189543. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-fahéjsav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 189 543 2 tív herbicidként működnek-e, lényegében a felhasz­nált mennyiségtől függ. A találmány szerinti készítményeket felhasznál­hatjuk például a következő növények ellen: Kétszikű gyomok: Sinapis, Lepidum, Galium, Stellaria, Matricaria, Anthemis, Galinsoga, Chenopodium, Urtica, Sene­­cio, Amaranthus, Portulaca, Xanthium, Convolvu­lus, Ipomoea, Polygonum, Sesbania, Ambrosia, Cirsium, Carduus, Sonchus, Solanum, Rorippa, Rotala, Lindernia, Lamium, Veronica, Abutilon, Emex, Datura, Viola, Galeopsis, Papaver, Centau­­rea. Kétszikű kultúrák: Gossypium, Glycine, Beta, Daucus, Phaseolus, Pi­­sum, Solanum, Linum, Ipomoea, Vicia, Nicotiana, Lycopersicon, Arachis, Brassica, Lactuca, Cucu­mis, Cucurrbita. Egyszikű gyomok: Echinochloa, Setaria, Panicum, Digitaria, Phleum, Poa, Festuca, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bro­­mus, Avena, Cyperus, Sorghum, Agropyron, Cy­­nodon, Monochoria, Fimbristylis, Sagittaria, Eleo­­charis, Scirpus, Paspalum, Ischaemum, Sphenoc­­lea, Dactyloctenium, Agrostis, Alopecurus, Apera. Egyszikű kultúrák : Oryza, Zea, Triticum, Hordeum, Avena, Secale, Sorghum, Panicum, Saccharum, Ananas, Aspara­gus, Allium. A találmány szerinti készítmények felhasználha­tósága azonban nem korlátozódik az itt felsorolt növényekre. A találmány szerinti készítményeket a koncent­rációtól függően felhasználhatjuk totális gyomir­tásra, például ipari létesítmények vagy vasúti vágá­nyok környezetében, valamint fával beültetett vagy fátlan utak és terek környezetében. Ugyanígy fel­­használhatók tartós kultúrák, így erdők, dísz- és gyümölcsfák, szőlők, citrom-, dió-, banán-, kávé-, tea-, gumi-, olajpálma-, kakaó-, eper- és komlóül­tetvények gyomtalanítására és egynyári kultúrák szelektív gyomtalanítására. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulzi­ókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasz­tákká, oldható porokká, granulátumokká, szusz­­penziós-emulziós koncentrátumokká, hatóanyag­gal átitatott természetes és szintetikus anyagokká, polimer anyagokba töltött finomkapszulákká ala­kítjuk. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanya­gokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szi­lárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összeke­verjük, és adott esetben felületaktív anyagokat, te­hát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/ vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid ; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolaj-frakciók; alkoholok, így buta­nol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobu­­til-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldó­szerek, így dimetilformamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Szilárd hordozóként természetes kő­liszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarc ot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diató­­maföldet, vagy szintetikus kőliszteket, például ma­gas diszperzitásfokú kovasavat, aluminiumoxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakció­nál természetes kőzeteket, így például meszet, már­ványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így fűrész­porból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és do­hányszárból készített granulátumokat használha­tunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyag­ként nemionos és anionos emulgeátorokat, így po­­li(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén)­­zsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikol­­étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril­­szulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátu­­mot; diszpergálószerként pedig lignin-szulfit­­szennylúgot és metil-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben tapadást növelő anyagokat is, így karboxi-metil-cellulózt, természetes és szinte­tikus por alakú, szemcsés és látex-szerű polimere­ket, így gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, po­­li(vinil-acetát)-ot felhasználhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-cián-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-, azo- és fém-ftálo-cianin-színezőanyagokat, valamint bio­lógiai nyomelemek, így a vas, mangán, bőr, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is. A készítmények általában 0,1-95 tömeg %, elő­nyösen 0,5-90 tömeg % hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti herbicid készítmények fel­­használhatók önmagukban vagy más ismert herbi­­cidekkel keverve, kész formuládé vagy tartálykeve­rék formájában. Keverhetők más ismert hatóanya­gokkal, így fungicidekkel, inszekticidekkel, akarici­­dekkel, nematocidekkel, madarakat elriasztó ve­­gyületekkel, növényi növekedésszabályozó anya­gokkal, tápanyagokkal és talajszerkezetet javító anyagokkal is. A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba ke­rülő készítmények alakjában vagy az azokból to­vábbi hígítással előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenzi­ók, porok, paszták és granulátumok alakjában al­kalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, szórással. A találmány szerinti készítményeket felhasznál­hatjuk a növények kifejlődése előtt és után is. Elő­nyösebb a felhasználás a kifejlődés előtt, tehát pre­­emergens módszerrel. A készítményeket a csírázás előtt a talajba is bedolgozhatjuk. A felhasznált hatóanyag-mennyiség széles tarto­mányon belül változhat. Értéke lényegében az elér­ni kívánt hatástól függ. A felhasznált mennyiség 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents