189549. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-azolilbutan-2-on-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 189 549 2 szén-tetraklorid, kloroform vagy klór-benzol; észterek, például etil-acetát; formamidok, például dimetil-formamid; továbbá dimetil-szulfoxid. A b) eljárásváltozatot bázis jelenlétében hajtjuk végre. Erre a célra bármely szokásos szerves, és különösen szervetlen bázis felhasználható, előnyösen alkáli-hidroxidok vagy alkálikarbonátok, például nátrium- vagy kálium-hidroxid. A b) eljárásváltozat kivitelezése során a reakcióhőmérséklet tág határok között váltakozhat. Általában 0 és 100 °C, előnyösen 20 és 100 °C hőmérsékleti határok között dolgozunk. A b) eljárásváltozat végrehajtása során az (la) képletü vegyület 1 móljára számítva 1-1,2 mól alkilezőszert használunk. Az (I) általános képletü végtermékek elkülönítése önmagában ismert módon történik. A b) eljárásváltozat kétfázisú elegyben is végrehajtható, így például vizes nátronlúg- vagy kálilúgoldatból és toluolból vagy diklór-metánból álló elegyben, adott esetben 0,1-1 mól fázistranszferkatalizátor, így például ammonium- vagy foszfóniumvegyületek hozzáadásával. Ilyen kvaterner vegyületek például a benzil-dodecil-dimetil-ammónium-klorid és a trietil-benzil-ammónium-klorid. A c) eljárásváltozat végrehajtása során a reakcióhőmérséklet tág határok között váltakozhat. Általában - 50 és 100 °C - előnyösen - 30 és 80 °C - hőmérsékleti határok között dolgozunk. A c) eljárásváltozat végrehajtása során az (Ib) képletü vegyületek 1 móljára számítva 1-5 mól oxidálószert alkalmazunk. Ha 1 mól oxidálószert használunk - így például n-klór-perbenzoesavat diklór-metánban vagy hidrogén-peroxidot ecetsavhidridben —30 és +30 °C közötti hőmérsékleten - akkor olyan nagyon hatásos vegyületek képződnek, melyeknek (1) általános képletében X jelentése SO-csoport. Ha az oxidálószert feleslegben alkalmazzuk, és magasabb hőmérsékleten (10-80 °C) játszatjuk le a reakciót, akkor nagyon aktív vegyületek képződnek, amelyeknek (I) általános képletében X jelentése S02-csoport. Áz oxidációs termékek elkülönítése a szokásos módon történik. A találmány szerinti eljárással készített (I) általános képletü vegyületeket savaddíciós sókká, illetve fémsó-komplexekké alakíthatjuk át. Élettani szempontból elviselhető (tolerábilis) savaddíciós sók készítése céljából előnyösek a következő savak : halogén-hidrogén-savak, így például a klór-hidrogénsav és bróm-hidrogénsav, különösen a klór-hidrogénsav, továbbá foszforsav, salétromsav, kénsav, egy és kétbázisú karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, így például az ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, fumársav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, továbbá szulfonsavak, így például p-toluol-szulfonsav és 1,5-naftalin-diszulfonsav. Az (I) általános képletü vegyületek savaddíciós sóit a szokásos sóképző módszerek szerint egyszerű módon állíthatjuk elő, például úgy, hogy (I) általános képletü vegyületet közömbös oldószerben feloldunk, és ehhez az oldathoz savat, például klór-hidrogénsavat adunk, majd a kapott sót ismert módon, például szűréssel elkülönítjük és adott esetben közömbös szerves oldószerrel átmosva tisztítjuk. Az (I) általános képletü vegyületek fémsó-komplexei előállításának céljára előnyösen alkalmazhatók a II—IV. főcsoport, az I. és II., továbbá IV-VIII. alcsoport féméinek sói. Példaként említhetjük a réz, cink, mangán, magnézium, ón, vas és nikkel sóit. A sók anionjaiként elsősorban azok jönnek számításba, amelyek a következő savakból származnak: halogén-hidrogén-savak, így például klórhidrogénsav és bróm-hidrogénsav, továbbá foszforsav, salétromsav és kénsav. Az (I) általános képletü vegyületek fémsó-komplexeit a szokásos módszerekkel egyszerűen állíthatjuk elő: például úgy, hogy fémsót alkoholban - például etanolban - oldunk, és így adjuk az (I) képletü vegyülethez. A fémsó-komplexeket önmagában ismert módon - így például szűréssel - különíthetjük el, és adott esetben átkristályosítással tisztítjuk. A növényvédelemben a fungicid hatóanyagokat plasmodiophoromyceták, comyceták, chytridiomyceták, zygomyceták, ascomyceták, basidiomyceták, és deuteromyceták leküzdésére alkalmazzuk. Mivel a hatóanyagokat a növények jól tűrik, ez lehetővé teszi, hogy ezeket a hatóanyagokat a növényi betegségek leküzdéséhez elegendő koncentrációban alkalmazzuk a növények föld feletti részeinek, a kiültetett növénynek, továbbá a vetőmagnak és a talajnak a kezelésére. A találmány szemti hatóanyagok növényvédő szerekként különösen jó eredménnyel vethetők be olyan gombák leküzdésére, amelyek valódi lisztharmat-megbetegedéseket idéznek elő, így az Erysiphe-félék leküzdésére, például az árpa-, illetve gabonalisztharmat ellen (Erysiphe graminis), vagy Podosphaera-félék leküzdésére, így például az almalisztharmat okozója (Podosphaera leucotricha) ellen. Kiemeljük, hogy a találmány szerinti anyagok részben szisztémás hatással rendelkeznek. Ennek következtében lehetséges a növényeket a gombák támadása ellen úgy megvédeni, hogy a hatóanyagot a talajon és a gyökérzeten át juttatjuk el a növény föld feletti részeibe. Elegendő mennyiségben alkalmazva a találmány szerinti anyagok növekedésszabályozó sajátságokat is mutatnak. A hatóanyagok megfelelő készítményekké (formákká) alakíthatók. Ilyen készítmények az oldatok, az emulziók, a szuszpenziók, a porok, a habok, a paszták, a granulátumok (szemcsézett termékek), az aeroszolok, a hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, a polimer anyagokba és vetőmag-védőbevonatba kapszulázott hatóanyagok, továbbá a hatóanyagokkal olyan kiszerelési formák is elkészíthetők, mint égőtöltetek, például füstpatronok, füstadagolók, füstspirálisok, valamint ULV hideg- és melegköd kiszerelési formák (készítmények). Ezek a készítmények ismert módon hozhatók létre, például úgy, hogy a hatóanyagokat szaporító anyagokkal (expanderekkel), azaz cseppfolyós oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfölyósitott gázokkal és/vagy szilárd vivőanyagokkal keverjük, adott esetben felületaktív szerek, tehát emulgeálószerek és/vagy diszpergáló szerek és/vagy habkép■ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
