189649. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,2,4-triazoI-1-il-propionitril-származékokat tartalmazó fungicid, baktericid és növénynövekedést szabályozó készítmények, és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 2 9. példa Szisztematikus hatás kikelés előtti talajkezelés esetén a cukorrépa-lisztharmat, Erysíphe polygoni ellen, melegházban Cukorrépa elültetése után a magokat tartalmazó edényt 0,3 kg hatóanyag/hektár mennyiségnek megfelelő készítménnyel permeteztük be, és kezeletlen edények mellett, melegházban tartottuk 20°C hőmérsékleten. A növények kikelése után (12 -,14/edény) addig vártunk, míg a növények az első két lomblevelet kihajtották, majd ezután a növényeket a valódi répa lisztharmat kórokozójának, Erysiphe polygoninak száraz spóráival végzett beporzásával inokuláltuk. Három hét elteltével (a talajkezelést követő 6 hét elteltével) a levelek fertőzöttségét kiértékeltük. A fungicid hatás csak a hatóanyagoknak a talajból történő felvételével jöhetett létre, és azt a következőképpen értékeltük: 100 ~Fertőzés a kezelt növényeken , 100 Fertőzés a kezeletlen növényeken natas. A találmány szerinti hatóanyagokat 20 t%-os permetezőporként alkalmaztuk. Valamennyi Kezelési koncentráció, illetve anyag elviselhctőnck bizonyult a növények számára, és a kezeletlen kontrollokhoz képest erősebb, tömzsibb növekedést eredményezett. \ készítményben %-os lévő vegyület hatás sorszáma 12. 100 13. 100 14. 100 10. példa Szóját és búzát kikelés előtt a vizsgált hatóanyagok 25 tömeg%-os emulziókoncentrátumot permeteztünk be. Az alkalmazott mennyiség 2 kg hatóanyag/ha dózisnak felelt meg. Ezután a növényeket melegházban tartottuk, és' a kísérletet három hét elteltével értékeltük. Az alábbi táblázat a mért, %-os növekedésgátlást mutatja. A készítményben Növekedésgátlás (%) lévő vegyület szója búza sorszáma 2. 39 28 3. 22 28 7. 17 7 9. 0 17 13. 4 14 14. 17 24 18. 13 14 19. 4 14 22. 65 21 23. 30 17 25. 35 24 26. 35 24 összehasonlító anyag 2-ldór-etil-trimetil-ammónium-klorid 0 17 . A fenti táblázatból kitűnik, hogy a találmány szerinti készítmények általában hatékonyabbak az összehasonlító anyagnál. 11. példa Rizsnövényeket kikelés előtt 25 tömeg%-os emubiókoncentrátumma! kezeltünk, 2 kg hatóanyagfha dózisnak megfelelő mennyiségben. Három hétig a növényeket melegházban tartottuk, majd a növekedésgátlást kiértékeltük. Az alábbi táblázatban az így kapott értékeket adjuk meg: A készítményben Növekedéslévő vegyület gátlás sorszáma (%) 22. 11 25. 7 26. 14 összehasonlító anyag 2-klór-etil-trimetil-ammónium-klorid 0 A kísérletben az összehasonlító anyag nem mutatta a találmány szerinti készítmények növekedést gátló hatását. 12. példa Cukorrépa növényeket kikelés előtt 25 tömeg%-os emuk iókonccntrátummal, 2 kg hatóanyag/ha dózisnak megfelelő mennyiségben permeteztünk be. Három hetes melegházban végzett tenyésztés után megállapítottuk a %-os növekedésgátlási értékeket, valamint a növények színeződését. Az eredményeket az alábbi táblázat mutatja: A készítményben lévő vegyület Növekegátlás (%) Színeződés* 1 9 1 3. 34 1 7. 34 0 8 37 0 9. 25 1 10 37 0 12 22 0 13 41 0 14 41 0 16 53 0 17 53 0 18 22 1 19. 37 0 20 37 1 21 6 1 22 37 1 23 53 2 25 69 2 26 37 2 összehasonlító anyag 2-klór-etil-trimetiI-ammónium-klorid 0 0 * = A színeződés értékelése: 0 = megegyezik a kontroll 1 = intenzív zöld 2 = sötétzöld. A táblázatból látható, hogy a találmány szerinti készítmények a répa növekedését befolyásolják, mely az összehasonlító anyaggal nem volt elérhető. 189 649 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
