189638. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán-1,3-dion-származékot tartalmazó gyomírtószer és eljárás ciklohexán-1,3-dion-származékok előállítására
1 2 a növekedésük helyéül szolgáló közegben hatásos mennyiségben egy vagy több (I) általános képletö vegyületet tartalmazó készítményt juttatunk. A találmányunk szerinti készítmények növénynövekedés-szabályozó hatásukat közvetlenül a növényekre juttatva (poszt-emergens alkalmazás) vagy a növény kibújása előtt a magokra vagy a talajba juttatva (pre-emergens alkalmazás) fejthetik ki. Találmányunk tárgya továbbá olyan növénynövekedés-szabályozó készítmény, amely hatóanyagként egy vagy több (I) általános képletű vegyületet és szilárd vagy folyékony inert hordozóanyagot tartalmaz. A találmányunk szerinti herbicid készítmények szilárdak, folyékonyak vagy pasztaszerűek lehetnek. A hatóanyagot felhasználásra kész, hígított készítmények vagy felhasználás előtt felhígítandó koncentrátumok alakjában formálhatjuk. A találmányunk szerinti herbicid készítmények hatóanyagtartalma ennek megfelelően a készítmény típusától függően változik, így attól függ, hogy a felhasználásra kész szert (pl. beporozó készítményt vagy vizes emulziót) vagy koncentrátumot (pl. felhasználás előtt felhígítandó emulgeáiható koncentrátumot vagy nedvesíthető port) állítunk elő. A találmányunk szerinti herbicid szerek általában 0,001—95 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A szilárd készítmények pl. porok, beporzó készítmények, szemcsék, granulák lehetnek és a hatóanyagon kívül szilárd hordozóanyagot tartalmaznak. A porokat és beporzó készítményeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyaggal összekeverve vagy összeőrölve finomeloszlású keveréket képezünk. A szemcsék és granulák előállítása oly módon történik, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyagon megkötjük (pl. az előre kialakított szemcsés szilárd hordozóanyagot a hatóanyaggal bevonjuk vagy impregnáljuk vagy agglomerációs módszereket alkalmazunk). Szilárd hordozóként pl. az alábbi anyagok alkalmazhatók: ásványi anyagok, pl. kaolin, bentonit, kleselguhr, fullerföld, attapulgit agyag, diatómaföld, talkum, kréta, dolomit, mészkő, mész, kalciumkarbonát, porított magnézium-oxid, magnézium-szulfát, gipsz, kalcium-szulfát, pirofillit, kovasav, szilikátok és szilikagél, műtrágyák, pl. ammóniumszulfát, ammónium-foszfát, ammőnium-nitrát és karbamid, növényi eredetű természetes anyagok, pl. gabona- és maglisztek, faliszt, dióhéjliszt és porított cellulóz, és szintetikus polimer anyagok, pl. őrölt és porított műanyagok és gyanták stb. A szilárd készítményeket további diszpergálható és nedvesíthető porok, szemcsék, és granulák alakjában is formálhatjuk, ezek a készítmények a hatóanyagon és szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot is tartalmaznak, amelyek nedvesítő-, emulgeáló-, és/vagy diszpergálószerként hatva megkönnyítik a hatóanyagnak a folyadékban való diszpergálódását. A felhasználható felületaktív anyagok kationos, anionos és nemionos típusúak lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül pl. a kvaterner ammóniumsókat, (mint pl. hosszúszénláncú alkil-ammónium-sókat, pl. cetil-trimetil-ammónium-bromidot) említjük meg. Anionos felületaktív anyagként pl. szappanok, zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónlumsói, Ugnin-szulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónlumsói, aril-szulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói (beleértve a naftalin-szulfonsavak - pl. di- és triizopropil-naftalin-szulfonsavak és butil-naftalin-szulfonsavak sóit, szulfonált naftalin és naftalín-származékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit, szulfonált naftalin és naftalinszármazékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit, alkil-aril-benzol-szulfonsavak — mint pl. dodecil-benzol-szulfonsav — sóit, kénsav vagy alkil-szulfátok — mint pl. lauril-szulfát — hosszúszénláncú monoésztereinek alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsóit, és kénsav zsíralkohol-glikol-éterekkel képezett monoésztereit stb.) alkalmazhatók. Nemionos felületaktív anyagként etilén-oxid zsíralkoho-* lókkal (pl. oleil-alkohollal vagy cetil-alkoh óllal) képezett kondenzációs termékei, etilén-oxidnak fenolokkal és alkil-fenolokkal (pl. izooktil-fenollal, oktil-fenollal vagy nonil-fenollal stb.) képezett kondenzációs termékei, etilén-oxidnak ricinusolajjal képezett kondenzációs termékei, hosszúszénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekből leszármaztatható részletes észterek (pi. szorbit-monolaurát, az előzőekben említett részletes észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei), etilén-oxid/propilénoxid tömb-kopolimerek, laurilalkohol-poliglikol-éter-acetálok és lecitinek alkalmazhatók. A folyékony készítmények a hatóanyagnak folyékony hordozóval képezett, adott esetben egy vagy több nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószerként ható felületaktív anyagot tartalmazó oldatai vagy diszperziói. Folyékony hordozóanyagként pl. az alábbi folyadékok alkalmazhatók: víz, ásványolajfrakciók (pl. keroszin, oldószernafta, petróleum, kőszénkátrányolajok és aromás petróleum frakciók), alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének (pl. paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidronaftalin és alkilezett naftalinok), alkoholok (pl. metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propUén-giikol), ketonok (pl. ciklohexanon és izoforon), erősen poláros szerves oldószerek (pl. dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon és szulfolán stb.). Folyékony készítmények előnyösen a hatóanyag felületaktív anyagot tartalmazó vizes szuszpenziói vagy emulziói alkalmazhatók, ezeket a készítményeket permetezéssel, porlasztással, vagy öntözéssel juttathatjuk a növényekre. A fenti vizes készítményeket általában a koncentrált készítmények vízzel történő hígításával állíthatjuk elő. A koncentrált készítmények előnyösen emulgeáiható koncentrátumok, paszták, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók vagy nedvesíthető porok lehetnek. A koncentrátumokkal szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek és tárolás után vízzel történő hígítással a szokásos permetezőberendezésekkel végzett permetezéskor elegendő ideig homogén vizes készítményeket szolgáltassanak. A koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 20- 25%, előnyösen 20-60 tömeg%. Az emulziókat vagy emulgeáiható koncentrátumokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyagot tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. A pasztaszerű készítményeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a finomeloszlású hatóanyagot flnomeloszlású szilárd hordo-189 638 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 7
