189891. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás piridil-oxi-fenoxi-propionsav-észterek előállítására

3 189891 4 A találmány tárgya javított eljárás piri­dil-oxi-fenoxi-propionsav észtereinek előállí­tására. A találmány szerint előállított plridil­­-oxi-fenoxi-propionsav-észterek herbicidként használhatók. Az aril-oxi-fenoxi-propionsav-éaztereket általában úgy állítják elő, hogy a megfelelő aril-oxi-fenolátot a megfelelő halogén-propio­­náttal reagáltatják iners oldószerben, maga­sabb hőmérsékleten, bázisuk anyag jelenlété­ben. A halogén-propionátot általában fölös­legben alkalmazzák, mivel a lejátszódó mel­lékreakcióban a halogén-propionát egy része résztvesz és kárba megy. Mivel kívánatos, hogy a halogén-propionátot fölöslegben al­kalmazzuk, a halogén-propionátot gyakorlati­lag folyamatosan kell adagolnunk az aril-oxi­­-fenoláthoz. Ez nagyobb léptékű előállítás során nem praktikus, így az aril-oxi-fenolá­tot a halogén-propionáthoz kell adni. Mivel aril-oxi-fenolát a kereskedelemben nem kap­ható, aril-halogenid és hidrokinon reagál­­tatásával kell előállítani, ezért egy másik reaktor szükséges az aril-oxi-fenolát és a halogén-propionát elegyítéséhez. A 4 046 553. számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírás cc-[4-(5-mono­­-szubsztituált vagy 3,5-diszubsztituált-piri­­dil-2-oxi)-fenoxi]-alkánkarbonsav-észterek előállítását írja le. A leírás szerint a fenti vegyületet úgy állítják elő, hogy piridil-oxi­­-fenol-származékot halogén-alkán-karboxilát­­tal reagáltatnak bázikus vegyület jelenlété­ben, 40-120 #C közötti hőmérsékleten (lásd a leírás 11. oszlopa, 25-47. sor; 12. oszlop, 35- -57. sor és 1. és 4. kiviteli példák). Az 1 599 121. számú nagy-britanniai sza­badalmi leírás szerint oc-{4-[5-(trifluor-metil)­­-2-piridil-oxi]-fenoxi)-alkánkarbonsav-ószte­­reket úgy állítanak elő, hogy szubsztituált piridil-oxi-fenolt halogén-alkán-karboxiláttal reagáltatnak bázikus anyag jelenlétében, 40- -200 °C hőmérsékleten (lásd a leírás 7. olda­lának 30. sorától a 8. oldal 6. soráig; 8. oldal 25-36. sor; 1. és 3. kiviteli példa). A 4 214 086. számú és a 4 275 212. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írás szerint aril-oxi-fenolokat úgy állítanak elő, hogy aril-halogenideket hidrokinonnal reagáltatnak bázis - például nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid - jelenlétében. Ezek a reakciók víz képződéséhez vezetnek. A 4 325 729. Bzámú Amerikai Egyesült Ál­­lamok-beli szabadalmi leírás szerint piridil­­-oxi-fenoxí-propionátokat úgy állítanak elő, hogy piridil-oxi-fenolt oc-halogén-karbonsav­­-származékkal reagáltatnak bázis jelenlété­ben. A reakciót 0-200 °C hőmérsékleten ját­szatják le. Az ismeri aril-oxi-fenoxi-propánsav-ész­­terek előállítására szolgáló aril-oxi-fenolátból és egy halogén-propionátból kiinduló eljárá­soknak számos hátránya van. Ilyen hátrány például, hogy mellék reakciók következtében nemkívánatos melléktermékek keletkeznek és a kiindulási anyag a kívánt vegyületté meg­lehetősen alacsony (75-80%-os) konverzióval alakul át. A reaktánsokhoz általában bázist - például nátrium- vagy kálium-karbonátot - adnak, hogy a konverziót 99X fölé emeljék, így azonban a szilárd hulladékanyag elhelye­zés nehézséget okoz. A mellékreakciók miatt a halogén-propionátot általában fölöslegben alkalmazzák, ezért a végterméket további lépcsőkben tisztítani kell és a halogén-pro­pionát fölöslegét vissza kell nyerni. A találmány szerinti eljárás kiküszöböli az aril-oxi-fenoxi-propionsav-észterek előál­lítása során felmerülő problémákat. Felismertük, hogy a víz a fő oka a mel­lékreakcióknak és a víz a felelős a kiindulási anyagok alacsony konverziójáért. A konver­zió 95% főié nőtt és a legtöbb mellékreakció teljesen visszaszorult, amikor a piridil-oxi­­-fenolátot és a megfelelő propionétot keve­sebb, mint 1000 ppm viz jelenlétében reagál­ta ttuk. Azt is felismertük, hogy a magasabb hő­mérséklet következtében nő a bisz(piridil­­-oxi)-benzol melléktermékek mennyisége. En­nek a mellékterméknek a mennyisége csök­kent, ha a piridil-oxi-fenolátot és a propio­­nátot 35 ®C alatti hőmérsékleten reagáltattuk. Az alacsony víztartalom és az alacsony hőmérséklet kombinálása olyan előnyöket eredményez, hogy például a bázis alkalmazá­sa elhagyható; a propionát kiindulási anyag­ra számítva nagyobb hozam érhető el; egy reaktort lehet alkalmazni; szükségtelenné válik a propionát feleslegének visszanyerése, mivel majdnem sztöchiometrikus mennyiség­ben alkalmazható a propionát; a nagy víz­­mennyis ég és a magas hőmérséklet következ­tében fellépő mellékreakciókból származó mel­léktermékek mennyisége csökken. A találmány szerint a piridil-oxi-fenolát és propionát reagáltatása előnyösebben való­sítható meg. A találmány szerinti módosítások a következők: a) a reakciót kevesebb, mint 1000 ppm mennyiségű víz jelenlétében játszatjuk le. b) adott esetben a reakcióhőmérséklelet 35 ®C alatt tartjuk. Mindkét módosítás külön-külőn is keve­sebb melléktermék képződésére és nagyobb piridil-oxi-fenoxi- propionsav-észter-hozamra vezet. A módosításokat külön-külőn is beve­zethetjük, de előnyösen kombináltan alkal­mazzuk őket egy eljárási művelet folyamén. A találmány révén javított eljárással elő­állítható vegyületek közül különös jelentősé­ge van a 2-{4-f(3-klór-5-trifluor-metil)-2-pi­­ridinil-oxil-fenoxij-propánsav-ész térnék - közismert nevén haloxyfopnak; - a 2— f4—f {3— -fluor-5-trifluor-metil)-2-piridinil-oxi]-feno­­xi)-propén8av-Ó8zternek vagy a 2-(4-f(5-tri­­fluor-metil)-2-piridinil-oxi)-fenoxi)-propán­­savnak - közismert nevén fluazifopnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents