189862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos érintkező előállítására

1 189.862 Si A találmány tárgya: eljárás porkohászati jellegű vil­lamos érintkező előállításra. Ezen érintkezők felhasz­nálhatók erősáramú készülékekben nyugvó, vagy kap­csoló kontatusként. A porkohászati érintkezőanyagok előállítására többféle eljárás ismert. Ezen eljárások a következő ál­talános műveletsor elemeinek a variálásra épülnek: — az előírt szemcseméretű porok összekeverése (ötvözetből, vagy alkotó elemeiből), — porkeverék tömörítése sajtdással (tömbbé, le­mezzé, vagy a kívánt méretre és alakra; (p = 0,8...8 Mp/cm2),- szinterezés (40...100 órás hőntartás, 400...2000 °C hőmérsékleten, védőgáz atmoszférában),- utósajtolás (esetleg többlépcsős mechanikai ala­kítással: pl. hengerléssel, méretre darabolással, stb.), _ utóhőkezelés (250,..400 °C hőfoktartomány­ban, az előző alakítás műveletek mechanikai feszült­ségeinek a feloldására). A fenti műveletsortól kis mértékben eltér az Ag-W ill. Cu-W érintkezők előállítása. Itt a wolfram por kí­vánt méretre és alakra sajtolása, majd szinterezése u­­tán kapott porózus szerkezetű érintkezőtestet olvadt Ag, vagy Cu fémbe mártva, a pórusokat kitöltik fém olvadékkal. A porkohászati termékek előállítására tehát az a jellemző, hogy:- a porrészecskék egymáshoz való mechanikus tö­mörítése sajtolással (hidegen vagy melegen), — a részecskék közötti fémes kötések kialakítása pedig hosszan tartó hőkezeléssel történik (szintere­zés), továbbá — a gyártás befejezésekor az érintkezőanyag min­dig önmagában (különállóan) jelenik meg, ezért azt az érintkező tartóhoz egy utólagos művelettel (forrasz­tás, hegesztés, szegecselés stb.) fémesen kötni kell. A leírtak alapján a porkohászati technológiák hát­rányai a következő:- a technológia sok egymás után következő lépés­ből áll,- a szinterezés időtartama hosszú, és hőenergia igénye nagy (2000 kWh/t), — a technológia speciális berendezéseket igényel (portechnológiai berendezéseket, sajtoló gépeket, vé­­dőgázas kemencéket, lemezfeldolgozó gépeket, hőke­zelő kemencéket stb.), ezért — a porkohászati érintkezőanyag gyártás csak nagy tételekben gazdaságos. A villamos érintkező felületek előállítására alumí­nium vezetőn, ismert a 156.346 sz. magyar szabada­lom, amely a láng-fémszórás alkalmazására épül.En­nek a technológiának az a hátránya, hogy a lángszó­­rással kapott bevonatok oxidtartaima nagy, ezért az érintkező bevonatokat vegyi úton oxidmentesíteni kell. Majd az oxidmentesített bevonat porozitásúnak a megszüntetésére Sn-Ag ötvezettel kell átitatni. Az átitatáshoz az érintkező tartót kb. 250...300 °C-ra kell hevíteni, amelynek során az A1 érintkezőtartó kilágyul, és a mechanikai szilárdsága lecsökken. To­vábbi hátránya a nevezett szabadalom szerinti láng­­szórásos eljárásnak, hogy a lángszóró pisztolyba egy­­időben csak egyetlen huzal-anyag adagolható, így nincs lehetőség az érintkezőbevonat alkotóinak tet­szés szerinti arányban történő változtatására. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eljárás kidolgozását, amellyel:- az érintkezőt közvetlenül az érintkező tartón állítjuk elő, a sajtolási, színterezési, darabolási és for­rasztási műveletek elhagyásával, — az érintkező létrehozásának folyamata alatt visz­­szük be azokat az anyagokat az érintkezőbe, amelyek­kel a fő alkotó tulajdonságait javítjuk, — az eljárással kis sorozatban gyártott termékek érintkezői is gazdaságosan előállíthat ók. A kitűzött célt a találmány szerinti eljárással úgy értük el, hogy az érintkezőt közvetlenül az érintkező­tartón hoztuk létre olymódon, hogy az érintkezőtar­tóra nagyhőmérsékletű plazmasugarat irányítottunk, és a plazmasugárba a kialakítandó érintkező összetéte­lének megfelelő villamosán vezető anyagot, mint fő­alkotót, és az érintkező tulajdonságait javító adalék­anyagot, illetve adalékanyagokat adagoltunk huzal, vagy/és por alakban. Ennek az az előnye, hogy: — nem kell az érintkezőanyagot az érintkezőtar­tóra forrasztani, — az érintkezőanyagok össze tételét a kívánalmak­nak megfelelően tág tartományban tudjuk változtat­ni (akár egy érintkezőn belül is), — az érintkező egyetlen gépi berendezéssel 1...2 perc alatt előállítható, — kis sorozatú vagy egyedi érintkezők előállítása is gazdaságos. Megjegyzés: "főalkotó" alatt itt jó villamosvezető­­képességű, vagy jó ívállósági tulajdonságokkal rendel­kező fémet (pl, Ag, Ni, Cu, Mo, ,W), vagy ezek ötvö­­zetét, vagy ezen fémeknek más anyagokkal alkotott keverékét (pl. Ag-Cdo, Ag-grafit stb.) értjük, A főal­kotó fémes komponense a plazmasugárban megol­vad és az ún. mátrix anyag szerepét tölti be. "Adalék anyág" alatt itt azt az anyagot értjük, ameiy a főalkotó tulajdonságait (villamos vezetés, íverózió­­állóság, keménység, kopásállóság stb.) javítja pl. Ag vagy Cu főalkotónál a Ni, grafit, M0S2 a kopásállósá­got, a W, CdO, SnO stb. az ívállóságot javítja. Az ada­lékanyag aránya elérheti a 60...80%-ot (súly%) is, (pl. egy Ag-W érintkezőben a volfram tartalom). A találmány egy előnyös foganatosítási módja sze­rint az érintkező főalkotóját huzal alakban, az érint­kező tulajdonságait javító adalék anyagokat por alak­ban juttatjuk a plazmasugárba. Ennek az az előnye, hogy: — a huzalból szórt érintkezők villamos vezetőké­pessége jobb, mint a porból szórt érintkezőké, — a huzalszórás plazma paramétereinél az adalék poranyagok a bevonatban gömb alakban helyezked­­nek el, — a huzal alapanyag rendszerint olcsóbb, mint az osztályozott gömbszemcsés poranyag. A találmány ezen eljárása annak a felismerésnek a felhasználásán alapszik, hogy ha az érintkezőanyag e­­gyik alkotóját (célszerűen fő alkotóját) huzal formá­jában vezetjük a plazmasugár útjába, és a másik alko­tót (célszerűen az "adalékanyagot") por alakban, ak­kor az érintkezőben a huzalból porlasztóit fő alkotó lemezes szerkezetű lesz, míg az adalék anyag részecs­kéi közel gömbalajú szemcsék formájában helyez­kednek el a lemezes szerkezetben. Ez a megoldás különösen előnyös Ag vagy Cu főal­kotó esetén, amikor adalék anyagként Ni, Mo, W, WC, grafit, CdO, SnO, ZnO, TiOj, Zr03, HfO, A1j03) M0S2 stb. valamelyikét vagy ezek közül legalább ket­tő keverékét alkalmazzuk. A találmány egy másik foganatosítási módja sze­rint az érintkező előállításához a főalkotót és az érint-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents