189663. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 8-oxi-kinolin-származékokat tartalmazó készítmények herbicidek fitotoxikus hatásának csökkentésére, valamint eljárás 8-oxi-kinolinszármazékok előállítására
1 2 uz adalékanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív szerekkel (tenzidekkel) alaposan elkeverve és/vagy eldörzsölve állítjuk elő. Oldószerek például a következő anyagok lehetnek: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, például xilolelegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsav-észterek, például a dibutil- vagy dioktíl-fíalát, alifás szénhidrogének, például a ciklohexán, vagy paraffinok, alkoholok és glikolok, valamint az éterek és észterek, például az etanol, etilén-glikol, etilén-gükol-monometil- vagy etil-éter, ketonok, például a ciklohexanon, az erősen poláros oldószerek, például az N-metil-pirrolidon, dimetil-szulfoxid, vagy dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, például epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj. Szilárd hordozóanyagok, például a porozószerek és diszpergálható porok előállításához, általában a természetes porított kőzetek, például a kaiéit, tálkám, kaolin, montmoríilonit vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására alkalmazhatók nagydiszperzitású kovasavak vagy nagydíszperzitású nedvszívó poliinerizátumok is. Formázott adszorptív granulátum-hordozóként a porózus anyagok, például habkő, téglatörmelék, szepíolít, vagy bentonit, nem-szorptív hordozóanyagként például a kaolit vagy homok jöhet számításba. Felületaktív szerekként a formálandó (I) általános képletű vegyülettó'l és adott esetben a mezőgazdasági vegyszertől függően nemionos, kationos és/vagy aniortos tenzidek alkalmazhatók, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenzidekként a tenzid-elegyek is értendők. Alkalmas aníonos tenzidek például az úgynevezett vízoldható szappanok és a vízoldható szintetikus felületaktív szerek. Szappanok például a hosszúláncú, 10-22 szénatomos zsírsavak, alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsói, például az olajvagy sztearinsav vagy a természetes zsírsavelegyek, például kókuszolaj vagy faggyúolaj nátrium- vagy káliumsói. Megemlítendők ezen kívül a zsírsav-metil•laurínsók is. Előnyösen azonban inkább úgynevezett szintetikus tenzideket, főleg zsírsav-szulfátokat, zsírsav-szulfonátokat, szulfonált benzimidazol-származékokat vagy alkil-aril-szulfonátokat használunk. A zsírsav-szulfonátok és -szulfátok általában alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált atnmóniumsóként fordulnak elő és 8-22 szénatomos alkilrészt tartalmaznak, és az alkilcsoport egyben az alcsoportok alkilrésze is lehet. Ilyen vegyület például a linginszulfonsav, a dodecil-kénsav-észter vagy egy természetes zsírsavakból nyert zsíralkohol-szulfát-elegy nátrium- vagy kalciumsója. Ide tartoznak a /zsíralkoho!/-/etilén-oxid/-adduktok kénsav- és szulfonsav-észtereinek sói is. Alkil-aril-szulfonátok például a dodecil-benzolszulfonsav, dibutil-naftalinszulfonsav . vagy naftalinszulfonsav-formaldelúd kondenzációs termék nátrium-, kálium- vagy trictanol-amin-sói. Alkalmazhatok ezen kívül megfelelő foszfátok, például /p-nonil-fenol/-/(4-14)-etilén-oxld/-addukt ioszforsav-észterének sói vagy foszfolipidek is. Megfelelő nemionos tenzidek elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak és alkil-fenolok poli(glikol-éter)-származékai, melyek 3-30 glikoléter-csoportot, az alifás szénhidrogén-gyökben 8-20 szénatomot és az alkilfenil alkilrészében 6-18 szénatomot tartalmaznak. További alkalmas nemionos tenzidek a poli(projilénglikol), etilén-diamino-poli(propilénglîkoî) és az tlkilláncban 1-10 szénatomot tartalmazó alkil-poli(propilénglikol) vízoldható, 20-250 etilénglikoléter-csoportot és 10—100 propilénglikol-éter-csoportot tartalmazó poli(etilén-oxid)-addukja). E vegyületek általában propilénglikol-egységenként 1-5 etilénglikol-egységet tartalmaznak. Nemionos tenzidek például a nonil-fenll-poli-(etoxi-etanol)-vegyületek, ricin usolaj-poh(glikoléter), /poli(propilén-oxid)-/poli(etilén-oxid)/-addukok, tributil-fenoxi-/poli(etoxi-etanol)/-ipo!i(etiíénglikol)/- és oktil-fenoxi-poli(etoxi-etanol). Ugyancsak használhatók a poli(oxi-etil)-szorbitán zsírsav-észterei, például a poli(oxi-etilén)-szorbitán-trioleát is. Kationos tenzidek mindenekelőtt a kvatemer ammóniumsók, melyek N-szubsztituensként legalább egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak és a további szubsztituensek rövidszénláncú, adott esetben halogénezett alkil-, benzil- vagy rövidszénláncú hidroxi-alkil-csoportok. A sók elsősorban halogenidek, metil-szulfátok, vagy etil-szulfátok, például a szíearil-trimetil-ammónium-klorid vagy a benzil-bisz(2-klór-etil)-etil-ammónium-brómid. A formálásnál alkalmazott tenzideket például a következő irodalmak ismertetik: „Mc;i Cutcheon Detergents and Emulsifiers Annual : NC Publishing Corporation, Ringwood, New Jersey, 1980 és Sisely és Wood „Encyclopedia of Surface Active Agents , Chemical Publishing Co., Inc., New York, 1980. A találmány szerinti antidotum készítmények 0,5—75 t% (I) általános képletű hatóanyagot, 0,5 — 25 t% segédanyagot, így például emulgeátort, nedvesítőszert, vizet és más oldószert tartalmaznak. Abban az esetben, ha a készítmény a herbicidet is tartalmazza, az antidotum és herbicid összmennyisége 0,5-90 t%. Kereskedelmi forgalomban előnyösek a koncentrált készítmények, a végső felhasználó azonban általában hígított készítményt használ. A készítmények további adalékanyagokat is tartalmazhatnak, például stabilizator!, habzásgátlót, viszkozitást szabályozó anyagot, kötőanyagot, tapadást elősegítő anyagot, trágyát és hasonlókat. Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítményeket különböző módszerekkel használhatjuk kultúrnövények herbicidek által okozott károsodásának csökkentésére. Ilyen módszerek az alábbiak: i) Magcsávázás a) A magok csávázása szóróporként formált hatóanyaggal, melynek során a magokat és a készítményt alkalmas edényben a magok felületén keletkező egyenletes bevonat keletkezéséig ráztatjuk (száraz csávázás). A csávázás során 100 kg vetőmagra számítva 10-500 g (I) általános képletű-hatóanyagot (40 g és 2 kg közötti mennyiségű szóróport) használunk. b) A magok csávázása az a) pont szerinti módszerrel, az (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazó emulziókoncentrátummal (nedves csávázás). 189 663 s 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
