylag kis hidraulikus hengerek nagy erőt képesek létrehozni, tehát mechanikus impulzusadók alkalmazása is lehetséges. A szervóvezérlés számára a kapcsolási erő nagyon kicsi lehet, ami nagymértékben egyszerűsíti a kutasz szerkezetét is. A kis kapcsolóerő ráadásul még azt az előnyt is magában hordja, hogy a kutaszok csak kis ellenállást jelentenek a terményáramban és öntisztító szerkezetűre alakíthatók ki. Az a veszély azonban mindenesetre meg van, hogy szerencsétlen körülmények között olaj tud idegen anyagként az őrlési folyamatba észrevétlenül bejutni, amely például a liszt szennyezéséhez vezethet A megvalósítással kapcsolatos költségek azonban itt is magasak, az ilyen hidraulikus szerkezeteket ráadásul fokozott mértékben kell karbantartani. Megfigyeltek velük kapcsolatban már olyan zavarokat is, amelyek az alkalmazott olajok viszkozitás változá saí ra vezethetők vissza. Ha most már végigtekintünk a különböző rendszereken, a mechanikus vezérlés esetében hátrányként mutatkozik a megvalósításához szükséges nagy beruházási igény, valamint az automatizálhatóság kérdé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
