189598. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként imidazolil-propionitril-származékokat tartalmazó fungicid, baktericid és növénynövekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás imidazolil-propionitril-származékok előállítására
2 . 189 598 tek %-os arányát, és a fungicid hatást az alábbiak szerint számoltuk : jQQ 100. fertőzés a kezelt növényeken = % Qs fertőzés a kezeletlen növényeken hatás. A kezeletlen növények esetében a fertőzés 88,3% volt. A készítményeket 20 t%-os szóróporként alkalmaztuk. Az alábbi táblázat az egyes készítmények hatását mutatja. Hatóanyag száma %-os hatás Uncinula necator ellen 0,025 t% 0,005 t% hatóanyag koncentráció 15 2 93 85 3 100 100 4 100 100 5 100 100 6 100 99 20 7 100 89 8 100 95 9 100 95 10 100 49 11 100 100 25 12 100 63 13 100 95 14 66 43 15 100 100 16 99 89 30 17 100 100 18 86 80 19 100 89 20 93 86 21 100 100 35 22 100 92 14. példa Megelőző levélkezelés Venturia inaequalis 40 almalevélfoltosság ellen szabadban Növekedésben lévő MM 106 fajtájú almafa csemetéket cseppek keletkezéséig 0,1 %-os hatóanyagkoncentrációval kezeltünk. A permedé megszára- 45 dása után a levelekre 330 000/ml konidióspórát tartalmazó szuszpenziót permeteztünk, majd a csemetéket 3 napon át polietilén-zsákba csomagolva félárnyékban tartva fertőztük meg a gombákkal. Ezután a zacskókat eltávolítottuk. összesen 2,5 50 hetes kísérleti idő után a levélen jelentkező foltokat az összterület %-ában fejeztük ki. A kezeletlen kontrollok esetében 99%-os fertőzöttség volt. A kezelést az alábbi képlet szerint értékeltük ki : 100. fertőzés a kezelt növényeken _ ^ os 55 fertőzés a kezeletlen növényeken hatás. Az egyes hatóanyagokat 20 t%-os szórópor alakjában alkalmaztuk. 15. példa Tüneti kezelés Venturia inaequalis alma levélfoltosság esetén, szabadban Növekedésben lévő MM 106 fajtájú almacsemetéket 330 000/ml konidiumspórát tartalmazó szuszpenzióval permeteztünk be, és közvetlenül a bepermetezés után polietilén zacskók ráhúzásával nedvesen tartotttik. A növényeket félárnyékban tartottuk, majd 3 nap után a zacskókat eltávolítottuk. Az inokulálás után 7 nappal a növényeket 0,1 t%-os hatóanyag-koncentrációval cseppek keletkezéséig permeteztük. További 1,5 hét elteltével a levélen keletkező foltok felületét az össz-levélfelülethez képest %-osan kifejeztük. A kezeletlen növények esetében a levélfoltok felülete 99% volt. A hatóanyagokat a kísérletben 20 t%-os szóróporként alkalmaztuk. A kezelés eredményeit az alábbi képlettel számítottuk : 100. fertőzés a kezelt növényeken = % QS fertőzés a kezeletlen növényeken hatás. Hatóanyag száma %-os hatás 2 93 18 100 19 100 Összehasonlító anyag 2-butil-3-(imidazol-1 -il)-2-fenil-propionitrilsalétromsavas só 90 16. példa Megelőző levélkezelés Erysiphe graminis esetén, árpán Egyleveles stádiumban lévő árpa növényeket a megadott hatóanyag-koncentrációval, 0,05 t% alkil-aril-poliglikol-éter nedvesítőszer alkalmazása mellett cseppek képződéséig permeteztünk. A permedé megszáradása után a növényeket, valamint a kezeletlen kontrollnövényeket egyenletesen lisztharmattal fertőzött gabonanövényekkel dörzsöltük be, majd melegházban 20-22 °C-os hőmérsékleten, egy héten át inkubáltuk. Ezután minden 18-20 növényt tartalmazó ládában meghatároztuk az átlagos lisztharmat-fertőzés értékét. A fungicid hatást az alábbi képlet szerint értékeltük : ,.... Fertőzés a kezelt növényeken • 100 100----——----:-----—------------;----= %-os Fertőzés a kezeletlen növényeken hatás. Hatóanyag száma %-os hatás 18 * 100 19 85 12
