189661. lajstromszámú szabadalom • Vakításmentes világító berendezés főleg közútijárművek számára
1 189.661 2 A találmány tárgya vakításmentes világítóberendezés főleg közúti járművek számára, amely a járműre szerelve meggátolja a szemből, illetve az előttük közlekedők elvakítását, elősegíti a balesetmentes közlekedést. A napjainkban forgalomban lévő, közismert tompított fényszóró szerkezeti tulajdonságai miatt egy bizonyos távolságnál messzebb és nagyobb fényerővel csak a tompítottság rovására, vakító hatás növelésével képes. A járművek fényszóróinak vakító hatása közismert, amely abból adódik, hogy a szemből jövők, illetve a jármű előtt haladók szemmagasságában, annak irányába is jelentős fényt bocsát ki. Tovább rontja a helyzetet az a tény is, hogy közútjainkon sok jármű közlekedik rosszul beállított világítóberendezéssel. Dr. Flämisch Ottó: Gépjármű diagnosztika tárgyú „Módszerek és eljárások rejtett hibák feltárására” alcímű könyvében (Műszaki Könyvkiadó, 1980) röviden foglalkozik a járművek világítóberendezéseivel is, amelyben megállapítja, hogy e téren a közúti biztonság ellentmondó követelményeket támaszt, a két ismert és egymásnak ellentmondó követelmény egyidejű teljesítése pedig lehetetlen. A jelenleg közlekedő járművek világítóberendezései kompromiszszumos megoldások, amelyek ,^z úgy világítson, hogy ne vakítson”elvre épülnek. Az ismert világítóberendezések tehát csak úgy képesek kellő távolságra az előttük lévő megvilágítandó felületet bevilágítani, hogy közben másokat elvakítanak. Az 1.622.011 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírás fényszórók elé helyezhető lemezes rácsszerkezetet ismertet, amely feszítő és rögzítő szerkezeti elemek (rugós mechanizmusok) segítségével mozgatható. A rácsszerkezet lemezei fényreflektáló, valamint fényelnyelő tulajdonságúak. A fényszóró tükröző felületéről a rácsszerkezetre érkező fénysugarakat a lemezek tovább irányítják, illetve jelentős részüket el is nyelik. így a fényszóró hatásfoka nem megfelelő, kevés a kijutó hasznos fény, amelynek egy része többszörös visszaverődés után távozik csak a világítóberendezésből. A megoldás a fénysugarak többségét a tervezett irányba, egy sugárnyalábba gyűjti össze. Az NSZK-beli szabadalmi leírás azonban bizonyos fénysugarakkal — pl.: azokkal, amelyek közvetlenül, visszaverődés nélkül jutnak a lemezes rácsszerkezetre — nem számol, ezek pedig akadálytalanul, illetve csekély akadállyal,elnyelődéssel jutnak keresztül a lemezes rácsszerkezeten és a szemből jövők szemébe irányulnak. A fényszóróra szerelt feszítő, rögzítő szerkezetekkel rendelkező mozgatható lemezes rácsszerkezet működtetése nehézkes, az alkalmazott szerkezeti elemek pl. rugók, görgők (csapok) miatt az ismert világítóberendezés felépítése robosztus. A találmány célja az ismert megoldások hiányosságainak a kiküszöbölése, a „látni és látszani” feladatból elsősorban „a látni ” feladat fokozott mértékű megoldása - a látszani” feladat teljesítéséről az amúgy is kötelezően forgalomban lévő világítóberendezések gondoskodnak — a szemből jövők, illetve a jármű előtt haladók zavarása nélkül, a vakító hatás kerülésével. Az ismert világítóberendezések járművek számára tükröző felülettel rendelkező ívelt lámpatestet, azon belül elhelyezett fényforrást, valamint a lámpatesthez csatlakozó fénytörő optikai testet tartalmaznak. A lámpatest középvonala a megvilágítandó felület síkjával általában szöget zár be. Felismertük, hogy a vakításmentesség egyik előfeltételeként magában már az önmagában ismert lámpatestben célszerű a fénysugarakat megfelelő módon irányítani, ezért a fényforrás az ívelt lámpatest tükröző felületének fókuszában van elhelyezve. Ezáltal a tükröző felületről visszavert fénysugarak párhuzamosak lesznek a tükröző felület optikai tengelyével. A lámpatestből visszaverődés nélkül, tehát a fényforrásból közvetlenül kikerülő fénysugarakat szintén előnyösen párhuzamos fénysugarakká alakíthatjuk a jó fényhasznosítás érdekében. Ezt elérhetjük pádául olymódon, hogy a fényforrás egy részét foncsorozással látjuk el, amelyről a szóbanforgó fénysugarak visszaverődnek. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a fényforrás elé gyűjtőlencsét helyezünk el olyan távolságra,hogy a fényforrás a gyűjtőlencse fókuszába kerüljön. A gyűjtőlencse a fényforrásból közvetlenül ráeső fénysugarakat szintén párhuzamos fénysugarakká alakítja. Az ismertetett módon a fényforrás fénysugarainak jelentős része a tükröző felület optikai tengelyével párhuzamos fénysugarakká alakítható. Felismertük továbbá, hogy ha a tükröző felület optikai tengelyével párhuzamos egymást követő fényáteresztő és fényt át nem eresztő rétegekből álló rácsszerkezetet helyezünk el, és azt megfelelően méretezzük,úgy biztosítható a vakításmentesség. A találmány tárgya vakításmentes világítóberendezés főleg közúti járművek számára, amelynek tükröző felülettel rendelkező ívelt lámpateste, a lámpatesten belül elhelyezett fényforrása, valamint a lámpatesthez csatlakozó fény törő optikai teste van, a lámpatest középvonala megvilágítandó felület síkjával a-szöget zár be, és a fénysugarak útjában elhelyezett rácsszerkezetet tartalmaz. A világítóberendezés úgy van kialakítva,hogy a fényforrás az ívelt lámpatest tükröző felületének fókuszában, a rácsszerkezet pedig a fénytörő optikai test és a tükröző felület között van elhelyezve, és a tükröző felület optikai tengelyével párhuzamos, egymást követő fény áteresztő és fényt át nemeresztő rétegekből van kiképezve olymódon, hogy a fényáteresztő réteg vastagsága megfelelő képlet alapján van kiképezve. A képletet az ábrák részletes ismertetésénél közöljük. A találmány szerinti vakításmentes világítóberendezés lehetséges példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ahol — az 1. ábra a vakításmentesség elvi rajzát, — a 2. ábra az 1. ábra térbeli magyarázatát, — a 3. és 4. ábra a rácsszerkezet méretezéséhez szükséges geometriai kialakítást, \ — az 5. ábra a világítóberendezés kiviteli alakját, — a 6. ábra pedig a fény törő optikai test célszerű kialakítását ábrázolja. Az 1. ábrán T tükröző felülettel rendelkező ívelt lámpatesten belül F foglalatban lévő I fényforrás látható. A fénysugarak útjában a T tükröző felület optikai tengelyével párhuzamos, egymást követő fényáteresztő és fényt át nem eresztő L2 ,Lj rétegekből kiképzett R rácsszerkezet van elhelyezve. 1 . helyzetből tekintve a fényáteresztő Lj rétegeken keresztül szemünkbe jut az I fényfonás f fénysugara, látjuk a T tükröző felületet és az I fényforrást. A 2.helyzetből nézve a fényt át nem eresztő Lj réteg A éle fedi a vele szomszédos fényt át nem eresztő Lt réteg B élét. Ez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
