189885. lajstromszámú szabadalom • Térbeli ollórácsos teherhordó szerkezet, előnyösen antennák telepitésénél való alkalmazásra.
5 183885 6 iiyolult fogaskerék áttételek alapvetően térigényes, súlyterhes és költséges voltán azonban a megoldás nem tud változtatni, hely- és súlycsökkenést a mozgásátvivő szerveknél sikerült elérni a kötéllel kialakított csörlős mechanizmus révén. Ennél a típusnál viszonylag nagy összecsukott állapotban a magasságirányú befoglaló méret. Antenna rendszerhez fejlesztették ki a 3,913,109 Isz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom szerinti megoldást; ennek is az a rendeltetése, hogy szállítás közbeni minimális térfoglalás mellett és kis súllyal biztosítsák az üzemi hosszra való könnyű kinyújthatóságot, de kialakítása igen sajátos és költséges: űrhajók keringés közbeni üzeme során felmerülő állóképességi és kezelési követelményekhez illesztett és ennek fejében olyan szerkezeti bonyolultságot és költségkihalást vállaltak, amely földi telepítésű antenna rendszereknél nem viselhető el; a megoldás emellett szerkezeti sajátosságai folytán aligha adaptálható a földi telepített rendszerek tér- és súlyviszonyaihoz, állóképességi követelményeihez. Célul tűztük ki olyan teherhordó szerkezet kialakítását, amelynek szállítás közben optimálisan kicsi a térfoglalása, az állóképosségi követelményekhez képest viszonylag kicsi a súlya és anyagigénye, valamint üzemi térigénye és amelyet könnyen gyártható és szerelhető tipizált szerelvényelemekből lehet összeállítani, viszonylag kis anyag- és időráfordítással lehet gyártani. A találmány alapja az a felismerés, hogy e követelmények maradéktalanul kielégíthetők az ollórácsos szerkezetek teherbírásának és állóképességének jelentős megnövelésével oly módon, hogy szabályos sokszög keresztmetszetű függőleges hasáb valamennyi palástfelülete mentén rendezünk el egy-egy síkbani ollórácsos szerkezetet ós azokat a palástfelülotek találkozási vonalai mentén elrendezett csomóponti elemekkel térbeli ollórácsos szerkezetté kapcsoljuk össze. Ehhez - egyes ismert megoldásokhoz hasonlóan - talpponti állványt és tetóponti rögzítő szerelvényeket alkalmazunk. Előnyösen a szintenkénti csuklós tartóelemek ollórácsos szerkezetét csuklós összekőtési pontokban egymást keresztező - két cső alkotja, amely csövek mindkét oldalon csapágyban végződnek és a csomóponti elemnek van - egymással előnyösen 2rr/N nyílású szöget bezáró - két peremes csapja, amely csapok a csóvégekben elrendezett, illetve kialakított csapágyakba vannak illesztve, s a legalsó csomóponti elemek olyan első mozgásátvivő karral vannak csuklós kényszerkapcsolatban, amely kar - ugyancsak csuklós kényszerkapcsolatban - össze van kötve egyfelől függőleges elrendezésű központi csővel, másfelől az állványban kialakított - súlyvonal menti - futópályában ágyazott görgős meneszlószervvel, továbbá - előnyösen az első mozgásátvivő kar közepében - csuklósán ágyazott második mozgásálvivö kar egyik végével, amely második mozgása tv ivó kar csuklósán az állványhoz van rögzítve. A teherhordó szerkezet előnyösen rendelkezik csigasoros emelőszerkezettel, amelynek kötelei át vannak vezetve a csomóponti elemeken és a legalsó csomóponti elemek alatt elrendezett csörlőn, míg a legfelső csomóponti elemekről visszatérő kôtél(ek) végéhez ellensúly van rögzítve. A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. A találmány szerinti teherhordó szerkezet példaként! kiviteli alakját (N=3) összecsukott állapotban felülnézetben az l.b ábra, oldalnézetben az l.a ábra, kívánt magasságra emelt állapotban oldalnézetben a 2. ábra mutatja. A 3. ábra a csigasoros emelőszerkezei példakénti elrendezését szemlélteti. A 4. ábrán az ollórácsot terítve, elemenként mutatjuk. A teherhordó szerkezet felső részének mozgásállapotait az 5. ábra, alsó részének mozgásállapotait a 6. ábra szemlélteti. Különböző kivitelű csomóponti elemeket és azok egymáshoz képesti elrendezését, a csapok közötti szögnyílások alkalmas megválasztását szemléltetik a 7-9. ábrák, mig a 10. ábra axonomotrikusun - vázlatosan - szemlélteti az N-3, 4, illetve 6 szerinti kiviteli alakokat. Az egyenlő hosszúságú és külső átmérőjű 101 csövek keresztezve csuklósán kapcsolódnak egymáshoz, ollórácsol alkotva. Egy-egy ollórács külső csuklóit összekötő csomóponti 102 eleinek segítségével összekapcsolva alakul ki a szabályos - az 1-3. ábránál szabályos háromszögalapú - hasáb palástjai meríti térbeli ollórács. A csomóponti 102 elem - egymással 2ti/N nyílású, pl. 120°-os szöget bezáró - két peremes csapja a 101 csövek végein elrendezett, illetve kialakított csapágyakba illeszkedik. Miután a peremes csapok helyzetét az összekapcsolandó kél 101 cső csapágyai határozzák meg, ebből adódik a csomóponti 102 elem helyzeti' is, mégpedig a szerkezet pillanatnyi üzemi állapotától függetlenül, a csuklótengelyekkel párhuzamosan. Az ollórácsok külső csapjait egymáshoz, illetve a térbeli ollórács csomóponti 102 elemeit a képzeletbeli tengelyhez közelítve, a csuklós rudazat kiemelkedik összecsukott állapotából (2. ábra). Egyszerűbb térbeli ollórácsos kiviteleknél egyetlen szint összekötő 102 elemeinek kívülről történő mozgatása elegendő. Nagyobb igénybevételeknek kitett szerkezeteknél célszerű valamennyi csomóponti 102 elemet egyenlő erőhajtásnak kitéve végrehajtani az együttfutó egymáshoz közelitésL. A 103 alaphoz tartozó 104 vezotőoszlopon mozog a központi 105 cső, amely a mozgásátvivő első, illetve második 106, 107 karok segítségével a peremes 108 görgők központos mozgását biztosítja azáltal, hogy az első 106 kar n központi 105 csőhöz, a peremes 108 görgőkhöz ós a legalsó összeütköző csomóponti 102 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4