189919. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új 2-metil-4'-izopropil-2- penténoil- anilidet tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

4 189919 5 A dehidrohalogénezési reakciót szerves bázis vagy inert oldószer és bázis jelenlété­ben hajtjuk végre. Szerves bázisként példá­ul a következőket alkalmazhatjuk: oc-pipeko­­lin, 2,G-dimetil-piperidin, 2-metil-pirrolidin, 2.5- dimelil-pirrolidin, piridin, trietil-amin, di­­motil-anilid vagy t,8-diazobiciklo(5. 4.0)-7- -undekén. Inert oldószerként a kővetkezőket alkalmazhatjuk: benzol, toluol, xilol, éter, di­­oxán, tetrahidrofurán, metil-etil-keton, aceton vagy dimotil-formamid. A szerves bázisokon kívül porformájú szervetlen bázisok is fel­használhatok, így például a kálium-karbonát vagy nátrium-karbonát. A reakcióhőmérséklet -10° és 150 °C , előnyösen 10 ® és 70 °C kö­zötti érték, a reakcióidő az alkalmazott rea­gensektől, valamint a reakcióhőmérséklettól függően 0,25 és 24, előnyösen 0,5 és 2 óra között változik. A találmány szerinti eljárást közelebbről a következő példákban ismertetjük. A pél­dákban szereplő %-ok tömeg %-ot jelentenek. 1. példa 2 g (0,015 mól) 4-izopropil-anilid és 2 g (0,015 mól) foszfor-triklorid keverékéhez 20 ml toluolt adunk, keverés közben 60 ®C­­-ra melegítjük, majd lassan hozzácsepegte­tünk 1,7 g (0,015 mól) 2-metil-penténsavat és a keverést még 30 percig folytatjuk 70 #C hőmérsékleten. Ekkor további 100 ml toluolt adagolunk a reakciókeverékhez, majd először 130 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbo­­nát oldattal, majd 140 ml meleg vízzel 55 °C­­-on mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A kapott 3,3 g nyers kristályt benzolból átkristályosítjuk, így 2,7 g 2-metil-4’-izopropil-2-pentenoil­­anilidet nyerünk, olvadáspontja 111.5- 113,5 °C, IR spektrum ü c"_1 3270, 1655, 1625. Ki­termelés: 77,9%. 2. példa 410 mg (3,04 mmól) 4-izopropil-anilidet 8 ml m-xilolban oldunk, hozzáadunk 500 mg piridinl, majd keverés és jéghűtés közben csepegtetve 440 g (3,3 mmól) 2-melil-penlén­­-savkloridot, és a keverést további 1 órán ét szobahőmérsékleten át folytatjuk. A kiváló csapadékot szűrjük, a szürletel betöményít­­jük, a maradékot benzolból átkristályosítjuk. A kapott anyag 540 mg 2-metil-4’-izopropil­­-2-pentenoil-anilid, olvadáspontja 111,5- -113,5 °C. IR spektrum ó C—1 3270. 1655. 1625. Ki­termelés 76,9%. 3. példa a) 2-Bróm-2-melil-4’-izopropil-valérién­­-anilid előállítása 410 mg (3,04 mmól) 4-izopropil-anilinl 10 ml benzolban oldunk, hozzáadunk 500 mg tri­­etil-amint, majd keverés és jéghűtés mellett 800 mg (4,10 mmól) 2-bróm-2-metil-valérián­­-savkloridot, és a reakciókeveréket szobahő­mérsékleten további 1 órán át keverjük. A kiváló csapadékot szűrjük, a szűrletet betö­­ményítjük és a maradékot benzolból átkristé­­lyosítjuk. Ily módon 620 mg 2-bróm-2-metil­­-4’-izopropil-valérián-anilidel nyerünk, olva­dáspontja 87,2-88,2 ®C, IR spektrum 0C"'* 3300 és 1650. Kitermelés: 65,4%. b) 2-Metil-4’-izopropil-2-pentenoil-anilid előállítása 620 mg 2-bróm-2-metil-4’-izopropil-va­­lérián-anilidet és 2 ml alfa-pipekolint 5 ml acetonhoz adagolunk és a kapott keveréket 55 ®C-on 45 percen át keverjük, a kapott csapadékot leszűrjük, a szűrletet betömé­­nyítjük és a maradékot (450 mg, op.-ja 105-107 °C) benzolból átkristályositjuk. Ily módon 390 mg 2-metil-4’-izopropil-2-pente­­noil-anilidet nyerünk, op.:-ja 111,5-113,5 ®C, IR spektrum ü c“'1 3270, 1655, 1625. Kiter­melés 84,9% (4-izopropil-anilidra vonatkoztat­va 55,5%). A találmány szerinti eljárással előállított vegyület herbicidként felhasznált mennyisé­gét tetszés szerint választjuk meg, a gyom­növények mennyiségének függvényében. Ál­talában 0,1-10 kg/hektár, előnyösen 0,2-3 kg/hektár mennyiséget alkalmazunk. A találmány szerinti her bicid készítmé­nyek hatóanyagként a találmány szerinti el­járással előállított vegyületet tartalmazzák. A vegyületeket önmagukban is alkalmazhatjuk a növényekre, de általában hordozóanyaggal és más egyéb segédanyaggal elkeverve, az is­mert és mezőgazdaságban általánosan elter­jedt készítményekké alakítva használjuk. Ilyen készítmények például a porok, emulge­­álható koncentrátumok, granulátumok, nedve­síthető porok és önthető készítmények. Hordozóanyagként alkalmazhatjuk példá­ul a szervetlen anyagok közül az agyagot, talkumot, bentonitol, kalcium-karbonátot, dia­­tomaföldet, zeolitot, kovasavanhidridet, a nö­vényi szerves anyagok közül például a búza­lisztet, szójabab-lisztet, keményítőt, kris­tályos cellulózt, polimer anyagokat, így pél­dául petróleum-gyantákat, polivinil-kloridol, polialkil-glikolt, karbamidot és különböző viaszokat. Folyékony hordozóként különböző 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents