189705. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem szándékolt csuklómozgás megakadályozására és menetközbeni oldal stabilitás javítására kritikus út- és menetviszonyok esetén, mely a csuklós jármű forgópontjánál van felszerelve és nyergesvontatóknál csuklós autóbuszoknál vagy utánfutó járműrésszel csatolt járműveknél alkalmazható
1 189.705 2 szabályozható szépeinek az 1. ábrán vázlatosan ábrázolt üzemi helyzetében a folyadékáram zavartalnul áramlik át a 8 szelepen, úgyhogy a 4a-5b folyadékkamrák, valamint a 4b-5a folyadékkamrák között szabad folyadékcsere jöhet létre, miközben a térfogatkülönbségnek megfelelő áramot a 13 hidraulikus tároló fogadja be. A hidraulikus folyadéknak a 6c vezetéken átáramló árama bizonyos nyomás alatt áll, mivel a szabad átfolyást a 7 fojtás megakadályozza. Mivel a 4a, 4b 5a és 5b folyadékkamrák közötti kiegyenlítődés a 6a, 6b és 6c összekötő vezetékeken keresztül a 2 járműrésznek a 1 járműrészhez képesti elfordulásával arányos, azért a 6c összekötő vezetékben a folyadékáramlás sebessége is közvetlenül arányos a 2 járműrésznek a 3a csukló középtengely körüli elfordulási sebességével. Mivel a 6c összekötő vezetékben a folyadékáramlásnak a 6c összekötő vezetéken át való átáramlási sebességivel függ össze a nyomás is, az a lehetőség adódik, hogy a 6c összekötő vezetékbeli nyomást közvetlenül mérőjelként használjuk a 3a csukló középtengely körüli elfordulási sebesség részére. Ezt a nyomást mindig a 9 és a 9a nyomásmérők érzékelik és a megfelelő mérőjelet az ST vezérlőberendezéshez továbbítják. Ha 2 járműrész az 1 járműrészhez képest nagyon gyors elforulásba kezd, akkor a 6c összekötő vezetékben a 7 fojtás előtt a nyomás erősen megnövekszik. Ez a nyomásnövekedés például akkor lép fel, ha a motormeghajtású 2 járműrész a keresztirányú tapadás csökkenése esetén az 1 és 2 jármű középtengelyét (ami a rajzon nincs feltüntetve) a 3a forgáspontján keresztül nem szándékoltan kifelé tolja, vagy ha a 2 {'árműrésznél heves kígyómozgás lép fel, miközben a tidraulikus folyadék megnövekedett nyomással préselődik át a 7 fojtáson. Amennyiben a nyomás, amelyet a 9 és a 9a nyomásmérő mér, meghaladja az ST vezérlőberendezésben előre megállapított határértéket, a szabályozható 8 szelep működésbe lép, azaz csökkenti a keresztmetszetet. Ezáltal a jármű részeinek egymáshoz képesti csuklómozgása fékeződik, illetve egészen meggátlódik, például akkor, ha a 8 és 8b szelepek teljesen elzáródnak. A 8 szelep záródásakor a hidraulikus közeg például az Y irányú elforduláskor nem tud már a 4a és 5b folyadékkamrákból átáramlani a 4b és 5a folyadékkamrákba és ekkor az 1 és 2 járműrész közötti 3 forgó csukló a forgómozgás vonatkozásában záródik. A csuklónak ez a zártsága az ST vezérlőberendezés hatására mindaddig fennáll, míg a 9 illetve a 9a nyomásmérő által mért nyomás nem csökken, mivel a nyomás ilyen csökkenése azt jelenti, hogy például a jármű kígyómozgása megszűnt vagy azt, hogy a jármű keresztirányú tapadása ismét biztosított. A 8 szelepnek a 2. ábrán ábrázolt záró állása ekkor ismét oldódik és a csuklós járműnek az X-el jelölt irányba történő menetmozgása következtében a csuklós jármű 1 és 2 járműrésze ismét egyenes helyzetbe kerül. A nyomásnak a vezérlőberendezéssel előre meghatározott és a 9, illetve a 9a nyomásmérővel mért határértékét az ST vezérlőberendezés a menetsebességtől függően határozza meg, a menetsebesség értékét pedig a 10 tachométer szolgáltatja. A 10 tacnométertől érkező sebességadatból az ST vezérlőberendezés megfelelő program-kapcsolás segítségével