189628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású 3-amino(1)benzazepin-2-on-í-alkánkarbonsav-származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 módszerekkel. A (VIl’) általános képletű kiindulási anyagok ami­­nosavakat és aminosavszármazékokat képviselnek, amelyek ismertek a technika állásából. Említésre méltó, hogy az (1) általános képletű optikailag aktív vegyületeket valamely optikailag aktív (VII ) általá­nos képletű vegyületekből, például L-a-aminofenil­­vajsavból, L-fenilalaninból és ezek származékaiból kiindulva előállíthatjuk. A (III’a), (III’b), (ív’) és (VII’) általános képle­tű jeagensek esetében, amelyekben R7 , R6 vagy R6’ hidroxilcsoportot jelent, valamely alkalmas kar­­boxilátsót előnyösen in situ, a fent említett, kívánt közbenső termékekkel való kondenzáció előtt előállít­hatunk. Bizonyos — az előző eljárásoknál alkalmazott — megjelölések a következő jelentésekkel rendelkeznek. Valamely reakcióképes észterezett hidroxilcsoport erős szervetlen vagy szerves savval, mindenek előtt hídrogénhalogéniddel például hidrogénkloriddal, hid­­rogénbromiddal vagy hidrogénjodiddal, továbbá vala­mely alifás vagy aromás szulfonsawal, például metán­­szulfonsawal vagy p-toluolszulfonsawal, észterezett hidroxilcsoport lehet. Valamely éterezett hidroxilcsoport előnyösen rö­­vidszénláncú alkoxi-, például metoxi-, etoxi- vagy terc-butoxicsoportot jelent. Az olyan (I) vagy (IA) általános képletű vegyüle­teket, amelyekben R6 és/vagy R7 rövidszénláncú alkoxicsoport, fenil-(rövidszénláncú)alkoxi-csoport, előnyösen úgy alakítjuk át olyan (I) és(IA) általános képletű vegyületekké, amelyekben R6 és/vagy R7 hidroxilcsoport, hogy azokat szervetlen savakkal, így hidrogénhalogenidekkel vagy kénsavval, vagy vi­zes alkáliákkal, előnyösen alkálifémhidroxidokkal, így lítium- vagy nátrium-hidroxiddal, hidrolizáljuk. Az olyan (1) vagy (IA) általános képletű vegyüle­­teknek, amelyekben Rő és/vagy R7 a-fenil-(rövid­­szénláncú)alkoxi, például benziloxicsoport, a szelek­tív átalakítását olyan (I) vagy (IA) általános képletű vegyületekké, amelyekben R6 és/vagy R7 hidroxil­csoport, előnyösen hidrogenolízissel, hidrogén fel­­használása közben valamely katalizátor, például pal­ládiumjelenlétében végezzük. Az olyan (1) vagy (IA) általános képletű vegyüle­teket, amelyekben sem R«, sem R7 nem jelent hid­roxilcsoportot, olyan (I) vagy (IA) általános képletű monokarbonsavakká alakíthatjuk, amelyekben az R« és R7 csoportok egyike hidroxilcsoportot jelent. Ilyen átalakítást olyan szelektív hidrolitikus vagy hidrogenolitikus eljárással végezzük, amely ismert a technika állásából és az R6, valamint R7 szubsztituen­­sek kémiai jellegéhez igazodik. Olyan (I) vagy (IA) általános képletű szabad kar­bonsavakat, amelyekben R6 és/vagy R7 hidroxilcso­portot jelent vagy ezek sóit, a technika állásából jól ismert alkoholokkal vagy ezek reakcióképes szárma­zékaival észterezhetünk a megfelelő mono- vagy di­­észterek, mégpedig az olyan (I) vagy (IA) általános képletű vegyületek előállítására, amelyekben R6 és/vagy R7 rövidszénláncú alkoxicsoport, fenil-(rö­­vids/énláncú)aJkoxi-csoport. Olyan közbenső termékeket, mint a (X) és (V’) általános képletű vegyületeket, amelyekben X vagy X oxocsoportot jelent, olyan megfelelő vegyületek­ké, amelyekben X vagy X’ hidrogénatomot és egy hidroxilcsoportot jelent, redukcióval, például kata­litikus halogénezéssel, például platina-katalizátorral és hidrogénnel, vagy valamely fémhidrid-redukáló­­szerrel, így nátriumbórhidriddel alakíthatunk. Az előző reakciókat szabványos módszerekkel hígítószerek, előnyösen a reagensekkel szemben kö­zömbös és ezek oldószereit alkotó hígítószerek, katalizátorok, kondenzálószerek, illetve más szerek jelenlétében vagy ezek nélkül és/vagy közömbös légkörben vagy anélkül, alacsony hőmérsékleten, szobahőmérsékleten vagy emelt hőmérsékleten, elő­nyösen az alkalmazott oldószerek forráspontján, légköri vagy a légkörinél nagyobb nyomáson hajtjuk végre. A kündulási anyagok és a módszerek megválasztá­sának a függvényében az új vegyületek a lehetséges izomerek vagy ezek elegyei formájában létezhetnek, például az aszimmetrikus szénatomok számának a függvényében tiszta optikai izomerek, így antipódok, vagy optikai izomerek elegyei, így race mátok, vagy diasztereoizomerek formájában fordulnak elő. A diasztereoizomerek kapott elegyeit és a race­­mátokat az alkotórészek fizikai-kémiai különbsé­geik alapján ismert módon a tiszta izomerekre, diasztereoizomerekre vagy racemátokra szétválaszt­hatjuk, például kromatográfiás úton és/vagy frak­­cionált kristályosítással. A kapott racemátokat továbbá önmagában is­mert módszerekkel, például optikailag aktív oldó­szerekből való átkristályosítással, mikroorganizmu­sok segítségével vagy savas végtermékek opitikailag aktív bázisokkal való reakciójával, amelyek a racém savval sót alkotnak, és az ily módon kapott sók szét­választásával, például különböző oldhatóságaik alap­ján, a diasztereoizomerekre való szétbontásával, amelyekből az antipódok alkalmas oldószerekkel fel­szabadíthatok, felbonthatjuk. Bázikus racemát termé­kek például diasztereoizomer sóikból frakcíonált kristályosítással például ezek d- vagy 1-tartarátjaiból való szétválasztással elkülöníthetők. Bármelyik racém közbenső terméket vagy kiindulási anyagot hasonló módon szétválaszthatunk. Célszerűen a két optikai antipód közül a hatáso­sabbat különítjük el. Végül a találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületeket szabad formában vagy sóik alakjában is kaphatjuk. Bármelyik kapott bázist megfelelő sav­­addiciós sóvá alakíthatunk előnyösen valamely gyógyszerészetileg elfogadható savval vagy ioncse­rélő készítménnyel, vagy a kapott sókat a megfelelő szabad bázisokká alakíthatjuk, például erősebb bázis, így fém- vagy ammóniumhidroxid vagy bázikus só, például alkáüfémhidroxid vagy -karbonát, vagy kat­ioncserélő készítmény, segítségével. Olyan (I) általá­nos képletű vegyületet, amelyben R karboxilcsopor­­tot jelent, vagy (IA) általános képletű vegyületet, amelyben -COR« és/vagy -COR7 karboxilcsoportot jelent, is átalakíthatunk a megfelelő fém- vagy ammó­­niumsókká. Ezeket és más sókat, például a pikrátokat is felhasználhatjuk a kapott bázisok tisztítására. A bázisokat sókká alakítjuk, a sókat szétválasztjuk és a sóformában lévő vegyületek közötti szoros rokon­189 628 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Thumbnails
Contents