189497. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 497, 2 rica között élő tarackbúza és sárga palka évelő gyomnövényekkel szemben, mint az A és B hatóanyagok, amelyek legközelebbi rokonságban állnak a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaival. Más vizsgálatokból származó kikelés előtti herbicid adatok is azt bizonyítják, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények szelektíven irtják a tarackbúzát, a sárga palkát és/vagy más gyomnövényeket egy vagy több haszonnövény, például a gyapot, bokorbab, földimogyoró, búza, cirok és/ vagy repce között. A következőkben bemutatjuk a VI. táblázatban az 1. és 3. példa szerinti hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények szelektív hatását repce, futóbab, cirok és búza között tenyé- 5 sző tarackbúza ellen. A VI. táblázatban feltüntetett adatok eredményei olyan kisérletekből származnak, amelyeket melegházban végeztünk, a herbicid készítményeket talajbekeveréses módszerrel vittük be a talajba, kezdeti felületi öntözést, majd alulról 10 való öntözést végeztünk, ahogy az előzőekben leírtuk VI. táblázat A vizsgált GRi5-érték (kg/ha) GR85-érték (kg/ha) hatóanyag repce futóbab cirok búza tarackbúza Az 1. példa szerinti vegyület 0,85-— — 0,12(7,2)-0,90--0,12 (7,5) Az 1. példa szerinti vegyület-0,24 — 0,12 (2,0)-0,21 0,12 (1,8) A 3. példa szerinti vegyület 1,9--0,28 (6,8)-2,24--0,28 (8,0)-0,84-0,28 (3,0--0,28 0,28 (1,0) Az 1. példa szerinti hatóanyagot megvizsgáltuk szabadföldi használat esetén is annak érdekében, hogy meghatározzuk kikelés előtti szelektív herbicid hatását különböző haszonnövények között tenyésző ecsetpázsit, kakaslábfű és fehér köles ellen. Az eredményeket (amelyek három párhuzamos kísérlet átlagát jelentik) a VII. táblázatban adjuk meg mind felületi alkalmazásra (S. A.), mind kikelés előtti talajbekeverésre (PPI = preplant incorpora- 0 tion). A magokat közepes nedvességű, finom szitán átengedett üledékes márgatalajba vetettük 5,08 cm mélyen. Az első öntözést a kezelés utáni napon végeztük 0,51 cm mélyen, a második öntözést pedig két nappal a kezelés után 0,64 cm mélyen. A kezelés utáni öntöző víz mennyisége a 22. napon összesen 4,57 cm volt. Az értékelést 6 héttel a kezelés után végeztük. VII. táblázat %-os gátlás A vegyület példaszáma Alkalmazási mód Menny. (kg/ha) takarmánykukorica csemege kukorica szójabab földimogyoró gyapot cirok bokorbab repce ecsetpázsit kakas. lábfű fehér köles 1 S.A. 0,56 0 0 0 0 0 0 0 0 62 63 63 1,12 0 0 5 0 13 3 8 0 92 93 83 2,24 0 7 0 8 20 17 20 5 93 93 95 4,48 15 27 13 22 25 77 32 33 98 98 97 P.P.I. 0,56 0 0 5 17 13 32 23 0 75 75 23 1,12 0 3 7 13 32 53 10 0 90 93 58 2,24 5 27 20 15 37 92 37 15 98 98 80 4,48 32 40 40 28' 82 98 43 40 100 100 85 A VII. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó találmány szerinti herbicid készítmények általában jobb sze- 55 lektív hatást mutatnak felületi alkalmazás esetén, mint talajba való bekeverésnél. Felületkezeléses alkalmazásoknál a herbicid készítmény szelektíven irtott három gyomnövényt 0,58 kg/ha hatóanyagmennyiség esetén, ugyanakkor a haszonnövényt 60 nem károsította, illetve a károsítás legfeljebb 15%os volt kukoricánál és szójababnál legfeljebb 4,48 kg/ha hatóanyagmennyiség használata esetén. Haszonnövény-károsodást, például csemegekukoricánál, földimogyorónál és repcénél még 2,24 kg/ha 65 hatóanyag-mennyiség fölött is alig tapasztaltuk, gyapotnál, ciroknál, valamint bokorbabnál pedig 2.24 kg/ha hatóanyagmennyiség sem okozott károsodást. Kikelés előtti talajbekeverés esetén az 1. példa szerinti hatóanyag 1,12 kg/ha-nál kisebb mennyiségnél szelektíven gátolta a muhar-félék és a kakaslábfű fejlődését, ugyanakkor nem károsította a kukoricát, földimogyorót és a repcét 2,24 kg/ha hatóanyag-mennyiségnél, illetve valamivel 2.24 kg/ha hatóanyag-mennyiség alatt szójababnál. Az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítménnyel végzett szabadföldi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a készítmény kikelő