számítja ki azt a mindenkori nyomásértéket, amelynél a szabályozható 8 szelep keresztmetszete csökken, illetve ez a keresztmetszet teljesen elzáródik. Az ST vezérlőberendezésbe hasonló módon állandó, a járműre jellemző nyomáshatárérték is rögzítetten betáplálható. A 3, ábra a berendezés olyan további kiviteli alakját ábrázolja, amelynél a 6c összekötő vezetéken belül a 8 szeleppel párhuzamosan további 8a szelep van beiktatva. Ez a 8a szelep lehetővé teszi az ilyen jellegű járműnek akadálytalan tolatását, mivel a tolatásnál éppen gyors elfordulások lépnek fel az 1 és 2 járműrészek 4a csukló középtengelye körül. A 8 és a 8a szelep működési módját a 3—5. ábrák mutatják be. A csuklós jármű lassú haladása közben a 8 szelep nyitva van. A 10 tachométer segítségével meghatározott járműsebességtől függően az ST vezérlőberendezéssel vezérelt 8a szelep csökkenő járműsebességnél kinyílik és ily módon hatástalanná teszi a 7 fojtást. Dy módon a 8a szelep teljes keresztmetszete és ezzel a 6c összekötő vezeték szabaddá válik, úgy hogy a jármű tolatása és ily módon az 1 és 2 járműrészek egymáshoz viszonyított csuklómozgása akadálytalanul lehetséges lesz. Egyenes irányú menetnél és növekvő sebességnél az ST vezérlőberendezés aztán a 8a szelepet elzárja. Mivel a 8 szelep továbbra is nyitva van, most már a 7 fojtás hatásossá válik. A 6c összekötő vezetékben több 7 fojtás is elhelyezhető, aminek következtében a 4 és 5 hidraulikus hengerek 4a. 4b. 5a és 5b megfelelő folyadékkamrái között a folyadékcsere csillapított lesz és még ráadásul ennek a folydékcserének a csillapítása következtében a járműrészek egymáshoz képest esetleg fellépő ingamozgása is csillapitottá válik. A 3. ábrán a két 8 és 8a szelep nyitott, a 4. ábrán a 8 szelep nyitva, a 8a szelep zárva van, az 5. ábrán pedig mindkét 8 és 8a szelep zárva van feltüntetve. A 150 átfolyás szabályozó szerkezetnek az 5. ábrán bemutatott üzemi helyzetében a 100 berendezés a-3 forgó csuklót záró helyzetében van, mivel ebben az üzemi helyzetben a 6a, 6b és 6c összekötő vezetéken keresztül a 4a, 4b, 5a és 5b folyadékkamrák között folyadékcsere nem jöhet létre. Az egyes folyadékkamrák közötti folyadékcsere sebességétől független, az egyes folyadékkamrák különböző térfogata következtében létrejövő nyomásnövekedést a 6c összekötő vezetékhez csatlakoztatott 13 hidraulikus tároló veszi fel. Ez különösen azért szükséges, mivel, az egyes 4 és 5 hidraulikus hengerek megfelelő 4a, 4b, 5a és 5b folyadékkamráinak különböző térfogatváltozása van a 40 és 50 merülődugattyúk mozgása következtében, tekintettel arra, hogy a 41 és 51 dugattyúrudak is valamelyik folyadékkamrában vannak. A csuklószög szabályozó és határoló berendezés 6-8. ábráin bemutatott kiviteli alakjánál a berendezés a 140 támasztó szerkezetből és a 250 átfolyás korlátozó szerkezetből áll A 140 támasztó szerkezet felépítése olyan, mint az előzőkben leírt szerkezeté. A 250 átfolyás korlátozó szerkezet, amelynek a 140 támasztó szerkezethez kapcsolódó működési módja azonos a 150 átfolyás korlátozó szerkezet működési módjával, a 12a, a 12b, 12c és 12d visszacsa-Íó szelepkből, két 91 és 91a nyomásvezérlő kapcsolóól, a 71 fojtásból, a szabályozható 81 szelepből, valamint abból a 113 hidraulikus tárolóból épül fel, amely alkalmas módon a 6c, 6e, 61c, 62c, 63c összekötő vezetékekben a következők szerint van eh helyezve. A 6c összekötő vezetéknek olyan 61c szakasza van, amelyike két, ellentétesen záródó 12a és 12b visszacsapó szelep, valamint két 91 és 91a nyo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
