189505. lajstromszámú szabadalom • Szelektív elpárologtatási eljárás és annak dinamikus ellenőrzése

1 9 189 505 anyagból. Schuman és Brace, az Oil and Gas Jour- > nal, 1953. április 6., 113. oldalán alacsony hőmér­sékletet és a folyékony fázis szorpcióját katalitiku­sán inert szilikagélen javasolják. A 2 462 891 és 2 378 531 sz. amerikai egyesült 5 államokbeli szabadalmi leírások szilárd hőátadó közeget javasolnak, a katalitikus krakkoló töltet elgőzölögtetésére és előmelegítésére, a katalitikus regenerátorból származó hőt hasznosítva. Ezek szerint az eljárások szerint a katalitikus töltet teljes 10 mennyiségét gőzzé alakítják (elpárologtatják), bár felismerték, hogy a töltet nehéz frakciója folyékony állapotban maradhat és átalakítható gőzzé krakko­­lással és a koksz hosszú ideig érintkeztethető a hőátadó közeggel, így a kokszoló eljárásoknál ko- 15 rábban szokásos konverzió érhető el. A 2 472 723 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás adszorpcióképes anyag hozzá­adását javasolja a töltethez, a katalitikus krakkoló eljárásban. Az agyag adszorbeálja a többgyűrűs 20 aromás vegyületeket, amelyeket koksz prekurzor­­nak tartanak és csökkenti a kokszlerakódás meny­­nyiségét az aktív krakkoló katalizátoron, mely. ugyancsak jelen van a krakkoló zónában. Ismert továbbá szilárd hőátadó anyag használa- 25 ta, a szénhidrogéntöltet nagyobb krakkolási hatás­fokának elérésére és nagy hőmérséklet mellett rövid reakcióidő alkalmazása, mely maximalizálja az eti­lén és más olefinek jelenlétét a termékben. Ilyen megoldást ír le például a 3 074 878 sz. amerikai 30 egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A találmány tárgya közelebbről megjelölve eljá­rás kokszolási maradékként keletkező szén eltávo­lítására vagy fém kinyerésére valamely kiindulási szénhidrogén-elegyből vagy annak egy maradvány- 35 frakciójából, amelynek során a betáplált anyagot rövid tartózkodási ideig magas hőmérsékleten érintkeztetjük valamely közömbös szilárd kontakt­anyaggal zárt felszállócsöves oszlop szelektív elpá­rologtató zónájában, ahol szelektíven elpárologtat- 40 juk a betáplált anyag nagyobb részét, miközben a betáplált kiindulási anyag el nem párologtatott ré­sze lerakódik a kontaktanyagon, a betáplált anyag szelektíven elpárologtatott nagyobb részét elkülö­nítjük a betáplált anyag el nem párologtatott részét 45 lerakódásként hordozó kontaktanyagtól, a lerakó­dást hordozó kontaktanyagot egy égető zónában oxidáló gázzal érintkezésbe hozzuk, így leégetjük a lerakodott részt és hőt szabadítunk fel, miközben a kontaktanyag hőmérsékletét emeljük a betáplált 50 anyag el nem párologtatott - az eljárásnál fűtő­anyagként szolgáló - részének az elégetése útján, majd visszakeringtetjük az ily módon felhevített kontaktanyagot és újból érintkeztetjük a kiindulási szénhidrogéneleggyel, érzékeljük a szelektíven elpá- 55 rologtató zóna hőmérsékletét, szabályozzuk az így érzékelt hőmérsékletért felelős, hevített kontakt­anyag visszakeringtetési sebességét annak érdeké­ben, hogy egy előre meghatározott értéken tartsuk az érzékelt szelektív elpárologtató zóna hőmérsék- 60 letét és dinamikusan szabályozzuk a rendszert an­nak érdekében, hogy kevés hidrogént fogyasszunk és a betáplált anyagnak csak kis részét használjuk fel az eljárás fűtőanyagaként, amelyre az jellemző, hogy a dinamikus szabályozást úgy végezzük, hogy 65 a zárt oszlop érzékelt hőmérsékletének az előre meghatározott értékét arra a legkisebb szintre állít­juk be, amelyen a lerakódon anyag olyan fíítö­­anyagmennyiséget szolgáltat az égetéshez, amely elegendő az égető zónának előre meghatározott hőmérsékleten való tartásához. A találmány elsősorban nagy CC-tartalmú és nagy fémtartalmú komponensek szelektív kinyeré­sére vonatkozik olyan kiindulási anyagból, amely a nyersolaj (az egész nyersolaj vagy a maradékfrak­ció) magas forráspontú komponenseit tartalmazza, amelynek során valamely szelektív elpárologtató zónában a betáplált anyagot magas hőmérsékleten, rövid tartózkodási ideig valamely meleg, szilárd kontaktanyaggal érintkeztetjük, amely hőátadó közegként és az el nem párologtatott anyag felfogá­sára alkalmas anyagként szolgál. A szilárd kontaktanyag lényegében közömbös olyan érte­lemben, hogy csekély a katalitikus aktivitása ah­hoz, hogy megindítsa a betáplált anyag krakkolá­­sát és előnyösen nagyon kicsi a felülete a hagyomá­nyos krakkoló katalizátorokhoz képest. A szelektív elpárologtatási lépésből származó éghető lerakódást hordozó szilárd hőátadó anyagot ezután az égető zónában elégetjük oly módon, hogy az éghető lera­kódást oxidáljuk és hőt képezünk, amelyet a szilárd kontaktanyagnak adunk át. Az ily módon felmele­gített kontaktanyagot ezután visszavisszük a sze­lektíven elpárologtató zónába és ott érintkezésbe hozzuk a betáplált kiindulási anyaggal. Az ismert megoldások szerint a szelektív elpárologtatáshoz szükséges hőmennyiséget a betáplált kiindulási anyag; kevés hidrogéntartalmú, csekély értékű komponenseinek az elégetése útján kapjuk. Azí találtuk, hogy a szelektív elpárologtatás mér­téke a hőmérsékletnek, az össznyomásnak, a szén­hidrogéngőzök parciális nyomásának, a tartózko­dási időnek, a kiindulási anyagnak és hasonlóknak a függvénye. A hőmérséklet egyik hatása abban nyilvánul meg, hogy csökkenti az éghető lerakódást a kontaktanyagon, mihelyt az érintkezési hőmér­séklet megemelkedik. így a betáplált anyagnak egy nagyobb része párolog el magasabb hőmérsékleten és a lerakodott szénhidrogének hőkrakkolásának másodlagos hatása megnő magasabb hőmérsékle­ten. A magasabb hőmérsékletek ilyen hatásai növe­lik a műveletből származó terméket és csökkentik az égető zónában éghető lerakódás formájában ke­rülő elégethető anyagot. A találmány szerint a sze­lektív elpárologtatási zóna körülbelül azon a legki­sebb hőmérsékleten működik, amely az égetőzóna hőmérsékletét a kívánt előre meghatározott hőmér­sékleten tartja. Az égető zónának ez az előre meg­határozott hőmérséklete előnyösen az égető zóna legmagasabb hőmérsékletén vagy annak közelében van, amelyet rendszerint az égő metallurgiai határa szab meg. A legfőbb funkciónak számító említett égőhő­mérsékleteken a találmány dinamikus szabályozó stratégiája a szelektív elpárologtatási zóna hőmér­sékletén egy kényszerszabályozás és ezt a kiindulási anyag és más tényezők változásai szerint be kell állítani. Egy FCC-hez (fluid katalitikus krakküzemhez) szükséges kiindulási anyag készítéséhez szükséges 3

Next

/
Thumbnails
Contents