189940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektronágyú elektronsugár előállítására, különösen nagy áramsűrűség elérésére a célfelületen

9 189940 10 hatása, míg a sugáréram és az elektronok energiája változatlan marad. A találmány szerinti eljárás tehát úgy hasznosítható, hogy az 1 kálódból emittált elektronáram divergens pályájú elektronjait leválasztjuk. Divergens pálya alatt azokat a pályákat értjük, amelyek 0,7 radián értékű 15 központi szög körüli 0,1-0,2 radián nagy­ságrend ű keskeny csúcsszög intervallumé kúpok oldalfelületén vannak. A kiválasztás az 1 katód és a 4 elektród közötti feszültséggel szabályozott elektromos tér segítségével sza­bályozható és az 1 katód gyűrüformájú aktív felülete révén a hengeres energiaanalizátor 5 résével együttműködve, amelyen a sugár to­vábbhaladása során áthalad. Ezt követően, mielőtt még a 11 elektron­lencsék lényegesen gyorsítanák és fókuszál­nák a fenti elektronokat, energiaanalízisnek vannak alávetve, annak érdekében, hogy ki­válasszuk belőlük a keskeny energiainterval­­lumú elektronokat azáltal, hogy pályáikat el­görbítjük, a hengeres tükör energiaanalizá­torban, és kiválasztjuk közülük a kívánt energiájú elektronokat a 8 rés és 9 nyílás segítségével. Így a 9 nyílást elhagyó elekt­ronsugár elektronjainak sebességeloszlása élesen körülhatárolt, mind az energiájuk, mind irányuk tekintetében. A fentebb leírt műveletek alacsony ener­giaszinten történnek, és így nem járnak je­lentős energiaveszteséggel. Sem a bombázás­nak kitett elektródok és diafragmák lényeges felmelegedésével vagy károsszekunder emisz- Bzióval. A sugáráram erőssége azon elektro­nok átlagos energiaszintjének beállításával szabályozható, amelyet átenged az energia­­analizátor, amely előnyösen hengeres tükör­­analizátorként valósítható meg, a szabályozás az 1 kálódtól távköznyire 7 elektród feszült­ségének változtatásával történik, amelynek ily módon gyakorlatilag nincs befolyása az 1 katód 2 emittáló réteggel bevont aktív emit­­táló részének működési feltételeire, ami az 1 katód élettartamát meghosszabbítja. A fentieken túlmenően az 1 katódot a gyorsítási zónától elválasztja az energia­analizátor és Így lényegbevágó módon védi a gázmarad ványokból származó pozitív ionok bombázó hatásától amely szintén lényegesen meghosszabbítja az élettartamát. Az analízis alá vetett elektronok alacsony energiaszinljének következtében a 4 és 7 elektródok közé az áramintenzitás szabályo­zása céljából kapcsolt feszültség elegendően alacsony ahhoz, hogy a lezárási feszültség néhány Volt nagyságrend jébe essék, amely előnyössé teszi a találmány alkalmazását tranzisztoros rendszerekben. Az 1 kátédból emittált elektronok Max­­well-féle sebességeloszlása következtében a sugáráram modulációs karakterisztikája majd­nem ideálisan exponenciális és megismételhe­tő, amely előnyössé teszi a találmány alkal­mazását sok gyakorlati esetben, például TV­-készülékekben alkalmazható képcsövekhez. Ez a szabályozási karakterisztika ezen túl­menően az 1 katód feszültségének a 4 elekt­ródhoz viszonyított változtatásával még el is tolható. A találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén a sugáráram változásában a 12 elekt­róda 9 nyílását elhagyó elektronok kinetikus energiája csupán kismértékben változik, amely változás nem haladja meg az 1-2 eV értéket. Ennek következtében a sugár mére­tét a felhasználási felületen elsősorban kro­matikus meggondolások határozzák meg és a sugár tértöltése így a sugár intenzitás nö­vekedésével járó sugárkeresztirányú méret­­változások lényegesen kisebbek, mint az is­mert elektronágyúk esetében. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás elektronsugár előállítására, különösen nagy áramsűrűséggel a felhaszná­lási felületen és modulált áramerősséggel, amely eljárás során kátédból elektronokat emittálunk és a sugár kezdeti formálása után az elektronokat elektronlencsékben gyorsít­juk, konvergáljuk és fókuszáljuk, azzal jel­lemezve, hogy a kálódból emittált elektron­­áramból az olyan divergens pályájú elektro­nokat leválasztjuk, amelyek olyan csúcsszögű kúpok oldalfelületein vannak, amelynek nagysága 0,1-1,5 radián értékű középponti szögük (15) körüli 0-0,5 radián nagyságú tartományban vannak, továbbá a keskeny 0- -1 eV energia intervallumú elektronokat, cél­szerűen pályájuknak körszirametrikus ener­­giaanalizátroban való meggörbítésével levá­lasztjuk. 2. Elektronágyú az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek katódja, sugárformáló elektródjai és a sugarat kon­vergáló elektronlencséi vannak, azzal jel­lemezve, hogy az elektronsugarat formáló elektródok (4 és 7) körszimmetrikus energia­­analizátort alkotnak, amelynek belépő rése (5) a katód (1) aktív felületéhez viszonyítva axiális irányban el van tolva olyannyira, hogy a belépő nyílás (5) környezetében az elektronsugárnak az elektronágyú tengelyé­hez (0) viszonyított szöge 0,1-1,5 radián értékű középponti szög (15) körüli 0,-0,5 radiánnyi tartományban van. 3. A 2. igénypont szerinti elektronágyú, azzal jellemezve, hogy a katód (1) henger­alakú, amelynek felülete részben, 0,01-10 mm széles gyűrű alakban emittáló réteggel (2) van bevonva. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti elekt­­ronágyú, azzal jellemezve, hogy az energia­­analizátor és az elektronlencsék (11) között ekvipotenciális vonalak (10) kialakításában résztvevő, körkörös, koaxiális nyílással (9) ellátott elektród (12) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents