189705. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem szándékolt csuklómozgás megakadályozására és menetközbeni oldal stabilitás javítására kritikus út- és menetviszonyok esetén, mely a csuklós jármű forgópontjánál van felszerelve és nyergesvontatóknál csuklós autóbuszoknál vagy utánfutó járműrésszel csatolt járműveknél alkalmazható
1 189.705 2 szabályozható szépeinek az 1. ábrán vázlatosan ábrázolt űzetni helyzetében a folyadékáram zavartalnul áramlik át a 8 szelepen, úgyhogy a 4a-5b folyadékkamrák, valamint a 4b-5a folyadékkamrák között szabad folyadékcsere jöhet létre, miközben a térfogatkülönbségnek megfelelő áramot a 13 hidraulikus tároló fogadja be. A hidraulikus folyadéknak a 6c vezetéken átáramló árama bizonyos nyomás alatt áll, mivel a szabad átfolyást a 7 fojtás megakadályozza. Mivel a 4a, 4b 5a és 5b folyadékkamrák közötti kiegyenlítődés a 6a, 6b és 6c összekötő vezetékeken keresztül a 2 járműrésznek a 1 járműrészhez képesti elfordulásával arányos, azért a 6c összekötő vezetékben a folyadékáramlás sebessége is közvetlenül arányos a 2 járműrésznek a 3a csukló középtengely körüli elfordulási sebességével. Mivel a 6c összekötő vezetékben a folyadékáramlásnak a 6c összekötő vezetéken át való átáramlási sebességével függ össze a nyomás is, az a lehetőség adódik, hogy a 6c összekötő vezetékbeli nyomást közvetlenül mérőjelként használjuk a 3a csukló középtengely körüli elfordulási sebesség részére. Ezt a nyomást mindig a 9 és a 9a nyomásmérők érzékelik és a megfelelő mérőjelet az ST vezérlőberendezéshez továbbítják. Ha 2 járműrész az 1 járműiészhez képest nagyon gyors elforulásba kezd, akkor a 6c összekötő vezetékben a 7 fojtás előtt a nyomás erősen megnövekszik. Ez a nyomásnövekedés például akkor lép fel, ha a motormeghajtású 2 járműrész a keresztirányú tapadás csökkenése esetén az 1 és 2 jármű középtengelyét (ami a rajzon nincs feltüntetve) a 3a forgáspontján keresztül nem szándékoltan kifelé tolja, vagy ha a 2 Íárműrésznél heves kigyómozgás lép fel, miközben a tidraulikus folyadék megnövekedett nyomással préselő dik át a 7 fojtáson. Amennyiben a nyomás, amelyet a 9 és a 9a nyomásmérő mér, meghaladja az SÍ vezérlőberendezésben előre megállapított határértéket, a szabályozható 8 szelep működésbe lép, azaz csökkenti a keresztmetszetet. Ezáltal a jármű részeinek egymáshoz képesti csuklómozgása fékeződik, illetve egészen meggátlódik, például akkor, ha a 8 és 8b szelepek teljesen elzáródnak. A 8 szelep záródásakor a hidraulikus közeg például az Y irányú elforduláskor nem tud már a 4a és 5b folyadékkamrákból átáramlani a 4b és 5a folyadékkamrákba és ekkor az 1 és 2 járműrész közötti 3 forgó csukló a forgómozgás vonatkozásában záródik. A csuklónak ez a zártsága az ST vezérlőberendezés hatására mindaddig fennáll, míg a 9 illetve a 9a nyomásmérő által mért nyomás nem csökken, mivel a nyomás ilyen csökkenése azt jelenti, hogy például a jármű kígyómozgása megszűnt vagy azt, hogy a jármű Keresztirányú tapadása ismét biztosított. A 8 szelepnek a 2. ábrán ábrázolt záró állása ekkor ismét oldódik és a csuklós járműnek az X-el jelölt irányba történő menetmozgása következtében a csuklós jármű 1 és 2 járműrésze ismét egyenes helyzetbe kerül. A nyomásnak a vezérlőberendezéssel előre meghatározott és a 9, illetve a 9a nyomásmérővel mért határértékét az ST vezérlőberendezés a menetsebességtől függően határozza meg, a menetsebesség értékét pediß a 10 tachométer szolgáltatja. A 10 tacnométertől érkező sebességadatból az ST vezérlőberendezés megfelelő program-kapcsolás segítségével számítja ki azt a mindenkori nyomásértéket, amelynél a szabályozható 8 szelep keresztmetszete csökken, illetve ez a keresztmetszet teljesen elzáródik. Az ST vezérlőberendezésbe hasonló módon állandó, a járműre jellemző nyomáshatáiérték is rögzítetten betáplálható. A 3, ábra a berendezés olyan további kiviteli alakját ábrázolja, amelynél a 6c összekötő vezetéken bellii a 8 szeleppel párhuzamosan további 8a szelep van beiktatva. Ez a 8a szelep lehetővé teszi az ilyen jellegű járműnek akadálytalan tolatását, mivel a tolatásnál éppen gyors elfordulások lépnek fel az 1 és 2 járműrészek 4a csukló középtengelye körül. A 8 és a 8a szelep működési módját a 3-5. ábrák mutatják be. A csuklós jármű lassú haladása közben a 8 szelep nyitva van. A 10 tachométer segítségével meghatározott járműsebességtől függően az ST vezérlőberendezéssel vezérelt 8a szelep csökkenő járműsebességnél kinyílik és ily módon hatástalanná teszí a 7 fojtást. Ily módon a 8a szelep teljes keresztmetszete és ezzel a 6c összekötő vezeték szabaddá válik, úgy hogy a jármű tolatása és ily módon az 1 és 2 járműrészek egymáshoz viszonyított csuklómozgása akadálytalanul lehetséges fesz. Egyenes irányú menetnél és növekvő sebességnél az ST vezérlőberendezés aztán a 8a szelepet elzárja. Mivel a 8 szelep továbbra is nyitva van, most már a 7 fojtás hatásossá válik. A 6c összekötő vezetékben több 7 fojtás is elhelyezhető, aminek következtében a 4 és 5 hidraulikus hengerek 4a. 4b. 5a és 5b megfelelő folyadékkamrái között a folyadékcsere csillapított lesz és még ráadásul ennek a folydékcserének a csillapítása következtében a járműrészek egymáshoz képest esetleg fellépő ingamozgása is csillapítottá válik. A 3. ábrán a két 8 és 8a szelep nyitott, a 4. ábrán a 8 szelep nyitva, a 8a szelep zárva van, az 5. ábrán pedig mindkét 8 és 8a szelep zárva van feltüntetve. A 150 átfolyás szabályozó szerkezetnek az 5. ábrán bemutatott üzemi helyzetében a 100 berendezés a-3 forgó csuklót záró helyzetében van, mivel ebben az üzemi helyzetben a 6a, 6b és 6c összekötő vezetéken keresztül a 4a, 4b, 5a és 5b folyadékkamrák között folyadékcsere nem jöhet létre. Az egyes folyadékkamrák közötti folyadékcsere sebességétől független, az egyes folyadékkamrák különböző térfogata következtében létrejövő nyomásnövekedést a 6c összekötő vezetékhez csatlakoztatott 13 hidraulikus tároló veszi fel. Ez különösen azért szükséges, mivel az egyes 4 és 5 hidraulikus hengerek megfelelő 4a, 4b, 5a és 5b folyadékkamiáinak különböző térfogatváltozása van a 40 és 50 merülődugattyúk mozgása következtében, tekintettel arra, hogy a 41 és 51 dugattyúmdak is valamelyik folyadékkamrában vannak. A csuklószög szabályozó és határoló berendezés 6-8. ábráin bemutatott kiviteli alakjánál a berendezés a 140 támasztó szerkezetből és a 250 átfolyás korlátozó szerkezetből áll, A 140 támasztó szerkezet felépítése olyan, mint az előzőkben leírt szerkezeté. A 250 átfolyás korlátozó szerkezet, amelynek a 140 támasztó szerkezethez kapcsolódó működési módja azonos a 150 átfolyás korlátozó szerkezet működési módjával, a 12a, a 12b, 12c és 12d visszacsapó szelepkből, két 91 és 91a nyomásvezérlő kapcsolóból, a 71 fojtásból, a szabályozható 81 szelepből, valamint abból a 113 hidraulikus tárolóból épül fel, amely alkalmas módon a 6c, 6e, 6lc, 62c, 63c összekötő vezetékekben a következők szerint van elhelyezve. A 6c összekötő vezetéknek olyan 61c szakasza van, amelybe két, ellentétesen záródó 12a és 12b visszacsapó szelep, valamint két 91 és 91a nyo5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
