189929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3 béta-kolesztanil- és 3béta-sztigmasztanil-foszfát-származék előállítására

7 189929 8 Az (1) általános képletű vegyülelekel és sóikat a gyógyászatban a hatóanyagot és inert hordozóanyagokat tartalmazó készítmé­nyek alakjában alkalmazhatjuk. A hatóanyag pl. orális adagolásra alkalmas formában (pl. tabletta, bevonatos tabtelLa, drazsé, kömény­es lágyzselatin-kapszula, oldat, emulzió vagy szuszponzió) készíthető ki. A gyógyászati készítményeket a találmá­nyunk szerinti eljárással oly módon állíthat­juk elő, hogy valamely (I) általános képletű vogy ülőtől vagy gyógyászatilag alkalmas só­ját mint hatóanyagot inert szervetlen vagy szerves hordozóanyaggal összekeverjük. A tabletták, bevonatos tabletták, dra­zsék ós kemény zselatin-kapszulák készítésé­nél hordozóanyagként pl. laklózl, kukorica­­keményítői vagy származékait, lalkumol, szlearinsavat vagy sóit slb. alkalmazhatjuk. A lágyzselatin-kapszulák előállításánál hordo­zóanyagként pl. növényi olajakat, viaszokat, félszilárd vagy folyékony polilokat slb. hasz­nálhatunk; a hatóanyag tulajdonságától füg­gően l’g j zselatin kapszulák készítésénél bizo­nyos esetekben hordozóanyagra nincs is szükség. Az oldatok és szirupok készítésénél hordozóanyagként pl. vizet, poliolokal, sza­charózt, invertculcrot, glükózt stb. használ­hatunk. A gyógyászati készítmények ezenkívül konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő-, emulg'e­­áló- vagy édesítőszereket, oldásközvctitökut, színezékeket, aromaanyagokat, az ozmózis­nyomás változását előidéző sókat, pufferokot, bevonatanyagokat vagy antioxidánsokat, to­vábbá adott esetben gyógyászatilag értékes inas anyagokat is tartalmazhatnak. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint a gyógyászati készítményeket oly mó­don állíthatjuk elő, hogy valamely (I) általá­nos képletű vogyülctcl vagy gyógyászatilag alkalmas sóját mint hatóanyagot és adott esetben egy vagy több más gyógyászatilag értékes anyagot galonikus formára hozzuk. A találmányunk tárgya továbbá eljárás az ily módún előállított gyógyászati készítmé­nyeknek betegségek kezelésére illetve mege­lőzésére történő felhasználására. Az (I) általános képletű vegyületekeL tartalmazó gyógyászati készítményeket hiper­­koleszterinémia ér. éteroszklerózis kezelésére illetve megelőzésére alkalmazhatjuk. Az alkal­mazott dózis tág határokon belül változhal és az adott eset követelményeitől és körülmé­nyeitől függ. A napi orális dózis általában kb. 50 mg cs 3 g közötti érték - előnyösen kb. 200 mg és kb. 1 g közötti érték. Eljárá­sunk további részleteit az alábbi pédákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1 1. példa 1,95 ml (20,8 millimól) foszfor-oxi-ldorid­­hoz szobahőmérsékleten 7,78 g (16,7 millimól) ü-szítoszterol cs 2,5 ml (20,8 millimól) kinolin 100 ml kloroformmal képezett oldatát csepeg­tetjük. Az oldatot 45 #C-ra melegítjük, majd 10 g (36,3 millimól) kolin-tozilátot és 10 ml piridint adunk szobahőmérsékleten hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük cs 3 ml vizet adunk hozzá. Az elegyel 150 ml kloroformban oldjuk és egymásután kétszer 50 ml vízzel, 3%-os nátrium-karbonát-oldattal, vízzel, 5%-os sósavval és vízzel mossuk. A szerves fázist szárítjuk és bepároljuk. A ma­radékot kovasavgélen történő kromatografá­­lással és 40 : 55 : 5 arányú kloroform-mela­­nol-viz-eleggyel végzett eluálással tisztítjuk. A terméket toluolos azeolrop dcszlilláeiónak véljük alá, majd kloroform-éler-olegyből ál­­kristáiyositjuk. A kapott szliginaszl-5-én-3/)­­-il-uxi-foszforil-kolin 285-2BG "C-ou olvad. Mi termelés: 2,7 g 2. példa Az 1. példában ismertetett eljárással analóg módon szligmaszla-5,22-dién-30-il-oxi­­-foszforil-kolinl állítunk elő. Op.: 228 ®C (bomlás). 3. példa Az 1. példában ismertetett eljárással analóg módon 3/)-kolesztanil-oxi-foszforil­­-kolint állítunk elő. Op.: 281-283 °C. 4. példa A) A kiindulási anyag előállítása a) 17 g (70,4 millimól) (2-bróm-etil)­­-foszforsav-diklorid és 90 ml Iriklór-etilén oldatát 0-5 °C-ra hűljük és 14,26 g (141 mil— iiniól) trietil-aminl adunk hozzá. Ezután ar­gon-atmoszférában keverés közben 25 °C-on 16,28 g (39,07 millimól) sztigmaszlanol és 100 ml Lriklór-clilén oldatát csepegtetjük hozzá, miközben a hőmérsékletet 25-30 °C-on 'ártjuk. Az oldatot 25 °C-on keverjük és L80 ml loluollal elegyíljük. A kiváló trielil­­-ainin-hidrokloridot leszűrjük. A szűrlclel vákuumban 50 °C/on szárítjuk. Olajos mara­dók alakjában (2-bróni-etil)-(3ű-sztigmaszla­­nil)-foszfor-k lóridé tot kapunk. b) Az előző bekezdés szerint nyert ma­radókot 160 ml lolrahidrofuránban oldjuk és 350 ml 0,5 mólos nátrium- acélától adunk hoz­zá. A kapóit oldatot (pH = 4,5) keverjük, majd 17,6 ml 0,5 mólos E.D.T.A.-l adunk hoz­zá és az oldat pH-jál 45 ml 3 n nálrium-hid­­roxid-oldat hozzáadásával 9,5-ro állítjuk be. A reakcióelegyet 350 ml diizopropil-élcrrel és 140 ml metanollal exlruháljuk. A szerves fá­zist bepároljuk. A maradékol kloroform-meta­­nol-aceton-elegyből átkristályosítjuk. A ka­pott kristályokat acetonnal cs éterrel mossuk ős 45 "C-on szárítjuk. Fehér kristályok alak­jában nátrium- (2-bróm-clil) - (3ß-sztigmnszla­­nil)-foszfálol kapunk. Anilitikai célokra 500 mg fenti kristályokat 2 n sósavval meg­­tavunyilunk és éterrel oxlruhálunk. A mara­dékot éter és n-hexán clegyéból átkristály'o-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents