189952. lajstromszámú szabadalom • Zárszerkezet nyílászárókhoz, különösen műanyag ablakokhoz

1 189352 2 A találmány nyílászárókhoz, különösen műanyag ablakokhoz alkalmazható zártszerkezetre vonatkozik, amelynek görgős oldal rúd zárja, valamint a görgők be­fogadására szolgáló zártfogadója van. A műanyag ablakok közismerten kiváló légzárást biztosítanak, problémát okoz azonban - elsősorban házgyári lakások esetében - a belső terekben jelent­kező túlzott párafeldúsulás és párakicsapódás. Az ismert kétfokozatú szellőzőkallantyúkkal a nehézsé­gek nem küszöbölhetők ki, legfeljebb némileg csök­kenthetők; egyrészt ugyanis a szellőzőhézag még az első fokozatban is túlságosan nagy ahhoz, hogy pl. télen egész éjszaka ilyen állásban legyen az ablak, holott éppen éjszaka jelentkezik a legnagyobb fokú párásodás, másrészt a kallantyút igen gyakran kellene manuálisan állítani ahhoz, hogy optimális párakiszel­­lőzést lehessen elérni, amit viszont a lakók a tapasz­talatok szerint nem tesznek megilletve nincs is mód­juk rá, hiszen nem mindig tartózkodnak a lakásban, éjszaka pedig nem szellőztetnek. A kétfokozatú szellőztető kallantyú jelenléte esztétikailag is kifogá­solható, hiszen a műanyagablakok többi vasalatai rej­tett kivitelűek,látszó pántjai pedig fehérre rilzánozot­­tak, egyedül a szellőztető kallantyú rontja meg az ab­lakok harmonikus; külső megjelenését. A találmány feladata, hogy olyan zártszerkezetet szolgáltasson nyílászárókhoz, különösen műanyag nyílászárókhoz, elsősorban műanyag ablakokhoz, amely a párásodás és páralecsapódás kiküszöbölésé­hez éppen elegendő nagyságú rést tart a nyílószárny és a tok között, járulékos szellőztető kallantyú felsze­relését nem teszi szükségessé, manuális kezelési igé­nye pedig - ami a teljesen zárt helyzet és a páraki­­szeliőzési helyzet közötti átváltáshoz szükséges olyan csekély, hogy a lakók részéről különösebb figyelmet gyakorlatilag nem igényel. Ismeretes, hogy a jelenleg alkalmazott ablak-oldal­­rúdzárak az ablak bezárását két irányban is lehetővé teszik, mindkét irányban azonos mértékű tömítést biztosítva. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a teljes tömítés a körbenfutó rugalmas tömítő­­profilok összenyomásával az egyik irányú zárásával, egy kilincsállással is tökéletesen biztosítható, míg a másik kitincsállásnál - a zárfogadó megfelelő kiala­kításával - a szárny a tokhoz viszonyítva olyan állás­ban tartható, amely mellett az ablak ugyan zárva van, a tömítőprofilok azonban nincsenek összenyomott ál­lapotban, így csökkentett légzárás hozható létre. Ez gyakorlatilag éppen akkora szellőzést jelent, ami a párakiszellőzéshez szükséges, az ablak alap-zárási funkcióját azonban nem befolyásolja. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan zárszerkezet segítségével ol­dottuk meg, amelynek a nyílászáró szárnyához rög­zített görgős oldalrúdzárja, valamint a nyílászáró tokjához rögzített zárfogadója van, amely a szárny­nak a tokra zárásakor a görgőnek a zárfogadó fész­kébe hatolását lehetővé tevő zárfogadó-nyílással ren­delkezik , és amelynek az a lényege,hogy a zárfogadó fészkének a zárfogadó-nyflástól kétoldalt egymással szemben, egymáshoz képest a görgő mozgáspályájára keresztirányban oly módon eltoltan elhelyezkedő záró-fészekrésze és szellőző-fészekrésze van, hogy a szellőző-fészekrész a nyílászáró zárt állapotában a szárnyhoz közelebb van, mint a záró-fészekrész. Egy kiviteli példa szerint a zárfogadó szellőző-fészekré­­szét a zárfogadó nyílás felőli oldalon határoló szár egyenes belső felülete a szárny felé távközzel eltoltan helyezkedik el a záró-fészekrészt határoló szár egye­nes belső felületétől, mimellett e felületek egymással és az oldalrúdzár geometriai hossztengelyével célsze­rűen párhuzamosak; ebben az esetben előnyös, ha az eltolási távköz kisebb, mint a fészek-részek szélessé­gének a fele, és ha a szellőző-fészekrész szélessége ki­sebb, mint a záró-fészekrész szélessége. Egy másik találmányi ismérv szerint a zárfogadó­­-nyílással szemben a fészket határoló borda belső fe­lülete a záró-fészekrészt határoló szakaszából a szel­­lőző-fészekrészt határoló szakaszába a záró-fészek­rész relol a szellőző-fészekrész felé emelkedő ferdesé­­gű kiemelőpálya közbeiktatásával megy át, miáltal a szellőző-fészekrészt határoló bordaszakasz belső felü­lete a záró-fészekrészt határoló bordaszakasz vele és az oldalrúdzár geometriai hossztengelyével célszerűen párhuzamos belső felületéhez képest a szárny felé távközzel eltoltan húzódik. Ebben az esetben elő­nyös, ha a ferde kiemelőpálya hajlásszöge célszerűen mintegy 45°, magassága pedig - vagyis a kiemelő­pálya egymástól elválasztott bordaszakasz-felületek eltolásának a mértéke - kisebb, mint a fészek-részek szélessége. Célszerű továbbá, ha akiemelőpálya a zár­­fogadó-szíláson — előnyösen annak középpontján - átmenő, a zárfogadó hosszirányára és síkjára merőle­ges geometriai középsíkba esik, amely célszerűen a zárfogadó keresztirányú szimmetriasíkja. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alap­ján ismertetjük részletesen, amelyek a zárszerkezet egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy, a találmány szerinti zárszerkezet­tel felszerelt bukóablakelölnézetbem látható, a 2a. ábrán a zárszerkezet zárfogadója a bele illesz­kedő görgőkkel nagyobb méretarányú oldalnézetben, részben metszetben látható, a 2b. ábra a 2a. ábrán bejelölt C—C vonal mentén vett metszet, a 3. ábrán a zárszerkezeten át a zárfogadóra merő­leges, a 2. és 1. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett, a 2a. ábra szerintinél kisebb méretarányú met­szetben az ablak teljesen zárt helyzetét tüntettük fel, a 4. ábrán az ablak szellőzési helyzete a 3. ábra szerintihez hasonló, a 2. és 1. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszetben látható. Az 1. ábrán feltűntetett műanyag bukóablak tok­ját 9, a szárnyát 10, a kilincsét pedig 13 hivatkozási számmal jelöltük. A 10 szárny a felül kétoldalt 14a, 14b helyeken rögzített (nem ábrázolt) kitámasztó­­ollókkal van a 9 tokhoz csatlakoztatva (a 14a rögzí­tési hely van a szárnyon, a 14b rögzítési hely pedig a tokon), alul pedig a 15 forgópántokkal, vagyis a ke­retbe foglalt 16 üvegfelületet tartalmazó 10 szárny kifelé, előrefelé buktatható. Az ablak találmány szerinti zártszerkezetét - ön­magában ismert - görgős oldalrúdzár és - a jelen ki­viteli példában két - 1 zárfogadó (2a. ábra) alkotja, a zárfogadókat és görgőket együttesen zártestekkait definiáltuk, és az 1, valamint 3. és 4. ábrákon 12 hi­vatkozási számmal jelöltük. Az 1. ábrán az oldalrúd­­szár geometriai hossztengelyét az y pontvonallal érzé­keltettük. Az oldalrúdzár a 10 szárnyhoz, az 1 zárfo­gadók a 9 tokhoz vannak pl. csavarozással rögzítve. Az oldalrűdzárat hosszúkás, a 10 szárny felső keret­­szárnak gyakorlatilag teljes hosszában végigfutó lapos, keskeny lemezrúd alkotja, amelyben a 12 zártestek tartományában hosszúkás nyílások vannak kiképezve 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents