189818. lajstromszámú szabadalom • Csatlakozó szerelvény szigetelt vezetékek csatlakoztatására
10^.010 A találmány tárgya csatlakozó szerelvény szigetelt vezetékek csatlakoztatására, amelynek szigetelő anyagból lévő alapteste, és ennek fészkébe behelyezett, fémből lévő csatlakozó betétjevan, a csatlakozó betéten legalább két, csatlakoztatandó vezeték szigetelését átvágó, a vezeték erével érintkező, nyitott vége felé szétnyíló vágóéi pár és ezek között a vezeték erét befogadó rés van. Ismeretes, hogy a távközlő kábelek végén a kábelereket olyan csatlakozó szerelvény, ún. kábelvég lezáró segítségével csatlakoztatják a végberendezések vezetékeihez, amely ismételten bontható és újra létesíthető csatlakozást biztosít, lehetőséget ad mérőberendezések csatlakoztatására az összekötött vezetőkhöz, lehetőséget ad funkcionális szerelvények, például túlfeszültség levezetők csatlakoztatására, továbbá kielégítik a távközlő hálózatokban alkalmazott csatlakozó elemekre vonatkozó követelményeket a megkívánt átmeneti ellenállás, szigetelési ellenállás, átütési szilárdság kúszóáram szilárdság, kömyezetállóság és mechanikai szilárdság tekintetében. A kábelerek és a továbbmenő vezetékek csatlakoztatásának korszerű módszere szerint nincs szükség a szigetelt vezetők végének csupaszítására, mert az érintkezőt úgy alakítják ki, hogy az a szigetelt vezeték csatlakoztatásakor átvágja annak szigetelését, és villamos érintkezést hoz létre a vezeték eiével. Ilyen kábelvég lezáró csatlakozó szerelvény készítésének legegyszerűbb módszere az, hogy megfelelő minőségű fémlemezen V-alakú rést készítenek, és ebbe a résbe a lemez síkjára merőlegesen, célserszámmal nyomják bele a szigetelt vezetőt Ennek az eljárásnak hátránya többek között, hogy a V-alakú rést igen nehéz a távközlő kábelek vezető erének megfelelő kis mértékben készíteni úgy, hogy a vezető ér szilárdan rögzítve legyen, és az érintkezés átmeneti ellenállása kicsi és állandó értékű legyen. A fémes vezető ér átmérője ugyanis bizonyos mértékben változó. A szükséges mechanikai szilárdság miatt az érintkezőt nem lehet elég vékony lemezből készíteni. A kábelvéglezáró csatlakozó szerelvény kialakításának másik módja az, hogy a V-alakú rés szükséges kis méreteit a fémlemezen különleges geometriai-alakú nyílás kivágásával, majd a fémlemez 180°ban való meghajlltárával, vagy pedig a rés méreteit megadó közdarab odahegesztésével képezik ki. Egy ilyen megoldást ismertet például a 161 30S. számú magyar szabadalmi leírás. Ennek a megoldásnak nyilvánvaló hátránya, hogy egyrészt bonyolult és költséges kivágó- és hajlítószerszámokat igényel, másrészt a 180°-os meghajlítás vagy az összehegesztés esetleges kisebb pontatlanságai következtében a keletkező rés méretei eltérőek. Ennek következtében a kábel fémvezetője és a kötőelem közötti érintkezés átmeneti ellenállása is változó lesz. További ismert módja a kábelvéglezáró csatlakozó szerelvények kialakításának az, hogy az összekötendő vezetőkeket különlegesen kiképezett műanyag szigetelő test részei közé fogják össze. A műanyag szigetelő testben két oldalas, ugyancsak V-alakú kivágásokkal ellátott fém érintkezők vannak, amelyekhez a műanyag elemeken megfelelő alakú kidomborítások és hornyok szorítják neki az összekötendő szigetelt vezetőket. