189855. lajstromszámú szabadalom • Szerelhető ajtótok

A találmány tárgya szerelhető ajtótok. Ismeretesek olyan fa ajtótokok, melyek falazás­kod beépítésénél általában nagy keresztmetszetű, ún. vaktokot alkalmaznak, mrgd a vakolás elvégzése után a vaktokot belülről bélésborítással, továbbá az ajtótokokat az ajtólap felőli oldalon horony-borítás­sal, a külső oldalon pedig dísz-borítással látják el, majd ezt követően mázolás útján felületkezelik. Az ilyen ajtótokok hiányossága, hogy a bélésdeszkák méreteit a falazat méretéhez forgácsoló-illesztéssel az építés helyszínén sok munkával és anyagvesztesség­­gel lehet igazítani és a felületkezelés is csak az építés helyén utólagos bevonással végezhető eL így az ajtó­tok gyártása és szerelés túlnyomórészt az építéshelyen történik nemkívánatos módon. Ismeretesen továbbá olyan fa, vagy fém ajtótokok is, melyeket ollós-csapokkal, illetve hegesztéssel teljes keretté építik össze, majd az ajtó-nyílás helyén függő­leges helyzetbe állítva és rögzítve befalazzák. Hiányos­ságuk, hogy az ajtótok és falazat között a száradás után jelentkező hézagokat külön takarólécek fel­illesztésével és rögzítésével - szintén beépítéshelyi munkával — lehet lefedni, és a felületkezelés is csak utólag, a helyszínen végezhető el. Mindkét fentebb ismertetett ajtótok közös hiá­nyossága, hogy a befalazás következtében fellépő ned­vesedés miatt az ajtótok anyagaként műfaféleségek nem alkalmazhatók. Felületkezelt ilyen ajtótokok alkalmazása (befalazása) a további építési folyamat során óhatatlanul fellépő rongálódások miatt alig lehetséges. Továbbá ismeretesek fából, rétegelt falemezből, vagy forgácslap anyagból kialakított ajtótokok is, amelyeket a falazat és ajtónyílás elkészítését követően szerelnek be. Ilyen ajtótok megoldásokat ismertet például a "Bauen mit Holz" című német folyóirat (1981. évf. 10. szám 660-663. oldal). A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az előre elkészített falazat általában ± 1 cm vastagsági méret­tűrést teljes keresztmetszetében szilárdan összeépí­tett ajtótokkal nem lehet korrigálni Ezért az ajtó­tokot - keresztmetszetét tekintve — két féltokból képezik ki és a kerület mentén egymásba illeszthető — többnyire árok-eresztékes — illesztő tag alkalmazá­sával oldják meg a falazat méret-ingadozásainak át­hidalását. Az ilyen ajtótokoknál azonban a nehezen kezelhető és szállítható féltokok kialakítása és hely­színi összeállítása igényel járulékos ráfordítást. Ezen túlmenően az illesztőtagok kialakítása sok munkával és anyagveszteséggel jár, és annak bonyolult tagozó­dása a gépi felületkezelés során is többletmunkát eredményez. Járulékos hiányosság, hogy a bonyolult tagozódás miatt nem, vagy csak részben használhatók fel korsze­rű eljárással nagylap formában felületkezelt műfa­­-féleségek. Továbbá, az ilyen ajtótok beépítési szilárd­sága többnyire a bonyulultan megmunkált, kis keresztmetszetű illesztőtagok összeépítési szilárdságá­tól függ. A falba rögzítéshez bonyolult kialakítású, költséges és szabályozható vasalat szükséges, amely­nek tartós rögzítési szilárdságát ezidáig nem sikerült megoldani. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kikü­szöbölése, azaz olyan ajtótok létrehozása, amely alkatrészaállapotban teljes keresztmetszetben a gyár­tóhelyen összeépíthető, továbbá amellyel a falnyílás méretszórásai járulékos elemek nélkül kiegyenlíthe­tők, beépítésük egyszerűen és gyorsan történhet A kitűzött feladat megoldásához olyan ismert 1 189. szerelhető ajtótokból indultunk ki, amelynek függő­leges és vízszintes keretelemei, valamint beépített állapotban a falazatot kétoldalt közrefogó borításai vannak. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a két oldalsó, valamint a felső és alsó tokrész külön-külön készre előregyártott egységként van kialakítva, ezeknél a borítások a keretelemen egy­mástól olyan távközzel vannak mereven rögzítve, hogy az ajtótok beépített állapotában a borítások bel­ső oldalai és a közrefogott falazat között mindig hézag legyen, továbbá minden borítás legalább egy rugalmas 'hézaglezáró szalaggal van ellátva, amely a falazat és a borítás belső lapja közötti hézagban helyezkedik el és a falazaton rugalmasan és tömítet­­ten felfekszik. Előnyös az olyan kivitel, amelynél az ajtótok összeszerelt állapotában a felső keretelem felső oldala és az ajtótokot befogadó falnyílás felső oldala között hézag van, ez legalább akkorára van választva, mint az előregyártott tokrészeket keretté összefogó rögzítőelemek keretelemből kinyúló hossza. A rugalmas hézaglezáró szalag előnyösen a borítás szabad végén, annak homlokoldalán, vagy belső olda­lán horonyban van rögzítve. Továbbá, a rugalmas hézaglezáró szalag profilja lehet például a keretelem irányába visszahajló, vagy akár tömlőszerű is. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti ajtótok előlnézete; A 2. ábra az 1. ábrán U-II vonal mentén vett metszet; A 3. ábra az 1. ábrán III-III vonal mentén vett metszet; A 4. ábra a 3. ábra szerinti részlet összeépítés előtti állapotát szemlélteti; Az 5. ábra a 2. ábra szerinti részlet további válto­zata ugyancsak metszetben. Az 1. ábrán a találmány szerinti ajtótokot beépí­tett állapotban és előlnézetben tüntettük fel. Az aj­tótokot két oldalsó, valamint felső és alsó tokrész­ből áll, amelyek a találmány szerint külön-külön készre előregyárthatók és azok a beépítés helyén szereléssel egyesíthetők tokkeretté. Szelvényét te­kintve a vízszintes és függőleges tokrészek lényegében azonos kialakításúak. A jelen esetben fából kialakí­tott toknál az oldalsó 1 keretelemre 2 borítások a gyártóhelyen úgy vannak rögzítve, hogy 3 falazat és a 2 borítások belső lapjai között v hézag képződjék (2. ábra). A 2 borítások szabad vége a találmány sze­rint rugalmas hézaglezáró 4 szalaggal van ellátva. A 2. ábrán látható esetben a hézaglezáró 4 szalag a 2 borítás homlokoldalán kialakított 2* horonyban rögzített olyan hosszúkás profilú elemként van kialakítva, amely a v hézagot lezárva a 3 falazaton tömítetten felfekszik és visszahajlik az 1 keretelem irányába. Az 1 keretelem belső oldalán kialakított 1^ horonyban ütköző 6 peremléc van rögzítve, amely­hez önmagában ismert 7 ajtólap előnyösen rugalmas 6 » betéten át illeszkedik. a 2. ábrán a függőleges tokrészt az 1 keretelemen keresztül a 3 falazathoz rögzítő kúpos feszítőcsavart 10 hivatkozási számmal jelölt ük. A 2 borítások közötti távköz úgy van megvá­lasztva, hogy a 3 falazat pozitív vastagsági tűrésmaxi­­murna esetén Is a tokszárak a 3 falazatra rátolhatók legyenek. Az előnyösen lágy PVGből extrudált 2 855 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents