189695. lajstromszámú szabadalom • Szinergizált gombaölőszerek
1 2 189 695 perzitású nedvszívó polimerizátumot is adhatunk a készítményekhez. Szemcsézett, adszorptív granulátumhordozókként pórusos típusú anyagok, így például horzsakő, téglatörmelék, szepiolit vagy bentonit, nem szorptív hordozóanyagokként pedig például kalcit vagy homok jöhetnek számításba. Ezen túlmenően számos szervetlen vagy szerves előgranulált anyagot, így különösen dolomitot vagy aprított növénymaradékot is használhatunk. Felületaktív vegyületekként a formázandó hatóanyagkombináció fajtája szerint nemionos, kationos és/vagy anionos tenzideket alkalmazhatunk, amelyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenzideken tenzidelegyeket is értünk. Megfelelő anionos tenzidek mind az úgynevezett vízoldható szappanok, mind pedig a vízoldható felületaktív szintetikus anyagok lehetnek. Szappanokként nagyobb (1022 szénatomos) zsírsavak alkálifém, alkáliföldfém vagy adott esetben helyettesített ammóniumsóit említjük meg. Ilyenek például az olaj- vagy sztearinsav, vagy a kókuszdió- vagy faggyúolajból nyerhető természetes zsírsavelegyek Na- vagy K-sói. Megemlítjük továbbá a zsírsav-metil-laurinsókat is. Gyakrabban alkalmazunk azonban úgynevezett szintetikus tenzjdeket, különösen zsírszulfonátokat, zsírszulfátokat, szulfonált benzimidazol-származékokat vagy alkil-szulfonátokat. A zsírszulfonatok vagy -szulfátok rendszerint alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben helyettesített ammóniumsók alakjában alkalmazhatók és 8-22 szénatomos alkilrésszel rendelkeznek. Az „alkilrész megjelölés az acilmaradékok alkiirészét is magában foglalja. Ilyenek például a ligninszulfonsav, dodecil-kénsavészter vagy valamely természetes zsírsavakból előállított zsíralkoholszulfátelegy Na- vagy Ca-sói. Ide tartoznak a kénsavészterek és a zsíralkohol-etilén-oxid-adduktumok szulfonsavainak a sói is. A szulfonált benzimidazol-származékok előnyösen 2-szulfonsavcsoport és egy 8-22 szénatomos zsírsavrészt tartalmaznak. Alkil-aríl-szulfonátok például a dodecil-benzolszulfonsav, a dibutil-naftalinszulfonsav vagy egy naftalinszulfonsav-foTmaldehid-kondenzációstermék Na-, Ca- vagy trietanol-amin-sói. Számításba jönnek továbbá a megfelelő foszfátok is, így például valamely p-nonil-fenol-(4-14)-etilén-oxid-adduktum foszforsavészterének a sói. Nemionos tenzidekként elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak és alkil-fenolok poli-glikol-éter-származékait említjük meg, amelyek 3-30 glikol-éter-csopOrtot és 8-20 szénatomot tartalmaznak az (alifás) szénhidrogénrészben és 6-18 szénatomot az alkil-fenol alkilrészében. További alkalmas nemionos tenzidek a vízoldható, 20-250 etiiénglikol-éter-csoportot és 10-100 propilénglikol-éter-csoportot tartalmazó poli(etilén-oxid)-adduktumok polipropilénglikolrs, etilén-diamino-polipropilénglikolra és az alkilláncban 1-10 szénatomot magában foglaló alkil-polipropilénglikolra számítva. Az említett vegyületek italában egy propiléngÜ- kol-egységre 1-5 etilénglikol-egységet tartalmaznak. Nemionos tenzidekként a nonii-fenol-poli(etoxi-ctanol-okat, a ricinusolaj-poli(glikoi-éter)-eket, a polipropilén/poli(ctilén-oxid)-adduktumokat, a tributil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60-fenoxi-polij-etilén-etanolt, a polietilénglikoh és az oktil-fenoxi-poli(etoxi-etano!)-t említjük meg. Számításba jönnek továbbá a polí-oxi-etilén-szorbitán-zsírsavészterek is, így a poli(oxi-etilén)-szorbitán-trioleát. A kationos tenzidek mindenekelőtt kvaterner ammóniumsók, amelyek N-szubsztituensként legalább egy 8-22 szénatomos alkjlcsoportot tartalmaznak és további szubsztituensként rövidszénláncú adott esetben halogénezett alkil-, benzil- vagy rövidszénláncú hídroxi-alkil-csoportokat foglalnak magukban. A sók előnyösen halogenidekként, metil-szulfátokként vagy etil-szulfátokként vannak jelen, például a sztearil-trimetil-ammónium-klorid vagy a benzil-di(2-klór-etil)-etil-ammónium-bromid. A formázási technikában használatos tenzidek többek között a következő irodalmi helyeken vannak leírva: j „Mc Çutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual’, BC Publishing Copr., Ringwood New Jersey, 1980 Sisely and Wood, „Encyclopedia of Surface Active Agents’,, Chemical Publishing Co., Inc. New York, 1980. A funglcid készítmények 0,1—95 töineg% hatóanyagkombinációt, 99,9-5 tömeg% szilárd vagy folyékony adalékanyagot, ezek között 0-25 tömeg%, különösen 0,1-25 tömeg% tenzidet tartalmaznak. Kereskedelmi áruként a koncentrátumok előnyösek, az egyéni felhasználók azonban rendszerint a hígított szereket kedvelik. A szerek további adalékanyagokat, így stabilizátorokat, habzásgátlókat, viszkozitásszabályozókat, kötőanyagokat, tapadást elősegítő szereket is tartalmaznak, valamint műtrágyákkal vagy más hatóanyagokkal keverhetők, speciális hatások elérése érdekében. A fungicid szerek formálását néhány példán mutatjuk be anélkül, hogy a találmány körét ezekre a készítményekre korlátoznánk. Formázási példák folyékony (I) képletű vegyületet tartalmazó készítményre (% = tömegszázalék) 1. Emuigeálható koncentrátumok a) b) c) Hatóanyag-kombináció (I) képletű és (À), (B), (D) vagy (E) képletű vegyületekből, 1 :5-1 :50 tömegarány 25% 40% 50% Ca-dodecil-benzolszulfonát 5% 8% 6% Ricinusolaj-poli(etilénglikol-éter (36 mól etüén-oxid) 5% - -Tributil-fenoxi-poli(etilénglikol-éter) (30 mól etilén-oxid) — 12% 4% Ciklohexanon — 15% 20% Xilolelegy 65% 25% 20% A fenti koncentrátumokból vízzel való hígítássaf a kívánt töménységű emulzió előállítható. 2. Oldatok a) b) c) d) Hatóanyag-kombináció (I) képletű és (A), (B), (D) vagy (E) képletű vegyületekből, (1 : 5)-(l : 50) tömegarány 80% 10% 5% 95% Etilénglikol-monometil-éter 20% - - -Polietilénglikol (mólsúly 400) - 70% — — 4