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy a többrészes műanyag szigetelő test minden részéhez külön feldolgozó szerszám szükséges. Ezek a szerszámok bonyolultak és költségesek, mert a szigetelő test részeinek összezárásához rendszerint alámetszé-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 sck kiképzése is szükséges, ami a kritikus kis méretek miatt a szerszámokat még bonyolultabbá teszi. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan csatlakozó szerelvény kidolgozását szigetelt vezetékek csatlakoztatására, amely rendkívül egyszerű kialakítású, elkészítéséhez egyszerű szerszámra van szükség, ugyanakkor a vezeték erének ingadozó átmérőjét biztonsággal követi. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt csatlakozó szerelvénnyel a találmány szerint úgy értük el, hogy a vágóélek egymás felé hajló ívrugók végén vannak kialakítva, és az ivrugók az alaptest fészkének oldalfaláshoz hézaggal illeszkednek. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a korábbi ismert megoldásoktól eltérően nem egyetlen lemezbe van egy V-alakú bevágás kialakítva, hanem a vágóéleket két egymás felé hajló, tágulni tudó rugók között hozzuk létre. A vágóéleken a résbe benyomott vezeték vezető ere az ívrugókat az átmérőjének megfelelő méretre nyitja szét, és ilymódon biztosítható, hogy az érintkezés állandó rugóerő alatt jön létre. A találmány szerinti csatlakozó szerelvény egy előnyös kiviteli alakja szerint csatlakozóbetét egyetlen hosszúkás, U-alakúra hajlított fémlemezből van, amelynek oldallapjai a hossztengely irányában az alaplemezen túlnyúlni, és az oldallapok ezen túlnyúló részei egymás felé fvbén be vannak hajlítva, és alkotják az ívrugókat. Szakember számára közvetlenül belátható, hogy ez kialakítású csatlakozóbetét rendkívül egyszerű, egyetlen műveleti lépéssel kialakítható. Annak érdekében, hogy a csatlakoztatandó vezeték végét előzetesen ne kelljen pontos méretre levágni, a találmány szerinti csatlakozó szerelvény egy előnyös kiviteli alakja szerint a csatlakozóbetét alaplemezének két vége derékszögben be van hajlítva, és a behajlított részek a vezeték végét levágó vágónyelveket alkotnak. Ez a kiviteli alak lehetővé teszi, hogy a csatlakoztatandó vezetéket előzetes pontos méretrevágás nélkül, közvetlenül lehet csatlakoztatni. A csatlakozóbetét alaplemezén legalább egy kivágás van, amelynek alakja a szigetelő alaptest fészkéből kinyúló helyezőbak alakjához szorosan illeszkedik. Ez a kivágás, illetve az alaptestben lévő helyezőbak biztosítja egyrészről a csatlakozóbetétnek és a szigetelő alaptest egyszerű összeszerelését, egyúttal a csatlakozóbetétnek a szigeteld alaptestben történő pontos helyezését, és a szoros illesztés biztosítja azt, hogy aJ csatlakozóbetét a szigetelő alaptest fészkéből ne eshessen ki. Egy további célszerű kiviteli alak szerint az alaptesten kialakított helyezőbakon a csatlakozóbetét oldallapja felé eső oldalon körív-alakú bemélyedés van kialakítva. Ez a körív-alakú bemélyedés teszi lehetővé mérődugasz csatlakoztatását a csatlakozószerelvényhez. Annak érdekében, hogy a csatlakozóbetéten kialakított vágónyelv a vezeték végének levágása közben biztonsággal ne hajoljon el, a találmány szerint az alaptest fészkéből a csatlakozóbetét vágónyelvei előtti részen egy-egy támasz nyúlik kL Előnyös továbbá az, ha az alaptesten, annak fészkébe torkolló nyílás van kialakítva Ez a nyílás a túlfeszültség levezető csatlakoztatását teszi lehetővé. A találmány szerinti csatlakozószerelvényt az alábbiakban a mellékelt rajzokon bemutatott kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az la-lc. ábrák a találmány szerinti csatlakozó-2
