189880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felszínről építhető, zárt szelvényű vonalas műtárgy, kéregalatti metróalagút réseléses technológiával történő létesítésére

189.88C 2 zett támasztóelemeket használunk; és mintegy 2,0 m-nél kisebb földtakarás)! vonalas műtárgy építése esetén a műtárgyszelvény feletti talajtömeg ideigle­nes megtámasztásához a résvezető táblákat is felhasz­náljuk. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alap­ján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás fonto­sabb technológiai fázisait és a megépült műtárgy kiviteli alakjait vázlatosan tartalmazzák, A rajzokon az 1-3. ábrákon a réskészítés első műveleteit értékeltettük, a 4. és 5. ábrákon az előregyártott vasbeton rés­falelemeknek a résbe bocsátási fázisai láthatók olyan esetben, amikor mintegy 2,0 m-nél vastagabb földtakarást) vonalas műtárgy építése történik; a 6. ábrán azt a fázist szemléltettük, amikor a műtárgyszelvényben felülről lefelé haladva a föld­­kiemelés részben már megtörtént; a 7. ábra szerinti állapotban a földkiemelést gya­korlatilag teljes mélységben végrehajtottuk, és a szabaddá tett belső felületű résfalak között elhelyez­tük az ideiglenes dúcokat; a 8. ábrán a kész műtárgy egy részét vázlatosan tüntettük fel; a 9. és 10. ábrákon egy 2,0 m-nél kisebb földtaka­­rású kéreg alatti metróalagút előirányzott rés, illetve résfal látható; a 11. ábrán azt a fázist tüntettük fel, amelyben a 10. ábra szerinti résfalakkal oldalról határolt műtárgy szelvényéből a földet részben kiemeltük; a 12. ábrán már az a fázis látható, amelyben az oldalsó résfalak alul és felül már ki vannak támasztva; a 13. és 14. ábrán további építési fázisokat tün­tettünk fel; a 15. ábrán a kész műtárgy vázlatos keresztmet­szetben látható; Az 1. ábrán látható módon először elkészítjük a résvezető szerkezet számára az 54 munkaárkot, és abban elhelyezzük a 40 résvezető táblákat, azok kö­zött pedig az egészében 46 hivatkozási számmal je­lölt távtartó-rögzítő szerkezetet, amelynek részletes ismertetésére itt nem térünk ki, és gondos tömörí­téssel elkészítjük az 55 háttöltést is (2. ábra). A vég­leges, hosszirányú műtárgy oldalfalak előregyártott vasbetonelemek felhasználásává] eszközölt építéséhez előirányzott, egymással párhuzamos réseket célsze­rűen cgyirányban előrehaladva, egyidejűleg, vagy lényegében egyidejűleg, szakaszokban - fogásokkal - készítjük. Egy-egy fogással méretezett, pl. 5-6 m hosszúságú résszakasz készíthető, Egy-egy - egyéb­ként önmagában ismert módon létesített - réssza­kaszt - a rést magát a 3. ábrán 57 hivatkozási szám­mal jelöltük - lassan szilárduló 56 résiszappal töltünk ki, olyan mélységben, hogy a résiszap a résbe kerülő előregyártón vasbetonelemek leengedése után csak az előregyártott elemek melletti hézagokat töltse ki. Az elemek felett már normál (nem utószilárduló) rés­iszap lehet Az 1-3. ábrák szerint elkészült résekben - előre­gyártott elemek felhasználásával, és mintegy 2,0 m-t meghaladó vastagságú földtakarás esetén - a résfala­kat, valamint a teljes műtárgyat az alábbi 4-8. áb­rákkal érzékeltetett módon építjük meg: a 4. és 5. ábra szerinti fázishoz a 4 előregyártott vasbeton oldalfalelemeket az 56 résiszapot tartalmazó 57 résbe bocsátjuk; a 4 elemek felső részéhez e pél­dánál I-profilú acél 31 tartók csatlakoznak, amelyek bordája a létesítendő oldalfalakra, vagyis a 4 elemek széles oldallapjaira merőleges. A szomszédos 4 elemek pl. egymásba kapcsolódó acél-profilokkal csatlakoz­tathatók egymáshoz, amelyek az elemek keskeny szomszédos oldallapjai tartományában vannak rögzít­ve, és egymással, üreget alkotnak. Az utószilárduló résiszap ezeket az üregeket kitölti, és — a végleges műtárgy részeként - részt vesz az erőátadásban és vízzárásban. A szomszédos 4 elemek elhelyezésekor ezek az acél-profilok az elemek megvezetésére is szolgálnak. (A kapcsolatok kialakításánál e mód­szerét a 254/80. OTH alapszámú magyar találmányi bejelentés tartalmazza.) A 6. ábra szerinti fázisban az egymással, már teherviselő párhuzamos résfal-szakaszok közötti szel­vényből (a 6-8. ábrákon az egyszerűség kedvéért csak az egyik - a baloldali - résfalat és a szelvény egy részét tüntettük fel) megkezdjük a föld kiemelé­sét, és egy-egy falnál két-két szomszédos 31 tartó kö­zé vasbeton 50 dúcelemeket emelünk be (ezek rész­letes leírása is a 254/80. OTH alapszámú magyar találmányi bejelentésben található meg). Az 50 dúc­­elemek külső oldala mögé nedves homokos kavicsot töltünk, miáltal a résből a felesleges résiszapot ki­szorítjuk. A réseléssel párhuzamosan, vagy közvetlenül ez után célszerű az alagút két oldalán, vagy/és hosszanti középsíkjában talajvízszintsüllyesztő kutakat telepí­teni. A földkiemelés során történik a kútfejeknek a tervezett mélységbe történő kiképzése a dúcolt mun­kagödör, ill. az. alagút tengelyében, valamint a szívó­csövek szerelése és a szivattyúzás megkezdése. Szige­telés áttörése esetén a kutakra csatlakozó karimás cső helyezendő el. Amint a 7. ábrán látható, a fólkiemelés előrehala­dásával pl. acélanyagú profilos gerendákból készült, szaggatott vonalakkal jelölt 58 ideiglenes dúcokat helyezünk el az egymással szemben levő, egymással párhuzamosan húzódó, a földkiemeléssel szabaddá tett, és egészében 1 hivatkozási számmal jelölt rés­falak közé, azok megtámasztása céljából. Ezáltal maguk az 1 résfalak funkcionálnak közvetlen föld­megtámasztó elemekként, és az 58 ideiglenes dúcok­kal együtt mintegy dúcolószerkezetet alkotnak; ugyanakkor az 1 oldalfalak értelemszerűen részei a végleges műtárgynak (alagútnak) is. A továbbiakban a műtárgy építése már az 58 ideiglenes dúcok védelme alatt történik. Szükség esetén az alagút függőleges középsíkjában pL szivár­gót telepíthetünk. Elkészítjük a fenéklemez durva, majd finom tükrét, az aljzatbetont, valamint a fenék­szigetelést, és annak védőbetonját. Daruval beemeljük a 3 fenéklemez íves 10 előregyártott elemeit (8, ábra), ezeket egymással — önmagában ismert módon - stati­kailag teherviselő szerkezetté kapcsoljuk össze, pl. oly módon, hogy a kétoldalt elhelyezett íves 10 ele­meket hidraulikus sajtó, vagy csavaremelő segítségé­vel szétfeszítjük, kiékeljük, majd az íves fenéklemez legmélyebb tartományában a 10 elemek közötti hézagot kibetonozzuk. A kitöltőbeton megszilárdulá­sa után a boltívek mögött esetleg meglevő üregeket injektálással kitöltjük. Ezt követően hajtjuk végre a felbetonozást a (nem ábrázolt) vasúti felépítményig. A következő fázisban történik a 2 födémet alkotó 1- ves előregyártott 9 vasbetonelemek elhelyezése, az erőátadó kapcsolatok kialakítása, a hézagok kikenése, a (nem ábrázolt) szigetelés, valamint szigetelésvédő beton elkészítése. A 2 födém elkészítését követően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents