189652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-fenil-imidazo [4,5-c]-piridin-származékok előállítására

1 2 képesség növeléséhez szükséges ** Sósavas sóként tesztelt vegyület Tengerimalac tüdejének SRS-A az anafUaxis lassan reagáló vegyülete inhibiálása Hím, általában 1-2 hetes Hartley tengerimalacokat ovaltuminnal szemben érzékennyé tettünk 0,15 ml ovaltuminnal szemben aktívan érzékennyé tett ten­­gerlmalacokból nyert hiperimmun szérum intra­­perltoneáljs beadagolásával. Két vagy több nap múlva az állatokat lefejeztük, a tüdőt kivágtuk és a tüdő artérián keresztül Krebs bikarbónát oldattal, amely­nek összetétele mól/l-ben: KC1, 4.6, CacL2 . 2H20, 1.8, KH2P04, 1.2, MgS04,7H20,1.2, Nad, 118.2, NaHC03, 24.8, dextróz, 10.0, átmostuk. A rosszul átmosott és véres részeket, kivágtuk. A normális tü­dőt 1 mm-es magas részekre vágtuk, Mcllwain szövet­vágóval, Krebs oldattal mostuk és 400 mg-os egyenlő részekre osztottuk. A részekre osztott szövetet ez­után 15 percig 37°C-on Krebs oldatban inkubál­­tuk úgy, hogy az oldat indometacint, ami SRS-A felszabadulást optimálta, valamint megfelelő kívánt külső aktív hatóanyagot tartalmazott. Ezután annyi antigént (ovalbumint) adtunk az oldathoz, hogy a végkoncentrációja 1 x 10'5 g/ml legyen. 15 perccel ezután az inkubációs közéjét le­­dekantáltuk és centrifugáltuk 3,00 x g erővel, 4 C-on 5 percig. A felúszót összegyűjtöttük és SRS-A-val vizsgáltuk számítógépes biológiai kísérletben izolált ‘tengerimalac csipőbél felhasználásával (Fleisch és munkatársai, J. Pharmacol. Exp. Ther., 209, 238— 243, 1979). Az STS-A felszabadulást vizsgáltuk külső hatóanyag jelenlétében összehasonlítva a kontroll mintával és az eredményeket az SRS-A felszabadulás inhibiálási százalékban adtuk meg. A 2-(2,4-dimetoxi-fenil)-imidazo[4,5-c]piridin hid­­roklorid lxlO’5 m koncentrációban 19.4%-kal, lxlO’4 m koncentrációban 45,1%-ban inhibiálta az SRS-A felszabadulást. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) vagy (la) általános képletű vegyü­­letek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik előállí­tására, ahol R2 és R3 jelentése egymástól függetlenül lehet hidro­génatom, 14 szénatomszámú alkilcsoport, 14 szénatomszámú alkoxicsoport, 14 szénatomszámú alkiltiocsoport, 14 szénatomszámú alkil-szulfinil­­-csoport, 14 szénatomos alil-szulfonil-csoport, ha­logénatom, cianocsoport, nitrocsoport, 14 szén­­■ atomszámú alkil-amino-csoport, vagy co-helyzet­­ben Z-O-csoporttal szubsztituált 14 szénatomszá­mú alkoxicsoport, ahol O jelentése lehet oxigénatom, kénatom, vagy szul­­flnilcsoport, Z jelentése lehet 14 szénatomszámú alkilcsoport, vagy fenilcsoport és IL» jelentése hidrogénatom, 14 szénatomszámú alkilcsoport vagy 14 szénatomszámú alkoxi­csoport, feltéve, hogy i amennyiben R2, R3 és R4 közül kettő jelentése hidrogénatom, akkor R2, R3 valamint R4 közül a harmadik jelentése hidrogénatomtól, halogén­atomtól, nitrocsoporttól vagy 1-2 szénatomszámú alkoxicsoporttól eltérő, ü amennyiben R2, R3 és R4 közül az egyik jelentése hidrogénatom és valamely másik jelentése 1-2 szénatomszámú alkoxicsoport, akkor R2, R3 és R4 közül a harmadik jelentése 1-2 szénatom­számú alkoxicsoporttól eltérő, azzal jellemezve, hogy (a) a 0II) képletű 3,4-diamino-piridint inert oldó­szerben (IV) általános képletű vegyülettel reagál­­tatjuk, ahol B jelentése karboxilcsoport, karboxil­­csoport-származék, cianocsoport, vagy tioamid­­csoport, és R2, R3 és R4 a fenti, vagy (b) az 0) vagy (a) általános képletű vegyületet, ahol R2 vagy R3 közül legalább az egyik jelentése 14 szénatomszámú alkiltiocsoport, vagy ZO csoporttal szubsztituált 14 szénatomszámú alko­xicsoport, ahol O jelentése kénatom, Z és R4 a fenti, valamely peroxisawal. pozitív halogénfor­rással, vagy aktív Mn02 forrással oxidáljuk olyan (I) vagy (la) általános képletű vegyületek előállí­tására, alvói R2 és R3 közül legalább az egyik je­lentése 14 szénatomszámú alkil-szulfinil-csoport, 14 szénatomszámú alkil-szulfonil-csoport vagy Z-O-csoporttal szubsztituált 14 szénatomszámú alkoxicsoport, ahol O jelentése szulfinilcsoport R4 és Z a tárgy i kör szerinti és kívánt esetben az a) vagy b) eljárással kapott vegyü­letet gyógyszerészetileg elfogadható sóvá alakítjuk. (Elsőbbsége: 1983.05.02.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) és (la) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik előállítására, ahol R2, R3, R4 és O az 1. igénypontban megadott és Z fenilcsoport, azzal j e 11 e m ez v e, hogy megfelelően szubszti­tuált anyagokból indulunk ki. (Elsőbbsége: 1982.05.03.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) vagy (la) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 és R3 közül legalább az egyik jelentése 14 szén­atomszámú alkoxicsoport, 14 szénatomszámú alkil­­-szulfinil-csoport, 14 szénatomszámú alkil-szulfonil­­csoport, vagy 14 szénatomszámú alkilcsoport, és R4 az 1. igénypontban megadott, azzal jellemez­­v e, hogy olyan (IV) általános képletű vegyülete kből indulunk ki, ahol R2, R3 és R4 a fenti, illetve olyan (I) vagy (la) általános képletű vegyületeket oxidá­lunk, ahol R2 és R3 közül legalább az egyik 14 szénatomszámú alkiltiocsoport. (Elsőbbsége: 1983.05.02.) 4. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás 2-/2-metoxi-4-(metil-szulfmil)-fenil/-imidazo[4,5-cjpiridin vagy gyógyszerészetileg elfogadható sójának előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-(2-metoxi4-metil­­merkapto-fenil)-imidazo[4,5-c]piridint m-klór-perben­­zoesawal oxidálunk. (Elsőbbsége: 1982.05.03.) 5. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás 2-/2-metoxi-4-(metil-szulfonÜ)-fen3]/-lmidazo[4,5-clpiridin vagy gyógyszerészetileg elfogadható sójának előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-(2-metoxi4-metil­­merkapto-fenil)-imidazo[4,5-c]piridint nátrium-meta­­periodiddal oxidálunk. (Elsőbbsége: 1982.05.03) 6. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás 2-/2-metoxi-4-metilmerkapto-fenil/-imidazo[4,5-c]plridin vagy gyógyszerészetileg elfogadható sójának előállítására, azzal jellemezve, hogy 3,4-diamino-piridint 11 189 652 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents