189663. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 8-oxi-kinolin-származékokat tartalmazó készítmények herbicidek fitotoxikus hatásának csökkentésére, valamint eljárás 8-oxi-kinolinszármazékok előállítására

1 2 uz adalékanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív szerekkel (tenzidekkel) alaposan elkeverve és/vagy eldörzsölve állítjuk elő. Oldószerek például a következő anyagok lehetnek: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénato­mos frakciók, például xilolelegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsav-észterek, például a dibutil- vagy dioktíl-fíalát, alifás szénhidrogének, például a ciklo­­hexán, vagy paraffinok, alkoholok és glikolok, vala­mint az éterek és észterek, például az etanol, etilén­­-glikol, etilén-gükol-monometil- vagy etil-éter, keto­nok, például a ciklohexanon, az erősen poláros oldó­szerek, például az N-metil-pirrolidon, dimetil-szulfo­­xid, vagy dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, például epoxidált kókusz­olaj vagy szójaolaj. Szilárd hordozóanyagok, például a porozószerek és diszpergálható porok előállításához, általában a természetes porított kőzetek, például a kaiéit, tál­kám, kaolin, montmoríilonit vagy attapulgit. A fi­zikai tulajdonságok javítására alkalmazhatók nagy­­diszperzitású kovasavak vagy nagydíszperzitású nedv­szívó poliinerizátumok is. Formázott adszorptív granulátum-hordozóként a porózus anyagok, pél­dául habkő, téglatörmelék, szepíolít, vagy bentonit, nem-szorptív hordozóanyagként például a kaolit vagy homok jöhet számításba. Felületaktív szerekként a formálandó (I) általános képletű vegyülettó'l és adott esetben a mezőgazdasági vegyszertől függően nemionos, kationos és/vagy an­­iortos tenzidek alkalmazhatók, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendel­keznek. Tenzidekként a tenzid-elegyek is értendők. Alkalmas aníonos tenzidek például az úgynevezett vízoldható szappanok és a vízoldható szintetikus felületaktív szerek. Szappanok például a hosszúláncú, 10-22 szénato­mos zsírsavak, alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsói, például az olaj­vagy sztearinsav vagy a természetes zsírsavelegyek, például kókuszolaj vagy faggyúolaj nátrium- vagy káliumsói. Megemlítendők ezen kívül a zsírsav-metil­­•laurínsók is. Előnyösen azonban inkább úgynevezett szintetikus tenzideket, főleg zsírsav-szulfátokat, zsírsav-szulfo­­nátokat, szulfonált benzimidazol-származékokat vagy alkil-aril-szulfonátokat használunk. A zsírsav-szulfonátok és -szulfátok általában al­kálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubszti­tuált atnmóniumsóként fordulnak elő és 8-22 szén­­atomos alkilrészt tartalmaznak, és az alkilcsoport egyben az alcsoportok alkilrésze is lehet. Ilyen ve­­gyület például a linginszulfonsav, a dodecil-kénsav­­-észter vagy egy természetes zsírsavakból nyert zsír­­alkohol-szulfát-elegy nátrium- vagy kalciumsója. Ide tartoznak a /zsíralkoho!/-/etilén-oxid/-adduktok kén­sav- és szulfonsav-észtereinek sói is. Alkil-aril-szulfo­­nátok például a dodecil-benzolszulfonsav, dibutil­­-naftalinszulfonsav . vagy naftalinszulfonsav-formal­­delúd kondenzációs termék nátrium-, kálium- vagy trictanol-amin-sói. Alkalmazhatok ezen kívül megfelelő foszfátok, például /p-nonil-fenol/-/(4-14)-etilén-oxld/-addukt ioszforsav-észterének sói vagy foszfolipidek is. Megfelelő nemionos tenzidek elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak és alkil-fenolok poli(glikol-éter)-szárma­­zékai, melyek 3-30 glikoléter-csoportot, az alifás szénhidrogén-gyökben 8-20 szénatomot és az alkil­­fenil alkilrészében 6-18 szénatomot tartalmaznak. További alkalmas nemionos tenzidek a poli(pro­­jilénglikol), etilén-diamino-poli(propilénglîkoî) és az tlkilláncban 1-10 szénatomot tartalmazó alkil-poli­­(propilénglikol) vízoldható, 20-250 etilénglikol­­éter-csoportot és 10—100 propilénglikol-éter-cso­­portot tartalmazó poli(etilén-oxid)-addukja). E vegyü­­letek általában propilénglikol-egységenként 1-5 etilén­­glikol-egységet tartalmaznak. Nemionos tenzidek például a nonil-fenll-poli­­-(etoxi-etanol)-vegyületek, ricin usolaj-poh(glikol­­éter), /poli(propilén-oxid)-/poli(etilén-oxid)/-addukok, tributil-fenoxi-/poli(etoxi-etanol)/-ipo!i(etiíénglikol)/- és oktil-fenoxi-poli(etoxi-etanol). Ugyancsak használ­hatók a poli(oxi-etil)-szorbitán zsírsav-észterei, pél­dául a poli(oxi-etilén)-szorbitán-trioleát is. Kationos tenzidek mindenekelőtt a kvatemer ammóniumsók, melyek N-szubsztituensként legalább egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak és a további szubsztituensek rövidszénláncú, adott esetben halogénezett alkil-, benzil- vagy rövidszén­láncú hidroxi-alkil-csoportok. A sók elsősorban halogenidek, metil-szulfátok, vagy etil-szulfátok, pél­dául a szíearil-trimetil-ammónium-klorid vagy a ben­­zil-bisz(2-klór-etil)-etil-ammónium-brómid. A formálásnál alkalmazott tenzideket például a következő irodalmak ismertetik: „Mc;i Cutcheon Detergents and Emulsifiers Annual : NC Publishing Corporation, Ringwood, New Jersey, 1980 és Sisely és Wood „Encyclopedia of Surface Active Agents , Chemical Publishing Co., Inc., New York, 1980. A találmány szerinti antidotum készítmények 0,5—75 t% (I) általános képletű hatóanyagot, 0,5 — 25 t% segédanyagot, így például emulgeátort, nedve­sítőszert, vizet és más oldószert tartalmaznak. Ab­ban az esetben, ha a készítmény a herbicidet is tar­talmazza, az antidotum és herbicid összmennyisége 0,5-90 t%. Kereskedelmi forgalomban előnyösek a kon­centrált készítmények, a végső felhasználó azon­ban általában hígított készítményt használ. A készítmények további adalékanyagokat is tar­talmazhatnak, például stabilizator!, habzásgátlót, viszkozitást szabályozó anyagot, kötőanyagot, ta­padást elősegítő anyagot, trágyát és hasonlókat. Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartal­mazó készítményeket különböző módszerekkel használhatjuk kultúrnövények herbicidek által oko­zott károsodásának csökkentésére. Ilyen módszerek az alábbiak: i) Magcsávázás a) A magok csávázása szóróporként formált ható­anyaggal, melynek során a magokat és a készítményt alkalmas edényben a magok felületén keletkező egyenletes bevonat keletkezéséig ráztatjuk (száraz csávázás). A csávázás során 100 kg vetőmagra számít­va 10-500 g (I) általános képletű-hatóanyagot (40 g és 2 kg közötti mennyiségű szóróport) használunk. b) A magok csávázása az a) pont szerinti mód­szerrel, az (I) általános képletű hatóanyagot tartal­mazó emulziókoncentrátummal (nedves csávázás). 189 663 s 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents