189882. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerves anyagok erjesztésére, ill. biogáz előállítására
189882 6 gyáriak, különálló, egyedi keverőberendezése növeli azonban az építési költségeket. A mehreraui cisztercita kolostor és internáltig fűtését egy olyan biogázlelep látja cl, amely szintén különálló előtárolóból, erjesztőből és utóerjesztő gáztárolóból van felépítve. A keverőszerkezet az erjesztőtarlály folyadékszintjére van építve, így a bekerülő almot is összekeveri. A tároló, erjesztő egyaránt n föld ulá van süllyesztve, betonból készült. Ebből következik, hogy az ilyen berendezés építése költséges. A teljes berendezés egyedi, coa 300 hízósertés és 300 szarvasmarha trágyájának hasznosítására szolgál. További, ismeri biogázfejleszlöberendezések épültek Ausztriában. Valamennyire az jellemző, hogy a földbe süllyesztett betontartályokból vannak kialakítva. A szervesanyagot naponta Löbbször keverik. Az átkeverés energiaigényes, ennek ellenére hatásfokuk - az egyes konstrukcióktól függően - ingadozó. A hígkomposzt-tárolóban uszadék képződik és a hígkomposzl feletti, gázzal keveri levegő muggyújlhaló. Ez azt jelenti, hogy a melanizálódás az erjesztőben nem fejeződött be. Előnye, hogy szagmenles és tiszta. A gráoi kutatócentrum által tervezett telepen almos islállólrágyál használnak. A kigázosítás kör alakú fémsilókban zajlik le. A fémtartályok höszigetelvo vannak és az islállótrágyál fekáliás szennyvízzel és trágyáiéval hígítják, majd az elótárolóban homogenizálják. Üzemeltetési hátránya az, hogy a szálas szalma a keverőberendezést és a csővezetékeket eltörni. A 102.279 lujstromszámú, francia eredeti EPA szabadalmi leírás olyan biogázlermelö berendezési ismertet, amelyben egymás mellett több, zárt erjesztőtér-szakasz van kialakítva, ezeket csatornák kötik össze, amelyekbe porózus anyagú válaszfalak vannak beépítve az áramló hígtrágya természetes áramlásának irányában. Mindenegyes erjesztőlér-szakasz felett a porózus anyagon keresztül áramló gázt az erjeszlőlér felett kialakított térbe vezető csővezeték van beépítve. A berendezés hőcserélővel üzemel. Az erjesztőtér egyes szakaszait elválasztó falak legalább részben alul nyitottak, és elmozgatható fedéllel vannak felszerelve. Az egyes erjesztótér-szakaszok zárását hidraulikus kapcsolószerelvények biztosítják. Maga a berendezés parallelopipedon alakú. Felépítése igényes, záró-nyitó szerkezete az építést bonyolulttá és költségessé teszi. A leírás a gázkihozalal hatásfokát nem említi. Szintén az KPA intézmény keretén belül váll ismertté a 98.023 EPA szabadalom, amely anaerob erjesztésen eljárási javasol biogáz termelésére. Az eljárás foganatosítására olyan berendezés szolgál, melynek erjesztőlerébc, annak alsó tartományában a hígított trágyát bevezető, alagutat alkotó cső torkollik. Az alagút szerepét betöltő cső alsó részén nyílás van kiképezve, amelyen keresztül a hígtrágya a me tó nos . erjesztőlérrel közlekedhet. A csatorna falának felső része és az oldalsó határolóiul a gázgyűjtő teret alkotja. A térelválasztó oldalfal úgy van kinlakitva, hogy az alagúl-csatorna egy szakaszával együtt képezi a gázteret. Az erjesztőtér aljára meleg folyadékot vezető cső van beszerelve. Az ismertetett berendezések a technikai színvonalat fémjelzik az adott szakterületen. Az egymástól felépítésükben különböző berendezések majdnem mindegyikének közös jellemzője uz, hogy a tároló- elterjesztő és utóerjosztő terek egymástól el vannak különítve, s hozzájuk csatlakozik a rendszerint szintén különálló gázgyűjló tér. Kivitelük általában igényes, mert nagy részük földbesüllyeszleLl betontartályokból áll, sót az egyes tereket összekötő csatornákba hidraulikus úton működtetett tolózárak vannak beépítve. Az ismertetett francia szabadalom szerint porózus válaszfalak vannak a szakaszos erjeszlőtérben. Mindezek a megoldások - bár kétségen kívül környezetkímélő szándékkal épültek - drágítják a berendezést és kérdésessé teszik a rendszer opLimális hatásfokát. Mindezek alapján mi uzl a célt tűztük ki, hogy olyan biogázlermelö berendezést konstruáljunk, amely optimális hatásfokkal üzemel, felépítése egyszerű, bárhol, tetszés szerinti nagyságrendben telepíthető, s az ismert berendezések építési költségeihez viszonyítva lényegesen olcsóbban készíthető. Ezt a célt úgy sikerült a találmány szerinti megoldásnak megfelelően elérni, hogy a berendezést fekvőhengeres kialakításban építettük fel, amelyen belül a savas clócrjesztöteret a főerjesztőtérrel a közöttük lévő vnlaszlólernez síkjával 45"-os szögei bezáró helyzetű adagolócsővel kötöttük össze, míg a főerjesztótér és az utóerjesztőtér csak olyun vúlaszlólemezzel van elválasztva, hogy mindkét tér felett közös gáztér alakul ki. A berendezésre az jellemző, hogy a fóerjesztötérben adagolótölcsérek vannak, amelyek a mikroorganizmusok optimális érintkezési viszonyainak megteremtéséhez szükséges anyagkeringetést a hozzájuk csatlakozó adagolóvezetékek és a tartályon kívül elhelyezett szivattyú segítségével biztosítják. Ez a szerkezeti kialakítás azzal a további műszaki iöbblelhalással is rendelkezik, hogy a kezelni kívánt anyag mindig olyan konzisztenciajú marad, amely nem tömi el a kivezető, ill. ürilőnyilásl. A berendezést részleteiben a leíráshoz mellékelt rajzok alapján ismertetjük. A rnjzok közül az 1. ábra a berendezés elvi elrendezését hosszmetszetben, vázlatosan mulatja be, a 2. ábrán pedig a főerjesztölér hőntartásórn szolgáló fűtőberendezést és csőkígyót látjuk. Amint az 1. ábrán látható, a berendezés lényegében egy fekvő helyzetű, hengeralakú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
