189542. lajstromszámú szabadalom • Félautomata eljárás szövetszerkezet szétrázódás mérésére

1 189 542 2 A találmány tárgya félautomata mérési eljárás szövetszerkezet szétrázódás mérésére, amely eljárás alkalmas auszteniles anyagok, különösen auszteni­­tes csövek felügyeletére és ellenőrzésére, amely csö­vek pyrolízis- vagy reformáló kemencékbe függőle­ges helyzetben vannak beépítve, és megelőző kar­bantartás során további használhatósága megvizs­gálható. Ismeretes, hogy ezeknek az ausztenites csövek­nek a szövetszerkezete működésük közben megvál­tozik. Ezt a változást oxidáció, cementálás, nitridá­­lás vagy szulfidálás okozza és a működés közbeni terhelés, a kihasználási feltételek a komplex szövet­szerkezet szétrázódás miatt igen hamar meghibáso­dáshoz és a cső használhatatlanságához vezetnek. Az. anyag összetett mérvű károsodása a cső belső felületén kezdődik és mindaddig folytatódik a cső­fal keresztmetszetében, míg kritikus anyagállapo­tot átlépve létrejön a repedés. Ha ez a repedés most egy olyan repedéssel találkozik, amely a cső külső oldaláról indul és az anyag kifáradása következtében jön létre, az anyag komplex károsodása alakul ki. A technika mai állása szerint igen kevés olyan mérési eljárás ismeretes, amely alkalmas pyrolízis és reformerkemencékben alkalmazott ausztenites csövek ellenőrzésére és vizsgálatára. Ezek az ismert eljárások általában az anyagban keletkező repedé­sek kimutatását csak pontszerűen illetőleg helyileg erősen korlátozva teszik lehetővé, ezen túlmenően a fellépő repedés okáról semmiféle felvilágosítást nem adnak. A penetrációs eljárás csak a cső külső felületén keletkező repedések kimutatására és lokalizálására alkalmazható. A röntgen és gammasugaras vizsgá­latok csak azon makroszkopikus hibák kimutatá­sára alkalmasak, amelyek az átvilágító sugár irá­nyára merőlegesen alakulnak ki. Az ultrahangos vizsgálati módszer a csövek felületének állapota miatt nem alkalmazható. Pontszerű cementálás mérésével indirekt úton kimutatható a szövetszerkezet megváltozása, azon­ban komplex szövetszerkezetváltozás mérésére je­lenleg nincsenek közvetlen módszerek. A penetrá­ciós eljárás, a gammasugaras eljárás és cementálás mérésnek kombinációja pedig idő- és anyagigényes. Az ilymódon megvizsgált helyeket kiértékelés után nehéz lokalizálni illetőleg csak igen költséges méré­si eljárásokkal lehet azonosítani. Ennek oka az, hogy az egyes mérési eljárások különböző fizikai alapokon nyugszanak. A komplex szövetszétrázódás mélységére és nagyságára pedig az előbb említett eljárásokat al­kalmazva nincs lehetőség. így az ismert módszerek alkalmazása nem ad kielégítő eredményt, a csövek vizsgálata hosszabb állásidővel jár, és annak ellené­re, hogy mind a szükséges kézimunka és a berende­zési, vizsgálati és helyreállítási munkák költsége­sek, nem állapítható meg egyértelműen a szövet­szerkezet szétrázódásának mélysége, így kétséges esetekben roncsolásos anyagtechnikai vizsgálatok­ra van szükség. A találmány célul tűzte ki, hogy a fent említett hiányosságokat kiküszöbölje és az egyébként ron­csolásos anyagvizsgálatot igénylő vizsgálat elkerü­lésének megvalósítására viszonylag kis idő- és be­rendezésigényes mérési eljárást dolgozzon ki, amely eljárással a pyrolízis- és reformálókemencékbe be­épített ausztenites csövek sérülése, sérülésének he­lye, fajtája, és nagysága egy vizsgáló ciklusban megállapítható úgy, hogy a későbbi vizsgáló ciklu­sokban történt mérések összehasonlíthatók és így a sérülés nagyságának növekedése illetőleg az újabb sérült helyek kimutatása egyértelműen lehet­ségessé válik. A találmány feladatául tűzte ki félautomatikus eljárás kidolgozását szövetszerkezet szétrázódás mérésére, amely eljárással ausztenites csöveknél előre megadott mérőszakasz mentén mind függőle­ges, mind vízszintes irányba, gyakorlatilag tehát egy előre meghatározott mérőfelületen az anyag állapotáról illetőleg az anyagszerkezet változásá­ról, annak helyéről, idejéről, nagyságáról és egyéb méreteiről információt nyerjünk, valamint a cső várható élettartamát meghatározzuk. A találmány szerint a kitűzött feladatot két egy­más mellé illetve egymás fölé helyezett készülékre erősített mérőjel-érzékelővel valósítjuk meg, ame­lyeket önmagában ismert módon távvezetve a vizs­gálandó ausztenites cső kiválasztott mérőtartomá­nya mentén függőleges és vízszintes irányban moz­gatunk. Az egyik mérőszonda segítségével, amely önma­gában ismert permeabilitásmérő műszerhez van csatlakoztatva, így mérések elvégzését teszi lehető­vé, érzékeljük azt a komplex szövetváltozást, amelynek oka cementálás, oxidáció és/vagy kénbe­­ötvöződés. A mérés során egy állandó mágnes által működtetett mágneses térerő alakja változik meg, akkor az előbb említett befolyások és okok bárme­lyike következtében az ausztenites csövek para­­mágneses tulajdonságai megváltoznak. A másik mérőszonda segítségével, amely mérő­szonda önmagában ismert örvényáram elv alkal­mazásával működő repedésvizsgálóhoz van csatla­koztatva, a repedéseket vizsgáljuk és mutatjuk ki mégpedig úgy, hogy nagyfrekvenciás váltóárammal átjárt tekercset közelítünk az ausztenites csőhöz. Ha repedés található, a létrehozott örvényáram tér megváltozik és befolyásolja a tekercs impedan­ciáját. Az impedanciaváltozás nagysága határozza meg a repedés mélységének méretét. A két készülékről nyert mért értékeket egy erősí­tőn keresztül egy külső regisztrálóhoz vezetjük és azon a két jelet szuperponálva regisztráljuk. A mé­réstartomány lefutása alatt felrajzolt diagram alap­ján a fellelt hibák pontosan meghatározhatók, mi-, vei a diagram hossza a méréstartománnyal szink­ronban fut. Ezért előnyös először a méréstarto­mányt függőlegesen végigfuttatni, és ott ahol szö­vetszerkezet szétrázódás vagy repedés mutatkozik, vízszintes és függőleges mozgatással közelebbről megvizsgálni. Ezt követően a kapott diagramot egy nullaméréssel hasonlítjuk össze, amelyet korábban egy a mért csővel azonos fajtájú, még használatlan csőről veszünk fel. Ugyanígy lehetőség van azon­ban korábbi mérések ellenőrzésére is. A fentiek szakember számára azonnal tájékozta­tást adnak a szövetszerkezet megváltozásáról, repe­désekről, továbbá lehetőséget biztosítanak arra, hogy kielégítően meg lehessen határozni a cső vár­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents