189602. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(foszfono-metil)- glicinfoszfónium-sókat tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények
2 1 189 602 11. példa Herbicid hatás , .. . Ez a példa ugyanannak a három hatóanyagnak g mind a kikelés előtti, mind a kikelés utáni hatását szemlélteti különböző füveken és széles levelű gyomnövényeken 4,48 kg/ha alkalmazása esetén. Néhány olyan gyomnövényt használtunk, mint a 10. példánál fa III táblázatban ugyanazokat a jelöléseket alkalmaztuk, mint az I. és II. táblázatban), és a módszer -|0 is hasonló volt, de a kikelés előtti vizsgálatnál a tálakat a vizsgálandó vegyületet tartalmazó készitménynyel az elvetés utáni napon permeteztük be és a károsodás mértékét tizenhárom nappal utána értékeltük a kikelés utáni vizsgálatnál pedig a tálakat tíz nappal a vetés után permeteztük be és a károsodás mértékét tizenhárom nappal később állapítottuk meg. Az eredményeket a III. táblázatban adjuk meg. A kikelés utáni kezelés esetén összehasonlító vizsgálatokat is végeztünk, összehasonlítószerként a 3 799 758. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő vegyületet, azaz N-(foszfono-metil)-glicin-mangánsó-hemihidrátot (B. vegyület) használtuk. Az eredményeket szintén a III. táblázatban adjuk meg. Az eredményekből látható, hogy a találmány szerinti készítmények kikelés utáni alkalmazása esetén hatásos herbiddek és hatásuk felülmúlja az ismert készítmények hatását. III. Táblázat Herbidd vizsgálati eredmények kikelés előtti és utáni használat esetén Vizsgált hatór nyag Mono-jtetra-(n-butil)Alkalmazás A D E Százalékos irtás G H J L N kikelés előtt ~1T 'Ü ~Ö 0 . 0 0 ~o ~ö-foszfónium]-só kikelés után 70 80 95 95 75 100 100 75 Mono-(tetrametil-foszkikelés előtt 0 0 0 0 0 0 0 0 fónium)só kikelés után 98 85 100 90 65 100 95 90 A. vegyület kikelés után 40 65 55 75* 45 75 45 30 B. vegyület: kikelés után 20 45 20 35+ 35 75 35 0 Megjegyzés: +: disznóparéj helyett lóromot vizsgáltunk. 12. példa Növénynövekedést szabályozó hatás Ez a példa az N-(foszfono-metil)-glidn-mono-ftetra(n-butil)-foszfóniumlsó és -mono(tetrametÍl-foszfónium)só édes cirok) (Sorghum vulgare) növekedésére gyakorolt hatását mutatja be. A kísérleti módszer a következő volt: Egy sorozat 12,7 cm átmérőjű és 12,7 cm mély vulkánfiber cserépbe szitált homokos agyagtalajt töltöttünk, amelyet elegendő ún. 17-17-17 műtrágyával felerősítettünk annak érdekében, hogy 150 ppm N, és K2O koncentrádót érjünk el. Egy sor sorghum-magot vetettünk és az edényeket melegházban helyeztük el, abpl a hőmérsékletet 27°C -on tartottuk nappal és 21°C^>n éjszaka. A palántákat kikelés után kiritkítottuk oly módon, hogy egy növény marad egy cserépben. A gyökér- és tőhajtásokat eltávolítottuk, amint megjelentek, a növények kezelése előtt. A cserepeket meghatározott időközökben megtrágyáztuk ún. 17-17-17 műtrágyával. Kilenc héttel és négy nappal az elvetés után megmértük a legfelső látható levélhártyáig terjedő szárhosszat és a növényeket bepermeteztük a vizsgálandó vegyidet vizes oldatával, amely 0,5 tömeg% poli-(oxi-etilén)-szorbitán-monoiaurát felületaktív anyagot tartalmazott. Az alkalmazott permetezőgép szén-dioxiddal működött és biciklusos típusú készülék volt. A vizsgálandó oldatot 234 liter/hektár mennyiségben permeteztük ki és a hatóanyagkoncentrációt úgy határoztuk meg, hogy a felhasznált hatóanyagmennyiség 0,56—4,48 kg/ha tartományban legyen, ezért 0,1 t%, 0,2 t%, 0,45t%, és l,8t% hatóanyagtartalmú permetlevet használtunk 35 40 45 50 55 60 Tíz nap múlva a növényeket felszedtük, a szárakat a talajszinten levágtuk, eltávolítottuk a leveleket és a levélhüvelyeket. Ezután ismét megmértük a legfelső látható levélhártyáig terjedő szárhosszat. Ezeket 9 méréseket és a permetezéskor kapott méréseket az alábbi képletbe helyettesítettük a „százalékos szárjiosszabbodás meghatározása érdekében: Százalékú? szárhosszjzabbodás hossz a felszedés idején j hossz a permetezés idején-1,0 x 100 Ezután megmértük a szárakat a talajszlnttőj a legfelső csomóig és ezt neveztük „szárhossznak’. A címert és kocsányi (a szárnak a legfelső csomótól a címer aljáig érő darabját) ezután levágtuk, majd mindegyik visszamaradt szárnak az úgynevezett I’friss súlyát feljegyeztük. Ezután mindegyik szárat 3,8 cm hosszúságú apró darabokra vágtuk és egy Carver-féle présen 10.340 N/cms nyomáson kisajtoltuk. Mindegyik szárból származó lé „mennyiségét ’ meghatároztuk, úgyszintén meghatároztuk az „összes oldott szilárdanyagot” tömegszázalékban, ilyen célra alkalmas kézi refraktorméterrel. A kisajtolt szárakat levegőáramban megszárjtottuk és megmértük a tömegüket („száraz tömeg ’). Az eredményeket a ÍV. táblázat mutatja három kezeletlen ellenőrző növénynél kapott átlagmérésekkel együtt összehasonlítás céljából. A táblázatban feltüntetjük a szárhosszabbodásnál jelentkező csökkenést, a friss tömeget és a száraz tömeget, valamint az összes oldott szilárdanyag százalékos növekedését a kisajtolt lében. 8
