189892. lajstromszámú szabadalom • Feszültségkémlelő készülék

3 189892 4 A találmány tárgya feszültségkémlelő ké­szülék váltakozóáramú villamos berendezé­sekben előnyösen 10-35 kV-os feszültség je­lenlétének kimutatására, amely készülék bél­és kültéren egyaránt alkalmazható, pl. távve­zetékek, gyűjtőéinek, kábelvégek, transzfor­mátor kivezetések ellenőrzésére. A villamosenergiaipar területén ismeretes a Zipp-kómlelő, amelynél egy szigetelőeső egyik végébe gázkisülési cső van beépítve, s ha ezt feszültség alatti vezetékhez érintik, akkor a cső fénnyel jelzi, hogy a vezeték feszültség alatt van-e vagy sem. Igen nagy hátránya ennek a készüléknek, hogy ha a gázkisúlési cső meghibásodik, akkor a fe­szültség alatt lévő vezetéket is feszültség­mentesnek mutatja. Ezzel téves - nagy kért, esetleg balesetet okozó - cselekvésre kész­tetheti a kezelőt. Egy másik típusú ismert feszültségkémlelő hangjelzést is ad és elle­nőrizhető. Az ellenőrzés egy - a kémlelő névleges feszültségét előállító - induktorral történik. Ennél viszont az ellenőrzés körül­ményes és veszélyes. Feszültsógérzékelőre ad megoldást továb­bá a 169 993 lajstromszámú magyar szabadal­mi leírás is. A megoldással daruskocsik gém­jét védik attól, hogy az villamos vezeték kö­zelébe kerüljön. Egy 5 kHz-es generátor je­lét szorozzák össze a villamos vezetékből ka­­pacitiv úton egy érzékelőbe jutó jellel. Ha a szorzat egy bizonyos értéket elér, a beren­dezés működésbe lép. Ez nem kézi készülék­nek készült, éa az ellenőrizhetőség nincs megoldva. A villaraosenergiaiparnak olyan feszült- Bégkémlelőre van szüksége, amely a Zipp­­-kémlelővel közel azonos méretű és súlyú, hang- és fényjelzést ad, egyszerűen, gyor­san ellenőrizhető, és az ellenőrzés teljes biz­tonságú, azonkívül hazai előállítású. A találmány szerinti feszültségkémlelő az elektromos tóltésmegosztás, az influencia el­vén alapul. Ez abban áll, hogy ha egy töl­téssel rendelkező testet egy semleges testhez közelítenek, akkor a semleges test töltései megoszlanak. A semleges testben az ellenté­tes polaritású töltések közelebb kerülnek a töltött testhez, az azonos polaritásúak távo­labb helyezkednek el. Ha a test töltését olyan váltakozó feszültségű feszültségfor­rásból biztosítjuk, amelynek egyik sarkát földeljük, akkor a test töltőttsége minden időpillanatban a feszültségforrás pillanatnyi feszültségének felel meg. Ily módon a test a feszültségforrás frekvenciájának ütemében változtatja polaritását. Ehhez a testhez kö­zelítve egy semleges testet, a semleges test töltései a feszültségforrás frekvenciájának ütemében él fognak rendeződni. Ahhoz, hogy a gyakorlati felhasználásra alkalmassá tegyük a fenti jelenséget egy­részt a 8zóbanforgó testeket fémből kell ké­szíteni, ugyanis ekkor nagyságrendekkel fo­kozottabban érvényesül a tóltésmegosztás je­lensége, másrészt a semleges testet ketté kell vágnunk és a két részt egy megfelelő ellenállással kell összekötnünk. Most az át­­tőltódés a két rész között fog végbemenni, így az ellenálláson a feszültségforrás frek­venciájával azonos frekvenciájú áttöltési áram fog folyni. A találmány Bzerinti feszült­­ségkémleló készülékben eme áttöltési áramol érzékeljük. A találmány tehát feszültségkémlelő ké­szülék, amelynek fogantyúja, a feszültség alatt lévő testhez érinthető érintkezőrésze és a feszültség jelenlétét jelző kijelzőszerve van. A készüléknek a fém érintkezőrész kö­zelében, attól villamosán szigetelten elhelye­zett fém érzékelőlapja, az érzékelőlap és egy referenciapont közé beiktatott első ellenállá­sa, az első ellenálláshoz csatlakoztatott kom­­parátora és a komparátor által vezérelt lega­lább egy oszcillátora van, amely oszcillá­­tor(ok}hoz fényforrás és/vagy hangforrás van csatlakoztatva. A készülék üzemképességének nagy biz­tonságú ellenőrzése úgy oldható meg a talál­mány szerint, hogy az érzékelőlap nyugalmi állapotban nyitott kapcsolón keresztül tápfe­szültség egyik kapcsára van csatlakoztatva, amely kapcsoló a készülék működőképességét ellenőrző nyomógombbal van kapcsolatban. Ezáltal az ellenőrzés az áramkör minden ré­szére kiterjed. A találmány egy előnyös kiviteli alak­jában a komparátor kimenetére párhuzamosan csatlakozó két, egymástól eltérő frekvenciájú oszcillátora van, az első kisebb frekvenciájú oszcillátor kimenetére első erősítőn keresztül fényforrás, a második nagyobb frekvenciájú oszcillátor kimenetére második erősítőn ke­resztül hangforrás van csatlakoztatva. F>z a kialakítás jól hallható hanggal és szaggatott fényjellel jelzi a feszültség je­lenlétét. Célszerű, ha második oszcillátor bemenete az első oszcillátor kimenetére is csatlakoztatva van, ezáltal a hangjel a fény­jelnek megfelelően van megszaggatva. Igen egyszerű áramköri kialakítást tesz lehetővé az olyan kiviteli alak, ahol az első oszcillátort bemenetével első kondenzátoron a tápfeszültség negatív kapcsára csatlakozta­tott és második ellenálláson ét visszacsatolt első inverter, a második oszcillátort bemene­tével második kondenzátoron a tápfeszültség negatív kapcsára csatlakoztatott és harmadik ellenálláson ét visszacsatolt második inverter alkotja. Az áramkör bemenetét az érzékelt jel ha­­térolására célszerű úgy kialakítani, hogy az első ellenállással elBŐ dióda van párhuzamo­san kapcsolva, amelyek egyik közösített kap­csa a tápfeszültség negativ kapcsára csatla­kozik, másik közösített kapcsa és a tápfe­szültség pozitív kapcsa közé pedig dióda van beiktatva. Előnyös, ha a váltakozó feszültség jelenlétét érzékelő komparátort harmadik in­verter és ennek kimenetéhez harmadik dió­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents