189962. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kapcsolóelem
1 2 A találmány tárgya elektromos kapcsolóelem, anjely előnyösen kisfeszültségű kapcsolóberendezésekben, mint terhelésmégszakító alkalmazható 1 ahol a kapcsolóberendezésekben kapcsolőhidak vannak két rögzítetten elhelyezett elektromos csatlakozóelemhez kiképezve. A kisfeszültségó kapcsolóberendezésekben, mint például energialeosztókban, egyéb kapcsoló és vezérlőberendezésekben a transzformátorok, motorok, kondenzátorok, stb. be- és kikapcsolására mind névleges áramnál, mind pedig túláramnál terhelésleválasztó megszakítókat alkalmaznak, amelyek vagy tokozás nélkül, vagy pedig megfelelő tokozással vannak a kapcsolóházban elhelyezve. Az ismert kisfeszültségű terhelésleválasztó megszakítók két rögzítetten elhelyezett csatlakozó között elhelyezett kapcsolóhidat tartalmaznak, amely csatlakozóelem általában párhuzamosan elhelyezett kettő szakaszolókés, amely szakaszolőkések azután az egyik villamos kapcsolóhoz képest elforgathatóan vannak kiképezve. Ezek az ismert konstrukciós kialakítású megszakítók viszonylag nagyon nagy helyigényűek és igen sok alkatrészből állnak. A találmány feladátul tűzte ld különösen kisfeszültségű tartományba terhelésmegszakítóként alkalmazható elektromos kapcsolóelem kialakítását, ar melynek helyfoglalása ldcsi és a megvalósításához szükséges alkatrészek száma szintén igen kevés. A találmány szerinti kapcsolóelemet azzal jellemezhetjük, hogy a csatlakozóelemet két egymással szemben koaxiálisán elhelyezett rúdalakú elektróda képezi, amelyek egymással egy, közöttük szintén koaxiálisán elhelyezett szigetelővel vannak összekapcsolva, továbbá a kapcsolóhidat legalább egy, villamosán vezető anyagból kiképezett, tengely irányban eltolható, egymástól adott távolságra elhelyezett rugózóelemekkel az elektródáknak nyomott érintkezőkkel ellátott, kapcsológerinc képezi, továbbá a szigetelő a kapcsológerinc alatti részén legalább az egyik végén a kapcsológerinc felé irányuló ferde felülettel ellátott bütyökkel van ellátva, továbbá tartalmaz a kapcsolóelem egy a kapcsológerinc két végének felfekvését a két kapcsolóhelyzetben biztosító falakkal ellátott tolattyút, amelyben az elektródák eltolhatóan vannak elhelyezve. A két elektróda és a szigetelő egy kompakt konstrukciós egységet képeznek, amely a kapcsolóelem tartóelemeként is kiképezhető. A szigetelő legalább egy villamosán vezető kapcsológerinccel van áthidalva, amely kapcsológerinc két végén lévő érintkezőket rugókkal nyomjuk az elektródákhoz. A rugók a tolattyúban csapágyazhatók, amely tolattyú a kapcsológerinc működtetéséhez van kiképezve. Abban az esetben, ha több kapcsológerincet helyezünk el az elektródák körül, az egyes kapcsológerinceket egy közös gyűrűs rugóval lehet körülfogni, amely gyűrűs rugók segítségével a kapcsológerincek sugárirányban az elektródákhoz nyomhatók. Hozzátartozik még a találmány szerinti kapcsolóelem egyszerű és kompakt felépítéséhez, hogy a mindenkori kapcsológerinc nem csak az együk elektródához képest mozgatható el, hanem az elektródák közötti térben elhelyezett tolattyú segítségével van az elektródák közötti térben lazán megtartva, és a kapcsológerincnek a megvezetését, a tartását és az elektródákkal való kapcsolatát minden esetben a tolattyúval lehet változtatni, amely tolattyúban még további rugók is el vannak helyezve. Legalább egy kapcsológerincnek a működtetéséhez a tolattyút tengelyirányban kell eltolni, amely tolaty* tyú mindkét végén egy-egy olyan fallal van kiképezve, amely a kapcsológerincre kifejti a hatását. Az elektródáknak a tengelyirányú eltolása esetén a r- ndenkori kapcsológerinc az elektróda mentén csúszik tovább, és a kapcsológerincnek az egyik vége a szigetelőtől eltávolodik, míg a kapcsológerincnek a másik vége a szigetelő irányában mozdul el, mindaddig, amíg a szigetelőnek olyan tartományában nem érkezik, amelyik az első elektródát oldja, és ezáltal az áramot megszakítja. Az érintkezőnek az első elektróda köpenyéről történő felemelése egy megfelelő szigetelési távolságot valósit meg a két pólus között, és ez a távolságtartás teszi lehetővé, hogy a találmány szerinti kapcsolólemet, mint terhelésmegszakítót lehessen alkalmazni A kapcsoló pólusok közötti szigetelési távolságot a szigetelőnek a hossza, a tolattyú eltolási útja határozza meg egyrészt, másrészt pedig meghatározza még egy a kapcsológerinc alatt a szigetelőre elhelyezett bütyök, amely bütyök egy ferde felülettel van ellátva, és ennek a ferde felületnek a vége az a kapcsológerinc felé irányul Ezen a ferde felületen mozdul el a kapcsológerinc és így tulajdonképpen az első elektródának az érintkezőjét felemeli, és ezáltal egy gyors és igen kedvező érintkező megszakítást biztost, amely abban az esetben, hogyha nem emelnénk fel az elektródáról az érintkezőt, hanem csak egyszerűen eltolnánk az elektróda mentén, nem valósulna meg. Természetesen a bütyköt úgy kell kiképezni, hogy a két elektróda között semmiféle villamosán vezető hidat ne valósítson meg. A mindenkori kapcsológerinc nemcsak a szigetelőt, hanem magát a bütyköt is áthidalja célszerűen a középső részéveié s ennek megfelelően a kapcsológerinc középső része megfelelően Ivetten van kiképezve, úgy hogy a bütyök a kapcsológerinc alatt elférjen. Kiképezhető természetesen a kapcsológerinc úgy is, hogy a bütyökben egy hosszirányú bevágást képezünk ki, amelyen a kapcsológerincet vezetjük. A találmány szerinti kapcsolóelem a legegyszerűbb eætben a következő elemekből áll: Két elektróda, közöttük elhelyezett szigeteld, egy bütyök, amely a legegyszerűbb esetben a szigetelőnek egy részét is képezheti továbbá legalább egy kapcsológerinc a hozzátartozó érintkezőkkel és rugókkal. Ezek az elemek igen kis helyen elhelyezhetők, egyszerűn összeszerelhetők és így igen kis helyigényű nagy megbízhatóságú kapcsolóelemet lehet előállítani. Ha a találmány szerinti terhelésmegszakítóként alkalmazott kapcsolóelem előállítási költségeit az ismert terhelés leválasztó kapcsolók előállítási költségével összehasonlítjuk, akkor látni lehet, hogy a találmány szerinti kapcsolóelem lényegesen olcsóbban valósítható meg. A tolattyú két kapcsolóhelyzet között ide-oda tolhatóan van kiképezve. Az első kapcsoló állásban a mindenkori kapcsológerinc mindkét érintkezője mindkét elektróda köpenyfelületén felfekszik, azaz a két elektróda között áram tud folyni. A második kapcsolóállásban a mindenkori kapcsológerincnek legalább az egyik érintkezője a kapcsológerinc eltolásával a bütyöknek a ferde felületére emelkedik az elektródáról, azaz a hozzátartozó elektródáról le van választva, és így az áram meg van szakítva. A második érintkező maradhat lényegében a másik elektródán. Azokban az esetekben, amikor igen nagy 189,962 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
