189931. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozó szerelvény

A találmány olyan villamos csatlakozó szerelvényre vonatkozik, amelynek fém teste a csatlakoztatandó vezetékei befogadó ho­ronnyal van ellátva, és a horonyba a vezeté­ket ék alakú szorílóelem szorítja be. Ismeretesek már olyan oldható villamos csatlakozók, amelyekben két csatlakoztatandó vezetéket két szorítópofa közé helyeznek és a szőri tópofákat pl. csavarokkal egymáshoz feszítik. Ilyet ismertet pl. a 110 884 számú magyar szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a befogott vezeték lassú kúszása, azaz mechanikai terhelés alatt történő deformálódása miatt a kötés könnyen kilazulhal. Különösen az alumínium vezetékek mutatnak nagy mértékű kúszást. A 4 027 939 számú amerikai szabadalom leírásában ismerteti villamos csatlakozó sze­relvénynél két vezetéket egy ék alakú elem­mel egy C-alakú fém ház alsó és felső hen­geres részébe szorítanak be. Ez a megoldás is csupán két vezeték között képes villamos kapcsolatot létesíteni és hátránya, hogy a ház deformációja folytán a kötések minősége idővel romlik, az érintkező felületek lecsök­kennek. Az erősáramú gyakorlatban vezetéksod­ronynak transzformátor átvezető szigetelőjén áthaladó kivezetéséhez való csatlakoztatását általában vagy sarus vagy zászlós csatlako­zószerelvénnyel oldják meg. A sarus szerel­vényt csavaroB-alátétes szorítással rögzítik a transzformátor menetes végű csapjához, a zászlós szerelvény felhasított hengeres érintkezőfelületét csavarokkal szorítják rá a sima végű csapra. Mindkét megoldásnál ügyelni kell arra, hogy vörösréz csap és alumínium vezetéksodrony esetén ne léphes­sen fel később elektrolitikus korrózió. Ezért a sarut ill. zászlót vörösrézből készítik, és ehhez az alumínium vezetéksodronyt korrózi­ót álló módszerrel csatlakoztatják, ami a kü­lönleges szerelvények miatt jelentős költség­gel és szerelési munkaráfordítással jár. A találmány megalkotásakor olyan csatla­kozó szerelvényt kívántunk létrehozni, amely egyszerű eszközökkel vezetékek jó minőségű és nagy élettartamú villamos csatlakoztatását teszi lehetővé még alumínium vezetékek ese­tén is. Az is célunk volt, hogy az említett transzformátorcsatlakozások számára is kis költséggel szerelhető megoldást adjunk. A találmány tehát villamos csatlakozó sze­relvény, amelynek csatlakoztatandó legalább egy vezetéket befogadó horonnyal ellátott fém teste és a fém testhez a vezeték közbe­iktatásával hozzászorított legalább egy ék alakú szorílóelem van, amely szoritóelem a testhez képest legalább egy csavaros elemmel van rögzítve, ób az jellemzi, hogy a testben legalább egy olyan hosszúkás bevágás van kialakítva, amelynek hosszanti oldalfalai egymással hegyes szöget zárnak be, a veze­téket befogadó legalább egy horony a bevá­gás legalább egyik oldalfalán van kiképezve, és a 8zorítóelemet a bevágásba illeszkedő hosszúkás ék alkotja. A találmány szerinti szerelvény egy elő­nyös kiviteli alakjában a vezetéket befogadó legalább egy horony az oldalfalon a bevágás hosszanti irányában húzódik. Ekkor a horony vagy hornyok hossza megegyezik a bevágás, azaz az ék hosszával, és ez utóbbit úgy kell megválasztani, hogy a villamos érintkezés a horonyfal és a vezeték között kellő kereszt­metszeten jöjjön létre. Ehhez a bevágás hosszát a vezeték átmérőjének 3-10-szeresé­­re, előnyösen 4-6-szorosára célszerű válasz­tani. A bevágás mindegyik oldalfalán kiala­kítható egy - vagy akár több egymás alatt futó - hosszanti horony. Kialakítható azonban az egy vagy több horony úgy is, hogy az ill. azok az oldalfal(ak)on a bevágás hosszan­ti irányára közel merőlegesen futnak. Ez esetben a bevágás mélységét kell a hornyok hosszának, azaz az érintkezési felületnek megfelelően megválasztani. Ilyen kialakítás­ban pl. az ék mindkét oldalán több vezeték csatlakoztatható. Előnyös a találmány szerint, ha a horony vagy hornyok mélysége a befogadandó veze­ték átmérőjének 0,7-0,95-szőrÖBe. Ilyen mé­retarányok és különösen U-alakú profil mel­lett az ék jól beszorítja a vezetéket a ho­ronyba. Célszerű, ha a horony vagy hornyok szélességi mérete közel megegyezik a vezeték átmérőjével vagy annál csak kevéssel, pl. 10%-kal nagyobb, mivel így a beszorított ve­zeték kúszni nem tud. A találmány szerinti csatlakozó szerel­vénynél előnyös, ha a bevágás(ok) oldalfalai által bezárt szög az oldalfalak és az ék kö­zötti súrlódásból adódó önzárási határszögnél nagyobb. Ez könnyűvé teszi a szerelvény ol­dását. Célszerű, ha a szög értéke 10-50°. A vezetéket a horonyba beszorító ék alkalmazá­sa azért is előnyös, mert így nagy szorítóerő érhető el az ék viszonylag kisebb erejű meghúzásával. Az érintkezési felület a horony éB a ben­ne lévő vezeték közt úgy növelhető a talál­mány szerint, hogy a horony vagy hornyok falán hosszanti bordázat van. Alkalmazható lekerekített fenekű horony esetén csavarme­net bordázat is, avagy mindkét féle bordázat együtt. Megfelelő bordázat kialakítása finom­­öntéssel elkészített test esetén igen egysze­rű. A találmány szerinti csatlakozó szerel­vény előnyösen úgy is kialakítható, hogy a testben két vagy több ferde oldalfalú bevá­gás van kialakítva, amelyek egymással pár­huzamosan húzódnak. Ezzel növelhető a csat­lakoztatható vezetékek száma. Igen előnyös az olyan kiviteli alak, amelyben a testnek további vezeték vagy áramvezető elem csatlakoztatására kialakított érintkező része van. A további vezeték csat­lakoztatható például csavaros szoritópoféval. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents