189890. lajstromszámú szabadalom • Kémény béléscső

3 189890 4 A találmány háztartási és ipari kémé­nyek bélelésére szolgáló béléscsőre vonatko­zik, ami egymásra rakott csódarabokból áll. Rendszerint falazott kémények bélelésé­re két fajta béléscsövet alkalmaznak, mégpe­dig vagy samottcsöveket, vagy pedig nemes­acél (rozsdamentes acél) csöveket. A samott- C8övek gyártása csak egy minimális, körülbe­lül 20 mm-es falvastagság felett lehetséges, Így ezek viszonylag nehezek. A nagy falvas­tagság és a nehéz súly nemcsak a feldolgo­zás tekintetében hátrányos, hanem ezenfelül azért is, mert adott belső keresztmetszethez megfelelően nagyobb kéményt kell felfalazni. A samottcsövek további hátránya, hogy rendszerint erősen porózusak. A kémények bélelésére szolgáló kéménycsöveknek azonban amennyire lehet, tömöreknek kell lenniük, mert csak így biztosíthatják, hogy a füst­gázok tényleg a bélésen belül áramoljanak és ne kerüljenek a külső falazattal érintkezés­be, mert ez a füstgáztól egy idő után tönk­remegy. Végeredményben ennek elkerülésére alkalmazzák a bélelést. A nemesacél csövek először is igen drá­gák kémény bélelő anyagnak. Azonfelül, kü­lönösen kén- vagy sósavtartalmú tüzelőanya­gok esetén, korrózióra is hajlamosak. Mivel pedig gyakorlatilag minden használatos tüze­lőanyag, akár a szén, akár a fa vagy az olaj, tartalmaz ilyen szennyezéseket, a nemesacél­cső - még ha magas érától eltekintenének is - a legtöbb esetben számításba se jöhet. A találmány célja olyan kémény béléscső létrehozása, amely egyrészt könnyű és kis falvastagságú, ugyanakkor azonban korrózió­nak ellenálló és gáztöraőr is. A fenti cél elérésére a találmány szerint a kémény béléscső darabok cordierit vagy cordieritet is tartalmazó alumínium-szilikát, vagy alumlnium-oxid alapanyagú kerámia masszából készült vékonyfalú, tömőrre ége­tett kerámiacsövek, melyek feltolható kittelő karmantyú alkalmazásával, kittéit kötéssel vannak egymással összekötve. Ilyen műszaki kerámiacsövek kordierit­­ből vagy kordierit-tartalmú alapanyagból il­letve alumlnium-oxid alapú anyagból nagyon vékony falvastagsággal és csekély porozitás­­sal állíthatók elő, és ezentúl ezek az anyagok még fagyállók is. Az ilyen kerámia csövek emellett savállóak és harmatpont alatt sem fenyegeti őket a szétesés veszélye. A kis falvastagság lehetővé teszi, hogy egy meg­adott belső keresztmetszet biztosításához ki­sebb belső átmérőjű kéményt kelljen falazni, emellett a bedolgozandó egyes csőszakaszok­nál még jelentős súlymegtakaritás is jelent­kezik a kis falvastagság révén, ilyenformán a kerámia köményesével való foglalkozás és ennek a beépítése a kémény építője szem­pontjából sokkal kedvezőbben alakul. A találmány előnyös kiviteli alakjában a cső fala hosszanti csatornákkal van ellátva, amely csatornák választás szerint kerek vagy szögletes keresztraetszetűek lehetnek, ilyen kialakítással méh-lép-szerű falszerkezet jön létre. Az ismert, leggyakrabban alkalmazott samottcsövekkel ellentétben, ahol a nagy fal­­vastagság lehetővé teszi a csővégek horony­­-szád kötését, amit még egy speciális ha­barccsal vagy hasonlóval is kitöltenek és tó­­mitenek, a találmány szerinti, vékonyfalú ke­ramikus kéménycsövek ilyenfajta kötése nem lehetséges. A kéménycsövek egymással való összekötésére feltolható kitt-tok vagy kar­mantyú alkalmazásával egy újonnan kialakí­tott kittkötés van előirányozva. A találmány keretében kialakított ilyen kitt-tok vagy karmantyú két különböző át­mérőjű szakaszból tevődik össze, melyek kö­zül a kisebb átmérő a kéménycső átmérőjé­nek felel meg, emellett a bővített karmantyú­­- szakaszban befelé nyúló támaszok vannak kialakítva, melyek a csódarab homloklapjára fekszenek fel. A találmány körébe tartozik, hogy a tá­maszok mint a karmantyúból kinyomott nyel­vek vannak kisajtolva. A találmány szerinti feltolható kitt­­-tokkal vagy karmantyúval a kerámia csövek egymással határos homloklapjai közötti résen kívül a csövek külső részére is felhordható a kittelés, ami így minden esetben jó tömí­tést biztosit. Kittként - amit ezzel össze­függésben egyébként nem specifikus érte­lemben használunk, bár speciális habarcsokat is alkalmazni lehet - kvarcszegény kittet vagy habarcsot kell alkalmazni. A találmány egyéb előnyei, jellemzői és részletei egy kiviteli példa itt kővetkező leírásából, valamint a csatolt rajzokból tűn­nek ki. A rajz 1. ábrája két, egymásra helyezett esődarab kapcsolódó részét hosszmetszetben mutatja, a jobb és a bal oldalon különböző bedolgozási állásban, míg a 2. ábra egy csódarab homloklapjának rész­letét ábrázoló felülnézet, a külön­böző kialakítású hosszcsatornák vázlatos feltüntetésével. Az 1. ábra két egymásfeletti, találmány szerinti 1 csődarab illesztési helyét mutatja. A kémény béléscsövet képező 1 esődarabok mindegyike tömőrre égetett vékonyfalú mű­szaki kerámia anyagú, például 50-80 tömeg X AbOi tartalmú kerámia masszából, sajtolással formázott és a szokásos módon égetett cső. A csövek keresztmetszete lehet kerek vagy szögletes, mindenkor az adott követelmé­nyeknek megfelelően. Különösen egyszerűvé teszi ezeknek a béléscső daraboknak a gyár­tását az a jellemzőjük, hogy ezek végig azo­nos keresztmetszetűek, semmiféle horony-, szád- vagy egyéb kötést nem kell a végein kiképezni. Az egymásra helyezett keramikus 1 csódarabok összekötésére egy kvarcsze­­góny habarcs vagy kitt szolgál, miközben a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents