189889. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtest

3 189889 4 A találmány lamellaszerű rekeszfalakkal készölt hűtőteslre vonatkozik, amely különö­sen alkalmas hűtőtornyok betétjének. Erőmüvek vagy hasonlók hűtőtornyaiban a hűtővíz tartózkodási idejének növelésére és a jobb párologtatás, ezek révén a hűtés javítása érdekében a víz jó elosztásáról kell gondoskodni, amit eddig leginkább azbeszt­cementből készüli lamella lapokkal oldottak meg. Az ilyen azbesztcement lapoknak nagy hátránya azonban, hogy belőlük elkerülhetet­lenül azbeszt jut a hűtővízbe is és a levegő­be is. Minthogy az azbeszt káros az egész­ségre, alkalmazása az időközben sokkal szi­gorúbbá vált környezetvédelmi előírásokkal nem egyeztethető össze. Az azbesztcement lamella-lapok más szerkezeti anyagból készült lapokkal való helyettesítése sem bizonyult a gyakorlatban lehetségesnek. A műanyagok rövid élettarta­muk miatt alkalmatlanok arra, hogy ilyen hű­tőlamellákként alkalmazzák. Ezen túl még rendkívül tűzveszélyesek is, amely esetekben pedig el lehetne e két hátrányuktól tekinte­ni, akkor nagyon drágák. Más szerkezeti anyagok, pl. a fémek költséges voltuk miatt is, főként pedig korróziós hajlamuk és nagy súlyuk miatt nem alkalmazhatók. Végsősoron égetett agyagból készült hűlótestek sem al­kalmasak ilyen célra, mert kellő szilárdsá­gukhoz BzükségeB nagy falvastagságuk miatt elégtelen felülelnövelést adnak, azon felül még törékenyek is. Végezetül az is hátránya a téglának illetve az égetett agyagnak, hogy hosszabb időn át nem állja a váltakozó igénybevételt és hogy nem eléggé fagyálló. A találmánynak ezért az az alapvető cél­ja, hogy olyan hűtóteslet hozzon létre, amely mind a súlya, mind pedig szilárdsága és kor­rózióval szembeni ellenállása tekintetében és nem utolsó sorban élettartamát tekintve is kielégítse azokat a feltételeket, amelyeket a hűtőtornyokban való alkalmazás támaszt, és ezen túlmenően alkalmazása semmi olyan ve­széllyel sem jár, hogy bárminemű káros anyag juthatna belőle akár a levegőbe, akár a hűtővízbe. Ezeket a célokat a találmány szerint egydarabo8, egymásra rakható, főként tég­­lányalakú, nagyszámú egymással párhuzamos átmenő csatornát tnagábafoglaló, tőmőrre ége­tett, vékonyfalú kerámiából készült építőele­mekkel érjük el. Ilyenfajta monolit kerámia építőelemek, melyeknek rekeszfalai rács-szerüen kereszte­zik egymást, nagyon vékony falakkal készít­hetők, ami a térfogat-egységre felhasználan­dó kerámia-anyagot is ésszerű mértékűre csökkenti, különösen pedig az építőelemek súlyát tartja megfelelő határon. Ezek a kera­mikus építőelemek vagy blokkok rendkívül szilárdak úgy, hogy minden probléma nélkül egymásra rakhatók anélkül, hogy ebből emlí­tésre méltó tórésveszély származna. A kerá­mia ezenfelül korróziónak ellenálló, gáztömör és érzéketlen a harmatponl változásokra, így sem öregedésétől, sem pedig valamiféle szét­esésétől nem kell a hűtőtorony üzeme közben tartani. A különösen vékony falak révén, amivel a találmány szerinti kerámia blokkok rekeszfalai, még helytálló szilárdsággal elké­szíthetők, az eddigi azbesztcement lamellás rendszerekkel szemben jelentős felület-növe­lést és ezzel a hűtővíz tartózkodási idejének további növekedését lehet elérni. A találmány megvalósítása során a blok­kokat a DIN 40 685 Gruppé 400, 500 vagy 600 szerinti kerámia alapanyagból kell készíteni. Az ilyen kordieritból vagy kordierit-lartalmú, illetve aluminium-oxid bázisú anyagból álló műszaki kerámia anyagok nagyon kis falvas­­tagsággal és csekély mértékű porózussággal állíthatók elő, ezenfelül mindezek az anyagok nagymértékben fagyállóak is. Az ilyen kerá­mia anyagok azonkívül még savállóak, ami sok felhasználási esetben, pl. amikor nem előkészített, nyers folyóvizei vagy hasonlót használnak fel hűtés céljára, nagy jelentősé­gű tulajdonság. Végül az is a találmány körébe tartozik, hogy a hűtőtesteket, különösen a zárt oldal­falain, a felrakáskor egymásba kapcsolódó kiugrásokkal illetve bemélyedésekkel lássák el. Csomószerű kiugrások és nekik megfelelő csésze-szerű bemélyedések melleit előnyös az egymással szembenfekvő oldalakon, a csalói— nákkal párhuzamosan futó, keresztmetszetü­ket tekintve fecskefark alakú bordákat il­letve csatornákat kialakítani, hogy az egymás mellé helyezett blokkok, mikor a bordát a csatornába csúsztatták, egymással összekap­csolódva szilárd együttest adjanak. A találmány szerinti hűtólesl további jelentősen javított kivitelét nyerjük olyan építőelemekkel, melyeknek legalább egyik ol­dalát nyitott csatornák képezik, ezeket a csatornákat a szomszédos, az előbbihez ké­pest elforgatott helyzetű építőelem sík ol­dalfala fogja bezárni. Ilyen nyitott csator­nákkal kiküszöbölhető az, hogy az egymás melletti építőelemek találkozásánál dupla re­­keszfalak jöjjenek létre, amelyek a szabad keresztmetszetei csökkentik és az átfolyási ellenállás növekedését idézik elő. A hűtőtest építőelemek olyan kiképzésé­nél!, amikor a rekeszfalak a külső oldalakkal párhuzamosak, elegendő a nyitott csatornák kialakítása végett, ha mindegyik építőelemnek egyetlen oldala nyitott. Ennél a kiképzésnél, ha az ilyen építőelemeket hézag nélkül rak­ják egymás mellé, teljesen egyenletes méh- Bejlszerü struktúra jón létre, amelyben egy­forma kiképzésű, egyforma méretű csatornák vannak és nincs az egész építményben sem­minemű kettősfal, amely az átfolyási ellenállás növekedését okozná. Olyan építőelemeknél, melyeknek rekesz­falai az elem átlÓB síkjával párhuzamosak, az előbbivel szemben az bizonyul célszerűnek, ha kél egymással szembenfekvő oldaluk nyi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents