189583. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(1-alkenil)-klór-ecetsav-anilid-származékokat tartalmazó herbicid és növekedésszabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 189 583 2 betakarítását egyetlen munkamenetben lehessen végrehajtani. A növekedésszabályozók alkalmazásával befolyásolhatjuk még a növénymag vagy rügy pihentetését, azaz az endogén évi ritmust, és így a növények, például az ananász vagy a kertészetekben a dísznövények olyan időpontban csíráznak, rügyeznek, vagy virágoznak, amikor rendes körülmények között ezt nem tennék. A növekedésszabályozókkal azt is elérhetjük, hogy lassítsuk a rügyek kifakadását, a magvak csírázását, és így a fagyveszélyes vidékeken elkerüljük a késői fagyok okozta károsodást. A növekedésszabályozók segítségével a növényekben kifejleszthető a faggyal, sóval és szárazsággal szembeni ellenállóképesség. így a növény olyan területeken is termeszthető, ahol egyébként nem. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még polimer anyagokba töltött finomkapszulák és vetőmag-fedőmasszák, valamint ULV-hideg- és meleg-ködképző készítmények formájában is. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük. Adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnaftalinok ; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók ; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei vagy észterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton, vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, igy dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon itt olyan folyadékok értendők, amelyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmazállapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogénezett szénhidrogének, valamint bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy szintetikus kőliszteket, például nagy diszperzitású kovasavat, alumíniumoxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, szepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat és szerves anyagokból, igy fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/ vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikolétert, alkil-szulfonátokat, aikilszulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószerként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karboxi-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés és látex formájú polimereket, így gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot felhasználhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket és szerves színező anyagokat, így alizarin-, ázol-, fémftálo-cianin-színezőanyagokat, valamint biológiai nyomelemek sói, így a vas, mangán, bór réz, kobalt, molibdén és cink sóit is. A készítmények általában 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg % hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítményekhez keverhetők egyéb, ismert hatóanyagok, így fungicid, akaricid, nematicid vagy herbicid hatású anyagok, a madarakat elriasztó vegyületek, a növényi növekedést szabályozó anyagok, tápanyagok és a talajszerkezetet javító anyagok is. A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási fonnák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással vagy szórással. Ha a találmány szerinti készítményeket herbicidként alkalmazzuk, úgy kihordhatjuk azokat akár a növény kikelése előtt, akár utána. Előnyösen azonban a növény kikelése előtt, azaz pre-emergens eljárással alkalmazzuk a találmány szerinti készítményeket. Bedolgozhatok azonban vetés előtt a talajba is. Az alkalmazás során a felhasznált hatóanyag mennyisége széles határok között változhat. A hatóanyag mennyisége lényegében az elérni kívánt hatástól függ. Herbicidként történő felhasználás esetén a szükséges hatóanyag-mennyiség általában 0,05-10 kg hatóanyag/hektár, előnyösen 0,1-5 kg hatóanyag/hektár és növekedésszabályozóként történő felhasználás esetén 0,01-50 kg hatóanyag/ hektár, előnyösen 0,01-10 kg hatóanyag/hektár. Ha a találmány szerinti készítményeket növekedésszabályozóként kívánjuk felhasználni, megfelelő időpontban kell őket alkalmazni, a klimatikus és vegetatív adottságoktól függően. Megfelelő mennyiségek felhasználása esetén a találmány szerinti készítmények fungicid hatást is mutatnak, különösen Oomycetes ellen, például gabonavetésekben használhatók fel jó eredménnyel. Ennek során protektiv és szisztémiás hatást is mutatnak. így például sikeresen védhetők a növények gombafertőzés ellen úgy, hogy a hatóanyagot a talajon és a gyökereken keresztül vagy a vetömago-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65