189938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás művirágok készítésére szárnyasok tollaiból
2 189938 3 A találmány eljárás művirágok készítésére szárnyasok tolláiból, dekorációs, kegyeleti és egyéb célokra. Az eljárás során a természetes nóvény egyes alkotórészeit leképezzük, az alkotó részeket pedig egymással egyesítjük. A művirágok készítése igen távoli múltra tekint vissza. A régebbi időkben a távol-keleti birodalmakban, pl. Kínában, Japánban nagy változatossággal és művészi fantáziával készítették őket, de évszázadok óta folyik a „művirág kultusz" Európában is. Az utóbbi területen főleg ruházati kiegészítő eszközként, így kitűző díszként, kalapdiszként stb. használják vagy ún. kegyeleti célokra, tehát sírok díszítésére. Valamennyi fölhasználás indokoltsága a művirágoknak a természetes növények gyors elhervadásával szemben mutatkozó, nem egyszer szinte korlátlan élettartamából adódik. A művirágok készítéséhez a múltban a legkülönbözőbb anyagokat használták fel, így papírt, textíliát, viaszt, az előbbieknek egymással való kombinációját, fonalféleségeket, ragasztóanyagokat és máB rögzítő eszközöket, pl. kapcsokat, tűket stb. Az utóbbi évtizedekben elterjedt a műanyagok alkalmazása, mivel ezeket nagy formai szabadsággal és teljesítőképességgel olcsón lehet előállítani. Jellemzésül a műanyagok alkalmazásának széles körű elterjedésére, megemlítjük a 2,336.785 és a 3,213.412 Isz.-ú NSZK közrebocsátási iratokat. Az előbbinél műgyantával impregnált papírból készítenek színezett virágszirmokat, és azokat tölcsérszerű hajlékony hüvelybe helyezik. A virág a tölcsér összehúzásával jön létre. Az utóbb említett megoldásnál színezett fóliaszerű műszirmokat helyeznek két műanyaglap közé, azokat ösz- Bzecsévézik, majd hörögzítik. Az előbbiektől eltérő a 4,082.872 lsz.-ú USA szabadalmi leírás által ajánlott megoldás. Ennél a színes műanyagszirmokal gélesedő műanyag diszperzióban rögzítik, majd ruhacsiptető jellegű idomokkal rögzítik. Ugyancsak műanyag diszperziót használnak a 4,215.163 lsz.-ú USA szabadalmi leírás esetében, ahol a diszperzióba olyan acélspirálból készült zsinórt mártanak, amelynek szálközeibe előre elkészített szirmokat és/vagy leveleket illesztenek. Egy másik „bemártásos" technológia ismerhető meg az 1,423.121 lsz.-ú angol szabadalmi leírásból, amely szerint a PVC fóliából kialakított szirmokat akrilgyantába mártott huzalok közé helyezik, a huzalokat pedig hurkokkal húzzák össze. Az így készített virágelemekből tetszőleges alakú és nagyságú csokrok és füzérek állíthatók elő. Aránylag tetszetős művirágok állíthatók elő az 516.287 lsz.-ú svájci szabadalmi leírás által ajánlott módszerrel, melynél roűanyagfóliából és/vagy kártolt papírból képeznek ki színes sziromköteget, és azt rugós teleszkópban rögzítik, melynek különböző mértékű nyitásával és zárásával a virág „kinyílása" időben imitálható. Nem csupán a Bzem számára nyújt látványt, hanem illathatást is kelt az a fajta művirág, amely az 1,474.363 lsz.-ú angol szabadalmi leírásban található meg. Ez esetben a kreppesített papírból készült szirmokat acélhuzalra erősítik, majd illatosított poliakrilamid anyaggal való átitatás után dermedő műanyaggéllel vonják be. Az ismert művirágok kétségtelen tartóssága és - főleg a műanyagok elterjedése óta- termelékeny előáll! thatósága ellenére alkalmazásukkal szemben lényeges kifogások merülnek fel. Ezek leginkább esztétikai jellegűek. A művirágokat általában ugyanis nem szakavatott kezek állítják elő, és így a köztudatban a művirágok szinte a kerti törpével azonos módon giccs fogalmával azonosult. Ezért igényesebb célokra a hagyományos művirágokat többnyire nem is tartják alkalmasnak. A természettől idegen anyagok alkalmazásának disszonáns, inesztétikus vagy adott esetben kegyeletsértő megjelenését már meglepően régen meglátta az a találmány, amelyet a 86.148 lsz.-ú magyar szabadalmi leírás ismertet. A több mint 50 évvel ezelőtt kidolgozott eljárás Bzerzóje ráérzett arra, hogy az állati toll rendkívül alkalmas esztétikus művirág előállítására. Elgondolása szerint a toll gerincéről lehúzzák annak finom szálait, zsinegeléssel kévét készítenek belőle, a kévéket színválaszték alapján egyesítik, majd nedvesítés után- fűtött prések segítségével - szétterülő lapos szirmokat alakítanak ki belőlük. Az alapvetően helyes meglátás azonban jelentős fogyatékosságokkal rendelkezik. Nincs mód például a tolianyag megfelelő színezésére, továbbá kedvezőtlen, hogy a toliszálak és a gerinc megbontásával a szálak megsérülnek, és eredeti állagukat elvesztik. Ezért a célul kitűzött tetszetősség végül is nem valósul meg. Emiatt az eljárás nem is terjedt el. A találmány célja olyan eljárás kifejlesztése, amely a korábbi nem tetszetős és többé-kevésbé sekélyes ízlésigényeket kielégítő művirágok helyett esztitikailag kifogástalan, a valóságot nagy hűséggel visszaadó és minden korábbinál nagyob kialakítású változatossággal elkészíthető művirágokat eredményez. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a szokványos művirág készítés hagyományos anyagai és technológiája helyett a célul kitűzött esztétikai értéket, változatosságot és leképzési alaphűséget azáltal lehet elérni, ha a művirágok alapanyagául állati tollakat használunk és azokból megfelelő technológiával alakítjuk ki az egyes virágokat. Az állati toll ugyanis, bár szerves anyagú, jó részt cellulóz jellegű, és így az állal testétől való elválása után is szinte korlátlan ideig megőrzi eredeti struktúráját. Archeoló-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
