189971. lajstromszámú szabadalom • Jogosító kártya

1 189.971 2 A találmány tárgya jogosító kártya, amely adat­hordozóként szolgáló kártyatestbó'l és a felhasználó által beállítható beállító elemből áll. Ilyen jogosító kártya ismeretes a 3 399 473 számú US szabadalmi leírásból. Ez a jogosító kártya többré­tegű kiképzésű, és egy olyan villamos áramkört tar­talmaz, amelynél a többrétegű kártyában elrende­zett beállítható kapcsoló segítésgébel a kapcsoló egy meghatározott állásában az áramkör záródik. Egy ilyen többrétegű kártyának a felépítése, amely elfedett villamos áramkörrel és villamos kapcsolók­kal rendelkezik, rendkívül bonyolult. Ezen túlmenően a villamos kapcsolók helyes beállítását már maga a kártya felépítése meghatározza. Harmadik személy könnyen kikísérletezheti a kapcsolók helyes beállí­tási kombinációját, ilymódon a kártya a visszaélé­sekkel szemben nincs védve. Ismeretes továbbá az is, hogy az ilyen jogosító kártyák kiértékelő berende­zése egy további adatbeviteli billentyűzettel van ellát­va, amelyen keresztül a hitelkártya tulajdonosának egy azonosító számot kell beadnia, amelyet a kiérté­kelő berendezés a kártyán tárolt információkkal összehasonlít. Ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az azonosító szám beadását illetéktelen személy megfigyeli, és ilymódon az azonosító szám az ő számára is ismertté válik. A 3 762 081 számú US szabadalmi leírásból egy olyan hitelkártya ismert, amely több réssel rendelke­zik, ezeken a réseken beállító elemek nyúlnak keresz­tül, és azokban azok eltolhatok. A beállító elemek minden esetben magával a jogosító kártyával mereven össze vannak kötve. A 3 504 343 számú US szabadalmi leírásból egy többrétegben kialakított, beállító elemekkel rendel­kező jogosító kártya ismert, és a beállító elemeknek a beállításával a kártyán levő villamos kapcsoló áram­kör működése megváltozik. Amint azt az elsőként említett, ismert megoldásánál már hangsúlyoztuk, egy ilyen jogosító kártyának a felépítése rendkívül bonyolult. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan jogosító kártyának a kialakítását, amelynek a tulajdonképpeni adathordozója azonos biztonság mellett olcsóbban állítható elő. A kitűzött célt a bevezetőben említett jogosító kártyával a találmány szerint úgy értük el, hogy a jogosító kártyának a beállító elemet felfogó, a kártya­testtel összekötött beállító része van, a beállító részen egy rögzítő elem van, amelyre a kártyatest van rögzítve, továbbá egy vezetőrész van, amelyben a beállító elem van megvezetve. A találmány szerint a jogosító kártya a számzáras lakat egy sajátos fajtájával rendelkezik. Ugyanabban a tartományban, amelyből a jellemzőinformációk me­nthetők, mozgatható elemek sajátor példányai talál­hatók. A jogosító kártyát csak akkor ismerik el való­dinak, ha az elemeknek a jellemző tartományban levő példányai ugyanazt határozzák meg, mint ami­lyen információ van kódolt formában a feljegyzési csíkon rögzítve. Ha például egy elem tíz különböző helyzetet vehet fel, akkor ezeknek a helyzeteknek csak az egyike jelenti az elemnek azt a "helyes" helyzetét, amelyben megállapítható a bejelölt infor­máció azonossága a feljegyzési csíkon rögzített infor­mációval. Az elemeken lehet minta, ami rajzjelekből, felületi vagy plasztikus alakzatokból állhat. Az ele­mek meghatározott állásának megválasztásával a jogo­sító kártyán, és a jellemző tartomány ezt követő le­tapogatásával jön létre a jellemző információ. A jel­lemző információt a jogosító kártya egy vagy több pontjában, vagy egy sávja mentén lehet leolvasni. Például a jellemző tartományon áthaladó vonal men­tén leolvasással vagy letapogatással lehet egy folya­matos jellemző protokollt megállapítani, aminek e­­gyeznie kell a jogosító kártya protokollcsíkján levő egyedi protokoll adatokkal ahhoz, hogy a jogosító kártyát egy vagy több mozgatható elem beállításával hitelesnek állapítsuk meg. Célszerű módon úgy mint a számzáras lakatoknál,elemekként több olyan tolóka vagy lapocska szolgál, amelyek mindegyike a hozzá­juk tartozó jellemző helyig ér el. A lapocskák helyze­tének azonosítására mindegyik lapocskához megfelelő skála tartozik, úgyhogy a felhasználó egy számkombi­nációt állít be ahhoz, hogy a jogosító kártyát a va­lódiság állapotába állítsa. A találmány előnyös kialakítása esetén a lapocskák kerek tárcsák, amelyek tengelyük körül forgathatók és a különböző, elforgatott helyzetben maradnak. Ennek változatánál a lapocskák egy pálya mentén eltolhatók is lehetnek. Az is lehetséges, hogy a la­pocskák skálája gépel leolvasható számokkal vagy írásjelekkel van ellátva. Ilyen esetben valamennyi lehetséges beállításnál egy meghatározott írásjel kerül a jellemző tartományba és a jogosító kártya kiértékelésénél ezt az automata olvassa le. A különböző alkalmazási területeken a jogosító kártyák olyan használati tárgyat jelenthetnek, ami ugyan nagy pénzértéket képvisel, de maga ténylegesen olcsó tömeggyártással előállítható. Az ilyen jogosító kártya megvalósításához az adathordozó cserélhetően egy keretbe van helyezve, amely a mozgatható lapocskát (vagy lapocskákat) tartja. Az adathordozó érvényességének idejére a keretbe van illesztve és ki van egészítve mozgatható lapocskákkal Eltávolítás után, vagy az érvényesség lejártával az adathordozót újra cserélik ki úgy , hogy a keretet tovább lehet használni. A találmány előnyös továbbfejlesztése értelmében a lapocskának olyan része vagy toldata van, ami az automata vezetőelemén áthaladva a lapocskát egy meghatározott null-helyzetbe állítja. Ezáltal a jogosító kártya kiértékelésének befejezésével valamennyi la­pocska semleges helyzetbe jut úgy, hogy amint az automatából a jogosító kártya kikerül a titkos szám­­kombináció már nincs rajta beállítva. A találmány szerinti megoldás lényeges előnyét az a tény jelenti, hogy az elemek bármikori helyzeté­ből adódó jelzés a beállítási helyzetre semmilyen uta­lást nem ad. Ez jelentős előrelépés a billentyűzéssel szemben, amit magán az automatán kell végrehajtani. Az ilyen billentyűzetnél az automata kezelésénél fennáll az a lehetőség, hogy a betáplált titkos szám kitudódjék. A találmány szerinti jogosító kártyánál ezzel szemben ugyan be kell állítani egy számot egy skálán, azonban az, ami az automatába mint jellem­ző információ bekerül, nem szükségszerűen egy szám, hanem például egy viszonyérték, vagy analóg, illetve digitális jelek sorozata, ami a letapogatási folyamat közben keletkezik. Maguknak, ezeknek a jeleknek az ismerete nem tartalmaz semmilyen felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy a kártyán milyen számkombi­nációt kell beállítani, hogy ezt a jelsorozatot kapjuk meg. Ha a jogosító kártya használója a titkos szám beállításánál egy hibát követ el akkor az automata neki a jogosító kártyát ismét visszaadja. Adott eset­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents