189831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bálázott tömegtakarmányok tárolására és konzerválására
1 189.831 2 A találmány tárgya eljárás tömegtakarmányok, főként szénafélék és kukoricaszár veszteségmentes betakarítására, bálázására, tárolására és konzerválására. A szénakészítés technoiógiája a mezőgazdaság súlyponti kérdése, mivel a tejelő tehenek legfontosabb téli alaptakarmánya a szilázs mellett a széna. A szarvasmarha tartók részéről egyre nagyobb követelményként jelentkezik a szénaadag növelése a takarmányozás során. Ezért a mezőgazdasági termelés keretében a lekaszált növények szárítása és betakarítása mindig fontos munkafolyamat volt, amelynek lényege a nap és a szél természetes szárítóképességének jó kihasználása. Ha ezek a természetes szárítási tényezők nem kedvezőek, akkor jelentős károsodás lép fel, a termés esetleg tönkremegy. Éghajlati viszonyaink között a pillangó szálastakarmányok több, mint a felét szénává szárítva tartósítjuk, mert az állatállományt csak szűk félesztendó'n át tudjuk a legelőn ill. az istállóban zöldtakarmánnyal ellátni. Statisztikai adatok szerint hazánkban mintegy 432,000 hektáron termelnek lucernát. Ennek mintegy 5%-a forr ólevegős szárítókban kerül feldolgozásra; a megmaradó hányadrészt többnyire szénaként tartósítják. Ha ennek betakarítását gyorsítani lehet, csökken a takarmány megázásának veszélyével háró kockázat a szénakészítésnél, amely a rendre kaszált terméket veszélyezteti. Ennek gazdasági és üzemszervezési haszna szinte felbecsülhetetlen. Mig a silókészítéskor és forrólevegős lisztkészítéskor a takarmány szárazanyag tartalmának növelése céljából a rendre vágott tennény csak egy-két napig szárad a renden, addig a szénakészítéskor a teljes száradásig, amely öt-hat napig is eltarthat, a takarmány renden való megázásának a valószínűsége igen nagy. A megázás veszélyének csökkentéséhez csökkenteni kell a szénaszáradás idejét. A mezőgazdasági termelés egyik ismert eljárása a szalma ammóniás kezelése (Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 30., p.14.), a szalma nyersfehérje tartalmának és emészthetőségének fokozása céljából. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a magas, 35-45% nedvességtartalommal betakarított széna tárolását akár egy éven át is,; penészedés nélkül, és egyben elkerülhetővé teszi a lucémaszéna levélpergésbőí eredő 30-35% betakarítási veszteségét, miáltal lehetővé válik a betakarítási művelet gépesítése. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a friss zöldtakarmányt cseppfolyós, vízmentes ammóniával (NH3) kezelve ez a takarmány víz- és fehérje-tartalmával heves reakcióba lép, miáltal a mikrobák plazma.fehérjéje inaktiválódik és további szaporító képletek fejlesztésére alkalmatlanná válik. Mikrobiológiai, állathigiéniai és takarmányozási szempontból az ammóniával kezelt takarmány gyakorlatilag steril, csupán nagyon kevés mikrobát tartalmaz. Felismertük továbbá, hogy az ammóniával való kezelést két lépésben kell végrehajtani éspedig- az első lépésben a bálázott takarmányba vezetett, a takarmány tömegének legfeljebb 1%-át kitevő mennyiségű ammóniával, majd a második lépésben a kazla/ott és fóliával lezárt takarmányba vezetett olyan mennyiségű ammónival, hogy a takarmányba bevezetett összes ammónia mennyiség a takarmány tömegének legfeljebb a 2,5%-a legyen. Az él»ő lépésben a bálába való ammónia bevezetést abban az életben, ha a tarlón történő bálázás után a bálákat azonnal - 1-2 napon belül - a szérűre szállítjuk és kazlazzuk, a kazlazás során a kazalrakó gépre szerelt ammónia-injektorral végezzük. Ha azonban a szérűre szállítás hosszabb idő - legfeljebb 6 nap elteltével történik, akkor az ammónia bevezetését a bálába a tarlón, bálázás közben a bálázógépre szerelt ammónia-injektorral végezzük. A találmány szerint olymódon járunk el, hogy a rendsodrás, rendlazítás műveletének mellőzésével a zöldtakarmányt egyenletesen vastag rendre kaszáljuk, amelynek szélessége a bálázó rendfelszedő gép mun. kas/élessé gének felel meg. A lekaszált növény 40% körüli nedvesség tartalmánál a rendet bálázzuk, majd a szérűre szállítjuk, alapfóliára rakjuk, kazalt képezünk és ezt fedőfóliával letakarjuk. A bálázás vagy a kazalrakás során a bálázó ill. a kazalrakó gépre szerelt ammónia-injektorral a bálába legfeljebb 1 tömeg% cseppfolyós, vízmentes ammóniát vezetünk, majd a fókákkal lezárt kazalba való ammónia bevezetéssel a kazal összes ammónia-tartalmát legfeljebb 2,5 tömeg% mennyiségre egészítjük ki. Amennyiben 30 napon belül hőmérséklet emelkedést észlelünk, ez arra vall, hogy a bevezetett ammónia mennyisége nem volt elegendő. Ebben az esetben az ammónia mennyiségét pótlólag 2,5 tömeg%-ra egészítjük ki. A találmány szerinti eljárás leénye tehát, hogy a bálákba legfeljebb 1 tömeg%-nak megfelelő mennyiségű cseppfolyós, vízmentes ammóniát (NH3) vezetünk. A bálákat alapfóliára kazalozzuk, a kazalt fedőfóliával letakarjuk és a fóliaszéleket - előnyösen öszszegöngyölessel — lezárjuk. A lezárt kazalba olyan mennyiségű cseppfolyós, vízmentes ammóniát vezetünk, hogy a kazalba az összes ammónia mennyisége legfeljebb 2,5 tömeg% legyen. Az egyes bálák ammóniával való kezelését vagy a bálázás során, még a tarlón, vagy a kazal rakás során a szérűn végezzük, célszerűen a bálázó ill. a kazalrakó gépen alkalmazott elosztócsöveken és ezekhez a fedőfóliában elhelyezett csőszerelvényeken át csatlakoztatott csővezetéken át vezetjük be. A kazal hőmérsékletét ellenőrizzük és ennek növekedése esetén a kazalba további ammónia mennyiséget vezetünk. A találmány szerinti eljárás egy példaképpeni foganatosítási módját lucernaszéna Konzerválásával kap csolatban Ismertetjük. az 1. ábra a kazal hosszmetszetét, a 2. ábra a kazal vízszintes középmetszetét, a 3. ábra a kazal oldalnézetét, végül a 4. ábra az ammónia gáz bevezetésére szolgáló csőszerelvény hosszmetszetét ábrázolja. 1. példa A lucernát egyenletesen vastag és a bázáló rendfelszedő gép 1500 mm munkaszélességének megfelelő szélességű rendre aratjuk. Miután a learatott növény nedvességtartalma kb. 40%-ra csökkent, a rendet géppel felszedjük és bálázzuk, majd másnap a szérűre szállítjuk. A szérűre szállított, 3,5x2,5 in alapterületű, 1,5 m magas 1 bálákból olymódon képezzük a 2 kazlat (1-3. ábrák), hogy leterítjük a 3 alapfóliát és erre 15 m hosszú, 7 m széles, 6 m magas kazlat rakunk. Kazalrakás közben az 1 bálák mindegyikébe a kazalrakó gépre szerelt ammónia-tnjektor segítségével 100 kg takarmányra számított 0,5 kg cseppfolyós, vízmentes ammóniát vezetünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
