189498. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1

189 498

2

XIV. táblázat

A hatóanyag jele

GRls-érték (kg/ha) cukorrépa

GR85-érték (kg/ha)

Wf>

BYG

LCG

BG

YFT

N‘

<0,14

0,14 (NS)

<0,14 (-)

<0,14 (-)

0,14 (NS)

<0,14 (-)

O

<0,14

>2,24 (NS)

<0,14 ( -)

<0,14 (-)

1,90 (NS)

0,14 (NS)

P

<0,14

>2,24 (NS)

0,14 (NS)

<0,14 (NS)

0,56 (NS)

0,28 (NS)

Q

<0,14

0,28 (NS)

<0,14 (-)

<0,14 (-)

0,14 (NS)

<0,14 (-)

R

<0,07

0,09 (.NS)

<0,07 (-)

0,07 (-)

0.07 (NS)

<0,07 (-)

S .

0,14

0,49 (NS)

<0,07 ( > 2,0)

<0,07 ( > 2,0)

0,14 (1,0)

<0,14 (> 1,0)-pa

0,23

0,26 (NS)

<0,14 (> 1,6;

<0,14 (> 1,6)

0.12 (1,9)

<0,14 (> 1,6)

a = Az adatok két ismétlés átlagát képviselik.

Említettük, hogy az N-T hatóanyagok, hasonlóan az (I) általános képletnek megfelelő 1-12. példa szerinti hatóanyagokhoz, beletartoznak a korábban megnevezett 3 442 945. és a 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírás általános oltalmi körébe, de specifikusan nincsenek leírva. Ennek alapján azt várnánk, hogy az említett 3 442 945. és 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírásokban szereplő hatóanyagok családjához tartozó hatóanyag fajták hasonló herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek. Annak érdekében azonban, hogy még jobban bemutassuk az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények előre nem várt és kiváló tulajdonságait a homológ és velük közeli rokonságban lévő hatóanyagokhoz viszonyítva, a XIV. táblázatban megadott N-T hatóanyagokra kapott eredményekre utalunk.

Az N-T hatóanyagok - hasonlóan más, a szakirodalomból ismert rokon hatóanyagokhoz, amelyeket a IV-VIII. táblázatokban mutattunk be - nagyon kis biztonsági tényezőkkel rendelkeznek cukorrépára, amelyet a ids GR15 hatóanyagfelhasználási érték bizonyít. A XIV. táblázatban megadott hatóanyagok közül egyik sem irtotta szelektíven a cukorrépa-kultúrákban élő vadzabot. A P hatóanyag nem mutatott szelektivitást a vizsgálatok során alkalmazott gyomnövények egyikével szemben sem, hasonlóan nem voltak szelektívek és/vagy csak nagyon gyenge szelektív hatást mutattak az N, O, Q és R hatóanyagok a vizsgálatnál használt összes gyomnövény ellen. A XIV. táblázatban feltüntetett hatóanyagok közül csak az S és T hatóanyag irtotta szelektíven a kakaslábfüvet, a pirókujjas muhart, a parlagi ecsetpázsitot és a sárga muhart. Megjegyezzük azonban, hogy az S és T hatóanyagokkal szemben a cukorrépa tűrőképessége nagyon csekély és emellett nem irtják szelektíven a vadzabot, továbbá a vizsgálatnál alkalmazott gyomnövényekkel szembeni szelektivitásuk is csekély, ezért ezeket a hatóanyagokat tartalmazó készítmények nem használhatók a cukorrépa-kultúrákban tenyésző gyomnövények irtására. Megjegyezzük továbbá, hogy - hivatkozva a IV-VIII. táblázatok adataira - az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó találmány szerinti herbicid készítmények biztonsági és szelektivitási tényezői cukorrépában a vizsgált gyomnövények esetében messze felülmúlják az S és T ismert hatóanyagok biztonsági és szelektivitási tényezőit.

Az előzőekben ismertetett részletes leírásból láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények előre nem várt és igen jó herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek mind abszolút, mind relatív

értelemben e herbicid készítmények hatóanyagaihoz legközelebb álló homológ és analóg hatóanya- 15 gokhoz viszonyítva, ide számítva a kereskedelmi forgalomban lévő és 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid szereket is. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid készítményekről bebizonyosodott, 20 hogy kiváló herbicid szerek és egyben biztonságosak a cukorrépa-kultúrákra, továbbá kedvezőek a szelektivitási tényezőik nehezen irtható gyomnövényekkel szemben. Ilyen gyomnövények a vadzab, a pr rlagi ecsetpázsit és a szőrös,rozsnok, valamint 25 más, nehézségeket okozó gyomok, így a sárga muhar, a kakaslábfű, pirókujjas muhar, egynyári vadrozs és hasonlók, ahogy a II-X. táblázatokból látható.

A találmány szerinti herbicid készítmények - 30 ideszámítva a felhasználás előtt hígításra kerülő korcentrátumokat is - legalább egy hatóanyagot és folyékony vagy szilárd segédanyagot tartalmaznak. A készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely segédanyaggal, így hígítóanyag- 35 gal, töltőanyaggal, vivőanyaggal és kondicionáló szerrel összekeverjük és a készítményeket finomelosziású szilárd anyagok, granulátumok, pelletek, oldatok, diszperziók vagy emulziók formájában kapjuk. Ily módon a hatóanyagot használhatjuk 40 valamely segédanyaggal, például finomeloszlású szilárd anyaggal, szerves eredetű folyékony anyaggal vízzel, nedvesítő szerrel, diszpergáló szerrel, emulgeáló szerrel vagy ezek bármilyen megfelelő kombinációjával együtt.

45 A találmány szerinti készítmények - különösen a folyadékok és a nedvesíthető porok - előnyösen egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaznak kondicionáló szerként olyan mennyiségben, amennyi elegendő arra, hogy az adott készítményt 50 vízben vagy olajban könnyen diszpergálhatóvá tegye. A felületaktív anyagoknak a készítményekbe való bekeverése nagy mértékben növeli azok hatékonyságát. A „felületaktív anyag” megjelölésen nedvesítő szereket, diszpergáló anyagokat, szusz- 55 pendáló szereket és emulgeáló szereket értünk. Anionos, kationos és nemionos anyagok egyaránt használhatók.

Előnyös nedvesítő szerek az alkil-benzol- és alkíl-naftalinszulfonátok, a szulfonált zsíralkoholok, 6o aminok vagy savamidok, a nátrium-izotionátnak hosszú szénláncú savakkal alkotott észterei, a nátrium-szulfo-szukcinát-észterek, szulfatált vagy szulfonált zsírsav-észterek, petróleum-szulfonátok, szulfonált növényolajok, ditercier-acetilén-glikog5 lók, az alkil-fenolok polioxi-etilén-származékai

16