189524. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként herbicid hatású 3-izoxazolidinon-származékokat tartalmazó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 189 524 2 verjük, majd leszűrjük. A szürletet 150 ml metilén­­kloriddal felhígítjuk és háromszor, 75-75 ml vízzel mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáttal megszárítjuk és leszűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson betöményítve olajszerü maradékot ka­punk. Ezt szilikagél oszlopon kromatografáljuk, az eluálást 10% etil-acetátot tartalmazó heptánnal vé­gezzük. A amegfelelő frakciókat egyesítjük és csök­kentett nyomáson betöményítjük. így 1,6 g 2- [(2,4,5-triklór-fenil)-metil]-4,4-dimetil-3-izoxazoli­­dinont kapunk olajszerű anyag alakjában. A termék NMR- és IR-spektruma összhangban van a feltételezett szerkezettel. Elemzési eredmények C12H12CI3N02 összegképlet­re: Számított: C 46,70%, H 3,52%, N 4,54%; Talált: C 46,86%, H 3,86%, N 4,59%. II. példa 2-[ ( 2-Klór-6-fiuor-fenil ) -met il ]-4,4-dimetil­­-3-izoxazolidinon 3,6 g (0,026 mól) kálium-karbonát és 0,14 g (0,0005 mól) 1,4,7,10,13,16-hexaoxa-xiklookta­­dekán 50 ml acetonitrillel készített szuszpenziójá­hoz keverés közben cseppenként hozzáadjuk 3,0 g (0,026 mól) 4,4-dimetil-3-izoxazolidinon (8. példa, B) lépés) és 4,7 g (0,025 mól) (2-kIór-6-fluor-fenil)­­metil-klorid 25 ml acetonitrillel készített oldatát. Az adagolás 30 percet vesz igénybe. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 18 órán át szoba­hőmérsékleten keverjük, majd leszűrjük. A szürle­tet 200 ml metilén-kloriddal felhígítjuk és három­szor, 10(M00 ml vízzel mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáttal megszárítjuk és leszűrjük. A szürletet csökkentett nyomáson betöményítve olajszerű maradékot kapunk. Az olajszerü anyag megszilárdul, petroléterböl átkristályosítva 3,0 g 2-[(2-klór-6-fluor-fenil)-metil]-4,4-dimetil-3-izoxa­­zolidinont kapunk; olvadáspontja: 49-51 °C. A termék MMR- és IR-spektruma összhangban van a feltételezett szerkezettel. Elemzési eredmények C12H13C1FN03 összegkép­letre: Számított: C 55,93%, H 5,08%, N 5,44%; Talált: C 55,65%, H 5,17%, N 5,25%. 12. példa 2-[ ( 2-Klór-fenil ) -metil]-5-etoxi-4,4-dimetil­­-3-izoxazolidinon 3,0 g (0,011 mól) 5-klór-2-[(2-klór-fenil)-metil]-4,4-dimetil-3-izoxazolidinon (6. példa, A) termék) 30 ml abszolút etanollal készített oldatához keverés közben cseppenként hozzáadunk 1,2 g (0,012 mól) trietil-amint. Az adagolás kbefejezése után a reak­cióelegyet 18 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával ; a reakcióelegy vékonyrétegkroma­tográfiás elemzése azt mutatja, hogy nem ment végbe reakció. A reakcióelegyet lehűtjük, hozzá­adunk 0,74 g (1 egyenérték) nátrium-etilátot, és a reakcióelegyet két órán át szobahőmérsékleten ke­verjük. A reakcióelegy újabb vékonyrélegkroma­tográfiás elemzése azt mutatja, hogy nem ment végbe reakció. A reakcióelegyet leszűrjük és 150 ml metilén-kloriddal felhígítjuk. Az elegyet két alka­lommal, 100-100 ml vízzel mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáttal megszárítjuk és leszűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson betöményítve olajszerü maradékot kapunk. Ezt rövid desztilláló készüléken 80 °C-on és 3,3 Pa nyomáson desztillál­juk. A desztillátum MMR-spektruma azt mutatja, hogy a desztillátum 83%-a a kívánt termék. A desz­­tillátumot szilikagél oszlopon kromatografáljuk, az eluálást 20% etil-acetátot tartalmazó heptánnal vé­gezzük. A megfelelő frakciókat egyesítjük és csök­kentett nyomáson betöményítjük. így 1,3 g 2-[(2- klór-fenil)-metil]-5-etoxi-4,4-dimetil-3-izoxazolidi­­nont kapunk olajszerű anyag alakjában. A termék MMR- és IR-spektruma összhangban van a feltételezett szerkezettel. Elemzési eredmények C14H18C1N03 összegképlet­re: Számított: C 59,26%, H 6,39%, N 4,94%; Talált: C 59,61 %, H 6,57%, N 4,72%. 13. példa (A) 2-[( 2-Klór-fenil)-metil]-4,4-dimetil­­-5 fenil-amino-3-izoxazolidinon (B) 2-[ (2-Klór-fenil)-metil]-5-hidroxi-4,4- -dimetil-3-izoxazolidinon 2,6 g (0,009 mól) 5-klór-2-[(2-klór-fenil)-metíl]-4,4-dimetil-3-izoxazolidinon (6. példa, A) termék) 25 ml tetrahidrofuránnal készített oldatához keve­rés közben cseppenként hozzáadjuk 1,8 g (0,019 mól) anilin 5 ml tetrahidrofuránnal készített olda­tát. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 4 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásá­val; a reakcióelegy vékonyrétegkromatográfiás elemzése a kiindulási anyagként használt 5-klór­­vegyület jelenlétét mutatja. A reakcióelegyet továb­bi 60 órán keresztül forraljuk visszafolyató hütő alkalmazásával; az elegy vékonyrétegkromatográ­fiás elemzése újra azt mutatja, hogy jelen van a kiindulási anyagként használt 5-klór-vegyület. A tetrahidrofurán oldószert csökkentett nyomáson való bepárlással eltávolítjuk, és az elegyhez 0,9 g (1 egyenérték) anilint adunk 20 ml dimetil-formamid­­ban. Az oldatot 6 órán át 110-120 °C-on melegít­jük, majd hagyjuk szobahőmérsékletre hülni és 18 órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. Ezután a reakcióelegyet 100 ml vízbe öntjük és háromszor, 50-50 ml metilén-kloriddal extraháljuk. Az egyesí­tett extraktumokat kétszer, 50-50 ml 5%-os vizes sósav-oldattal mossuk, a szerves fázist magnézium­szulfáttal megszárítjuk és leszűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson betöményítve olajszerű ma­radékot kapunk. A maradékot szilikagél oszlopon 30% etil-acetátot tartalmazó heptánnal kromatog­rafáljuk. A megfelelő frakciókat egyesítjük és csök­kentett nyomáson betöményítjük. így 1,8 g 2-[(2- klór-fenil)-metil]-4,4-dimetil-5-fenil-amino-3- izoxazolidinont kapunk; olvadáspontja: 99-101 °C. A termék MMR-spektruma összhangban van a feltételezett szerkezettel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents