189907. lajstromszámú szabadalom • Megszakító elrendezés nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekhez, különösen SF-6 gázzal szigetelt nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekhez

3 189907 4 A találmány tárgya megszakító elrendezés nagyfeszültségű kapcsoló berendezésekhez, különösen SFí gázzal szigetelt nagyfeszült­ségű kapcsolóberendezésekhez, A 1 465 380 számú német szövetségi köz­­társaságbeli közrebocsátási iratból ismert olyan egyfázisú tokozott megszakító elrende­zés, amelynél az egyes érintkező pontok for­gatható, késes érintkezővel vannak ellátva. A 2 924 630 számú Német Szövetségi Köz­­társaság-beli közrebocsátási iratból ismert, háromfázisú berendezések esetén a késes érintkezők egymás mellett szigetelőanyagból kialakított hajtótengelyen szigetelótengelyen, vannak tokban elrendezve. Fentieken kivül más megoldások nem váltak ismertté. Az is­mert megoldásoknál bekapcsolt állapotban a késes érintkezők a fázisvezetőkkel hozzáve­tőlegesen egy irányba esnek, ami az elrende­zés méretét és hosszát befolyásolja és a va­riációk számát korlátozza. A találmány feladata, hogy olyan megsza­kítót hozzunk létre, amely különbözőképpen alakítható ki, ahol alapvetőleg azonos alkotó­elemek alkalmazhatók. A feladat megoldására előnyösen SF« gáz­zal szigetelt és legalább egy bontási hellyel ellátott nagyfeszültségű kapcsolóberendezés számára tokkal körülvett megszakító elrende­zést hoztunk létre, ahol a bontási hely szi­­getelőtengelyként kialakított hajtótengellyel működtetett késes érintkezőkkel és ellen­­érintkezővel ellátott, a fázisvezetékek számá­nak megfelelő számú, érintkezési ponttal van kialakítva. A találmány szerint minden érintkezési pont fázisonként két, távközzel egymással párhuzamosan elhelyezett valamint a fázisve­zetékre csatlakoztatott, egymást részben át­fedő csatlakozóelemmel van ellátva, ahol az első csatlakozóelemben a hajtótengely számá­ra nyílás van kialakítva és a második csatla­kozóelemben avval szemben fekvőén az ellen­­érintkező van elrendezve. A második csatla­kozóelem oly módon van méretezve, hogy a hajtótengelyen is túlnyúlik és bekapcsolt helyzetben a késes érintkező a két csatlako­zóelemre merőlegesen valamint a két csatla­kozóelem között van elrendezve. A találmány szerint tehát minden érintke­zési hely két, távközzel párhuzamosan egy­mással elrendezett és egymást átfedő csatla­kozóelemmel van ellátva, amelyek közül az el­ső csatlakozóelem (a késes érintkezőkkel el­látott) szigetelőtengelyt {hajtótengelyt) és a második csatlakozóelem az ellenérintkezőket tartja. Amikor a késes érintkező bekapcsolt álla­potban van, akkor az egymással szembenfek­­vő csatlakozó elemeket a mindkét csatlakozó­­elemre merőlegesen elrendezett késes érint­kező átfedi. Amennyiben a megszakítót földe­lő érintkezővel kívánjuk kiegészíteni, ebben az esetben a földelő érintkező a hajtóten­gelyt a szemben fekvő ellenérintkezővel összekötő összekötő vonal meghosszabbításá­ban van oly módon elhelyezve, hogy a késes érintkező a bekapcsolt állapotból a kikapcsolt állapoton keresztül a földelési állapotba csu­pán 180®-o8 fordulattal jut. A csatlakozóelemek különleges elrendezé­sével nagy szmú variációk lehetségesek. így például olyan megszakító hozható lét­re, amely két, egymással szembeniévé koaxiá­lis szigetelőperemmel van kialakítva, a csat­lakozóelemek ebben az esetben a két szigete­lőperem középvonalának két oldalán szimmet­rikusan vannak elrendezve. Amennyiben a kél, egymással szemben­­fekvó szigetelőperemre merőlegesen harmadik szigetelő van oly módon elhelyezve, hogy két fázisvezeték-elrendezós egy vonalon és a harmadik fázisvezeték-elrendezés rájuk me­rőlegesen van elrendezve - aminek következ­tében a tok T-alakúvá válik - és a vezeték­rendszerben megszakítót helyezünk el, akkor a harmadik fázisvezeték-elrendezése számára a két csatlakozóelemmel kialakított érintkezé­si hely a két szembenfekvő fázisvezeték-el­­rendezést összekötő vonalra merőlegesen van elhelyezve, a két fázisvezeték-elrendezést ebben az esetben egy síkban elrendezett összekötő vezetékekkel vannak egymással összekötve és az ellenérintkezőket tartó, má­sodik csatlakozóelem megfelelő helyen az összekötő vezetékekre van rögzítve. Amennyiben az egy vonalban elrendezett fázisvezeték-elrendezésekben két megszakító van elhelyezve, akkor az első csatlakozóele­mek egymással szemben vannak elhelyezve és a második csatlakozóelem hozzájuk távköz­­nyire, mindkét első csatlakozóelemet átfedően van elrendezve, ahol a második csatlakozó­elem erre merőlegesen elhelyezett fázisveze­­ték-elrendezéshez tartozó, az első csatlako­zóelemnek megfelelő, további csatlakozóelemre van rögzítve. A földelő érintkezők a hajtótengelyeket és a hozzátartozó érintkezőket összekötő vo­nalak meghosszabbításában peremes fedélre rögzíthetők. Ezáltal a két egymással szem­­fcenfekvó fázisvezeték-elrendezés egyidejűleg vagy felváltva a harmadik fázisvezeték el­rendezésre csatlakoztatható. Amennyiben két, egyirányban eső és egymással szembenlevő fázisvezeték-elrende­zés és rájuk merőlegesen elrendezett harma­dik fázisvezeték-elrendezés esetén az első és a harmadik fázisvezeték-elrendezés között megszakítót kívánunk elhelyezni, akkor erre a célra a második fázisvezeték-elrendezéssel kapcsolatban lévő csatlakozóelem hajlítva van, ahol 90°-ban a harmadik fázisvezeték­­-elrendezés irányába hajlított vége kvázi a harmadik fázisvezeték-elrendezéshez hozzá­rendelt érintkezési hely illetve bontási hely számára a második csatlakozóelemet képezi. Erre a lehajlltott végre az első fázisve­zetékhez illetve fázisvezeték-elrendezéshez tartozó bontási vagy érintkezési hely máso­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents